Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

Extrapyramidalis megbetegedések. A SZOTE Neurológia "Extrapyramidális ambulancia" tevékenysége (diagnosztikai és terápiás elvek). Autonóm idegrendszeri zavarok és kezelésük Parkinson-kórban . Neuroprotektív kezelés lehetőségei Parkinson-kórban. Az epilepszia terápiája. Az antiepileptikumok alkalmazásának stratégiája. Az antiepileptikumok és a endokrin rendszer kapcsolata. Az antiepileptikumok teratogén hatásai. Az epilepsziás betegek gondozásának nehézségei néhány eset kapcsán. Nem tipizált leukodystrophia esete szimptómás fokális epilepszia hátterében. Az epilepszia sebészeti kimenetelének értékelése az életminőség mérésének felhasználásával. Az antiepileptikumok és az orális antikoncipiensek interakciói: egy felmérés tapasztalatai.

HUN 1997;50(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Rövid távú memóriateljesítmények többszempontú megközelítése epilepsziások két diagnosztikai csoportjában

BARCS Gábor, VITRAI József, HALÁSZ Péter

A szerzők 37 temporálislebeny-epilepsziában és 30 idiopátiás generalizált epilepsziában szenvedő beteg, valamint 2, egészséges kontroll rövid távú verbális és téri-vizuális memóriáját vizsgálták interaktív számítógépes tesztek alkalmazásával. A betegek rövid távú téri-vizuális memóriateljesítményeit alapvetően meghatározta a Raven-teszttel mért IQ, jelentősen befolyásolta a rohamfrekvencia és a fenntartott figyelem, míg a verbálismemória teljesítmény ezektől függetlenül alakult. A carbamazepin monoterápiát kapó, temporális lebeny-epilepsziában szenvedő betegek verbális memóriája gyengébb volt a valproat monoterápiát kapó idiopátiás generalizált epilepsziásokénál és az egészséges kontrollokénál, az utóbbiakkal összevetve ez a különbség statisztikailag szignifikáns. Ugyanebben a csoportban a memóriateljesítmények az epilepsziás fókusz oldaliságától függetlenül alakultak. A rövid távú téri-vizuális memória tekintetében a befolyásoló tényezők kiszűrése után a kontrollok és a betegek csoportjai között nem voltak különbségek. A memóriateljesítményeket nem befolyásolta a betegségtartam és az (adjuvált) antiepileptikumok típusa. Eltekintve a befolyásoló tényezők hatásától, az idiopátiás generalizált epilepsziások egy nehezen kezelhető csoportjában a temporálislebeny-epilepsziásokénál is gyengébb téri-vizuális memóriát mértünk.

HUN 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

Irányelvek az antiepileptikumok terápiás monitorozásához

Számos publikáció hangsúlyozza az antiepileptikumok (AE) vérszint-meghatározásának hasznosságát az epilepsziás betegek kezelésében. A technikai problémák megoldottak. Különböző módszerek állnak rendelkezésre az összes AE pontos és gyors meghatározására. A fő kérdés továbbra is az, hogy mikor nézzük a vérszintet, hogyan interpretáljuk azt, és hogyan vállaljuk a terápiás AE monitorozás költségeit, hiszen a költség/haszon arány jelenleg is magas.

HUN 1995;48(3-4)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az epilepszia sebészeti kezelésének irányelvei

ANTAL János

Az epilepszia mindennapos betegség. Az amerikai lakosság kb. 10%-a életében legalább egyszer átesik egy rohamon. Közülük legtöbbjüknek csupán egy, vagy néhány rohama van és többé soha nem ismétlődik. A visszatérő rohamokban szenvedők kb. 70%-át antiepileptikumokkal kielégítően lehet kezelni. Évente 150 000 amerikainál alakul ki az epilepszia, közülük 10–20% nem tartható gyógyszerrel egyensúlyban. Sok betegnek és a családtagoknak olyan krónikus betegséggel kell együtt élniük, amely rontja mindannyiuk életminőségét.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Az epilepszia gyógyszeres kezelésének vérszintellenőrzése

SVEIN I. Johannessen

Az antiepileptikumok farmakokinetikája és a kinetikát befolyásoló tényezők ismerete rendkívül fontos ahhoz, hogy az epilepsziás betegeket a leghatékonyabban, legkevesebb mellékhatással kezeljük. Néhány antiepileptikum farmakokinetikai adatait az I. táblázat tartalmazza.

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1980. ÁPRILIS 01.

Az antiepileptikumok akut toxikus mellékhatásának és szérumszintjének összefüggései

DR MOLNÁR Gyula

Szerzők a rendszeresen ellenőrzött epilepsziás betegek 13%-ánál észleltek akut mellékhatásokat. Ezek egy része enyhe és átmeneti volt. 396 betegből 12 esetben tapasztaltak súlyosabb toxikus tüneteket, összetett kezelés alatt álló betegeknél - elsősorban a szukcinimiddel és/vagy szulthiammal kombinált kezelések alatt - az akut toxikus mellékhatások előfordulási aránya viszonylag nagy. Az antiepileptikumok vérszintje és a toxikus tünetek korrelációja fontos adatokat szolgáltatnak a rendszeresen ellenőrzött kezelés gyakorlati szempontjaihoz. A gyógyszerszint-követés lehetővé teszi az optimális terápiás vezetést, a toxikus mellékhatások és következményeik megelőzésében pedig elengedhetetlen.

HUN 1980;33(04)

Ideggyógyászati Szemle

1973. AUGUSZTUS 01.

Osteomalatiára utaló laboratóriumi leletek antiepileptikumokkal kezelt betegekben

DR MORVAI Endre, DR HEGYI Zsuzsa

A szerzők a D-vitamin ellátottságot vizsgálták :
a) 12 olyan saceres betegen, akik 3 évnél hosszabb ideje szednek antiepileptikumot,
b) 5 olyan saceres betegen, akik 3 évnél rövidebb ideje állnak anticonvulsiv kezelés alatt,
c) 9 kontroll személyen.

HUN 1973;26(08)