Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Az antiepileptikumok hatása az epilepsziás betegek kedélyállapotára

RAJNA Péter

A tanulmány szakirodalmi elemzés alapján az antiepileptikumoknak a hangulatra gyakorolt hatásával foglalkozik epilepsziás betegek kezelése során. A téma jelentőségét támasztja alá, hogy a depressziós tünetek epilepsziában kifejezetten gyakoribbak, és az epilepszia-, valamint a depresszióellenes szerek hatásmódjában több közös elem is felismerhető.

HUN 2007;60(09-10)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Az epilepsziák gyógyszeres kezelésének korszerű szemlélete

SZUPERA Zoltán

Az elmúlt évtizedekben jelentősen változott az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelése, és ennek kapcsán új elvárások fogalmazódtak meg. Az epilepsziák terápiájában elsődleges a gyógyszeres kezelés, s ez a betegek 60-70%-ánál hatékony.

HUN 2007;17(06-07)

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁJUS 30.

Az epilepszia és a férfi nemi működés zavara: okok, diagnózis és terápia

BÓNÉ Beáta, JANSZKY József

Míg az egészséges férfiak 10%-a panaszkodik szexuális diszfunkcióra, addig ugyanez az arány az epilepsziás férfiak között 40-70%. A szexuális diszfunkcióknak három alapvető oka lehet: az epilepsziabetegség önmaga, az antiepileptikumok (elsősorban a hagyományos enziminduktor antiepileptikumok és a valproat), továbbá pszichiátriai, pszichés problémák.

HUN 2006;59(05-06)

Lege Artis Medicinae

2005. JÚLIUS 20.

Generikumok alkalmazása az epilepszia gyógyszeres kezelésében

RAJNA Péter

A szerző a klinikus oldaláról megkísérli vázolni az eredeti (innovatív) és az utángyártott (generikus) gyógyszerek viszonyát az epilepsziaellenes gyógyszeres kezelésben. Részleteiben mutatja be a generikumokkal szemben támasztott regisztrációs követelményeket, utalva az úgynevezett bioekvivalencia megkívánt és tényleges szintje közti, többnyire csekély különbségre.

HUN 2005;15(07)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban

NIKL János

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Magyar Epilepszia Liga

Dr. Rajna Péter, a Magyar Epilepszia Liga (MEL) elnöke értékelte az antiepileptikumok ártámogatásával kapcsolatos tárgyalások eredményét. Mint ismeretes, hiábavalónak bizonyult a MEL törekvése az antiepileptikumok ártámogatásának megváltoztatása ellen. A MEL beadvánnyal fordult az Országos Egészségbiztosító Pénztárhoz (OEP) és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a gyógyszerár-támogatási rendszer tervezett változtatása ellen. A kérelmet mindkét helyen elutasították.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

Occipitalis spektrális EEG-paraméterek új, nem kezelt epilepsziás betegek esetében

CLEMENS Béla, BESSENYEI Mónika

Az EEG frekvenciaelemzésével az ébrenléti alfa- ritmus teljesítményének és frekvenciájának szabad szemmel nem látható kis változásai is megragadhatók. Ezek kapcsolatban állnak az agyi kognitív tevékenység minőségével, valamint számos gyógyszer, köztük az antiepileptikumok ugyancsak ebben a tartományban okoznak EEG-változásokat. Epilepsziás betegek körében a betegséggel járó és a gyógyszer okozta kognitívdeficit-tünetek vizsgálatára alkalmas módszer lehet az occipitalis alfa-aktivitás elemzése.

HUN 2003;56(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Placebohatás gyógyszervizsgálatokban részt vevő farmakorezisztens epilepsziás betegeknél

RAJNA Péter, VERES Judit, SZIRMAI Rita

A placeboszer, a placebohatás és a placebokezelés értelmezése és jelentőségének megítélése a medicinában ma sem tekinthető egységesnek.

HUN 2001;54(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

Parciális epilepsziákban a gabapentin nem okoz jelentős eltérést az EEG-frekvencia-spektrumban

CLEMENS Béla, BARTA Zoltán

Tíz terápiarezisztens parciális epilepsziás beteg esetében kvantitatív EEG-vizsgálat és frekvenciaelemzés készült carbamazepin-monoterápián, majd a kezeléshez napi 1200 mg gabapentin hozzáadása után a kombinált kezelés negyedik napján. Két perc műtermékmentes, ébrenléti EEG-mintából, 16 elvezetésben, FFT útján abszolút teljesítményeket számoltunk négy frekvenciasávban.

HUN 2000;53(11-12)