Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 50
Lege Artis Medicinae
2003. JANUÁR 20.
Az evészavarok prevenciója
Az evészavarok (obesitas, anorexia nervosa, bulimia nervosa) növekvő egészségügyi feladatot jelentenek. A prevenciójukkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok ellentmondó eredményeket hoztak. Egyes megfigyelések szerint a fiatalok körében végzett prevenciós programok hatékonyak, mások viszont paradox hatásra is utalnak.
Lege Artis Medicinae
1994. DECEMBER 28.
Az anorexia hazai történetek korai forrásai
A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Táplálkozási attitűdök és evészavarok tánctagozatos középiskolások között
A szerzők két középiskolás populációban vizsgálták az anorexia és bulimia nervosa morbiditását és a patológiás táplálkozási attitűdök gyakoriságát, kétlépcsős vizsgálatban. Az egyik csoport két tánc tagozatos osztályból (n=54), a kontrollcsoport általános tantervű két társosztályból állt (n=61). Mindkét csoportban 1-1 diáklány teljesítette a bulimia nervosa kritériumait, s ez az összpopuláció 2%-a. Anorexia nervosában szenvedő diák nem volt, míg a patológiás táplálkozási attitűdök a fokozott karcsúságideállal jellemezhető tánctagozatosok között szignifikánsan gyakoribbak voltak. A vizsgálat alapján e speciális populációban az evészavarok kockázata nagyobb. Ez a különbség azonban nem a klinikailag súlyos szindrómák, hanem a szubklinikus, attitűdbeli zavarok gyakoriságában mutatható ki.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁRCIUS 31.
A táplálkozási viselkedés zavarainak disszociációs hipotézise
A táplálkozási viselkedés zavarainak két alap típusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, és az obesitas is elhelyezhető a kettő közötti kontinuumban. E pszichoszomatikus zavarok patogenezisével kapcsolatban sok elképzelés jelent már meg (biológiai modellek, az affektív vagy a kényszerbetegség-spektrumba tartozás, családdinamikai, addiktív, kognitív modell). A szerzők a multidimenzionális etiopatogenetikai megközelítés szükségességét hangsúlyozva azokat az adatokat tárgyalják, melyek alapján felmerülhet az evészavarok disszociációs modellje. A disszociáció folyamata azt jelenti, hogy bizonyos mentális funkciók, melyek másokkal integrálva vannak, elkülönülve vagy automatikus módon működnek, rend szerint a tudatos kontrollon és az emlékezet beli felidézhetőségen kívül. A disszociatív jellegű zavar gyakran traumatikus előzmények (például szexuális abusus) után alakul ki. Ez a mechanizmus főleg a bulimiás betegek egy alcsoportjára lehet jellemző, de néha anorexiában, obesitasban vagy más evészavar-típusokban is érvényesnek tűnik. A disszociációs modellt támogatja a buli miások fokozott hipnotikus fogékonysága, melyet több vizsgálat megerősített. Ennek alapján azon evészavaros betegeknél, akiknél disszociatív patomechanizmus lehetősége merül fel, a hipnoterápia előnyös stratégia lehet.
Lege Artis Medicinae
1992. MÁJUS 27.
Bulimiás vonások obesitasban
A nagy népegészségügyi jelentőségű obesitas gyakran pszichoszomatikus zavarnak tekinthető. Kapcsolatát az evészavarok klasszikus formáival (anorexia, bulimia) a folyamatos átmenetet hangsúlyozó kontinuum-hipotézis szerint képzelhetjük el. Az obesitasban szenvedők mintegy fele bulimiás tünetekkel is rendelkezik az irodalmi adatok alapján (falásrohamok, hányás, hashajtózás). Az obesitasnak (vagy bulimiának) ezt az al csoportját vizsgálták a szerzők különböző evészavar-tesztekkel és interjúkkal egy 172 fős, illetve részben egy 254 fős obes populációban, egy helyi fogyókúrás szanatóriumban. A klinikai kritériumoknak megfelelő bulimia prevalenciája 55 férfi között 7,3%, 117 nő között 19,7% volt. A 254 fős populációban vizsgált tesztek alapján a táplálkozással kapcsolatos kóros attitűdök aránya igen magas, például bulimiás prediszpozíció a férfiak 41,2%-ában és a nők 73,0%-ában mutatható ki. A bulimiás obesitas alcsoportja a fenti nagy arányok miatt figyelmet érdemel, s kezelésében pszichoterápiás segítségre is szükség van.
Ideggyógyászati Szemle
1991. ÁPRILIS 01.
Táplálkozási attitűdök középiskolások között
A pszichoszomatikus táplálkozási zavarok epidemiológiai vizsgálatainak többsége a legnagyobb kockázatú populáción, egyetemista, főiskolás hallgatók körében készült. A szerzők korábbi vizsgálatuk során az anorexiás attitűd és a bulima (nervosa) gyakoriságát egyetemista populációban hasonlónak találták a fejlett nyugati államokból származó adatokhoz.
Ideggyógyászati Szemle
1984. MÁJUS 01.
[A serdülőkori anorexia nervosa pszichopatológiájáról, pszichodinamikájáról és pszichoterápiájáról]
[Szerző a pubertásban jelentkező anorexia nervosa ismert psychopathologiai és psychodynamikus szempontjainak megbeszélése után a psychosomatikus megbetegedést főleg súlyos identitáskrízisek és ezek megfelelő pathogen családi dynamika következményeként jellemzi. Az oki összefüggésben a megbetegedettek disponáló személyiségvonásai is szerepet játszanak. Szerző az anorexia nervosa kezelése manapság szokásos psychotherápiás módszereinek megbeszélése után a serdülőkori rnegbetegedés gyógyításának többdimenziós psychotherápiás koncepcióját ismerteti. Központi therápiás tényezőnek tekinti az olyan imginatiós tapasztalatokat, rnelyeket magatartástherapiás, szuggesztív és csoportpsychotherapiás eljárásokkal kombinálnak. Utal a kiegészítő csalácltherápiára.]
Ideggyógyászati Szemle
1984. MÁJUS 01.
Az anorexia nervosa pathogenesise, diagnosztikus kritériumai és terápiás lehetőségei különös tekintettel a magatartásterápiára
Az a. n. kezelésében számos pszichiátriai terápiás módszert alkalmaznak. Egyesek a rajz- és meseterápia, mások csoport- illetve zeneterápia hatásosságát ismertették, van, aki a gyógyszeres kezelés hatásosságáról írt. Magunk a tüneti és oki kezelés kombinálása mellett döntöttünk, amikor a magatartás-terápia mellett családterápiát, immaginatív terápiát és ergoterápiát választottunk.
Ideggyógyászati Szemle
1964. JANUÁR 01.
Neuroendokrin syndromák kezelése transcerebralis elektrostimulatióval
Új kezelési eljárásunkat ismertetjük, mely tapasztalataink szerint alkalmas egyes neuroendokrin kórképek kezelésére. 16 anorexia nervosa és 31 amenorrhoea esetünk kezelési eredményei bizonyítják, hogy a központi idegrendszer működés-zavarából eredő endokrin syndromák befolyásolásában új therapiás lehetőséget jelent- Jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy egyéb kezelésekre nem reagáló kórképeknél az idegrendszeri regulativ tevékenységet állítja helyre. További vizsgálatok a kezelés hatásmechanismusára, az indicatiós területre vonatkozóan stb. folyamatban vannak. Valószínű, hogy a hatás lényege a hypothalamus működésének indirekt befolyásolása.
Ideggyógyászati Szemle
1958. OKTÓBER 01.
Anorexia nervosa halmozott elektroshockkal gyógyított esete
Az anorexia nervosát, — neve is elárulja - első leírói hysterias eredetűnek tartották. Morton számolt be először 1694-ben „mentális eredetű lefogyásról”, majd Naudeau 1789-ben „az étkezés ideges eredetű megtagadásáról”.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.