Részletes keresés

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern szemlélete

2011. Géza Derékfájás Konferencia Bálint

A derékfájás a felnőtt népesség több mint 80%-át érinti élete során világszerte. Éves prevalenciája 4-5%. Költsége hatalmas: az Egyesült Államokban évi 50 milliárd dollár, ami a 10 milliós magyar népességre és forintra átszámolva évi 330 milliárd forint lenne.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem ismerik fel időben: TNF elleni szerek és gombafertőzések

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság felszólította a TNF-gátlók gyártóit a termékek alkalmazási előírásának átdolgozására, mert eddig nem hangsúlyozták eléggé az opportunista gombás fertőzések veszélyét – halálos következményekkel.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A derékfájás képalkotó diagnosztikája

MESTER Ádám Derékfájás Konferencia 2011.

A képalkotó diagnosztika számos újdonsága sem helyettesíti a röntgenfelvételeket mozgásszervi betegség esetében. Számos olyan információt tartalmaz, amit sem MRI, sem CT, sem ultrahang vagy izotóp technikával nem lehet pótolni. Előnye az is, hogy minden szakrendelőben elérhető és kis sugárdózis mellett a kalcifikált struktúrák leképezésére ideális. Funkcionális felvételekre is lehetőség kínálkozik, ezek egyre fontosabb szerepet kapnak. Lehet anteflexiós és extenziós, fekvő és álló felvételekkel bizonyítani az instabilitást, korai porckopást.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A spondylitis ankylopoetica korszerű kezelésének gyakorlati kérdései

SZÁNTÓ Sándor, SZEKANECZ Zoltán

A spondylitis ankylopoetica gyulladásos reumatológiai kórkép, amely a gerinc- és a sacroiliacalis ízületek gyulladását okozva idült háti fájdalomhoz, végül pedig a gerinc merevségéhez, mozgásának beszűküléséhez és deformitásához vezet.

HUN 2009;19(02)

Magyar Immunológia

2007. MÁRCIUS 20.

Adalimumabkezelés gyulladásos reumatológiai kórképekben

SZÁNTÓ Sándor

A TNF-α-gátló szerek kifejlesztése nagy előrehaladást jelentett a gyulladásos ízületi betegségek kezelésében. Az adalimumab az első teljesen humán IgG1 monoklonális antitest; a TNF interakcióját gátolja a p55 és p75 sejtfelszíni receptorokkal, ezáltal közömbösíti ezen citokin hatását.

HUN 2007;6(03)

Magyar Immunológia

2007. MÁRCIUS 20.

Az etanerceptkezelés jelentősége a reumatológiában

GERGELY Péter, POÓR Gyula

A rheumatoid arthritis, a juvenilis idiopathiás arthritis, a spondylitis ankylopoetica és az arthritis psoriatica ismeretlen eredetű gyulladásos reumatológiai kórképek. Közös jellemzőjük a viszonylag gyakori előfordulás, a nem minden részletében ismert patogenezis, a nem megoldott kezelés és a morbiditásra, mortalitásra és az egészségügyi költségekre gyakorolt kedvezőtlen hatás. A TNF-α kóroki szerepének felismerése az immunológiai eredetű gyulladásos betegségekben, főként a rheumatoid arthritisben a TNF-α gátlásán alapuló biológiai terápia megjelenéséhez és - forradalmasítva e betegségek terápiáját - a reumatológiai gyakorlatban való kiterjedt alkalmazásához vezetett.

HUN 2007;6(03)

Magyar Immunológia

2007. JANUÁR 20.

Az arthritisek és a szisztémás autoimmun kórképek biológiai terápiája 2007-ben

SZEKANECZ Zoltán, TAMÁSI László

A biológiai terápia specifikus módon, a gyulladás egy jól meghatározott pontján fejti ki hatását. Ma a rheumatoid arthritis - a viszonylag nagy elérhető betegszám és a jó monitorozhatóság miatt - a biológiai terápiával kezelt betegségek prototípusa.

HUN 2007;6(01-02)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

Mozgásszervi betegségeket kísérő szemészeti elváltozások

VOGT Ferenc

Számos mozgásszervi betegséghez jellegzetes szemészeti kórképek társulnak. A szem megbetegedése néha enyhe, és kezelésre maradéktalanul gyógyul, máskor azonban súlyos és tartós panaszokkal, destruktív elváltozásokkal jár, egyes esetekben akár visszafordíthatatlan látáscsökkenéshez is vezethet.

HUN 2004;14(02)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A Reiter-szindróma

GÉHER Pál

A Reiter-szindróma a bakteriális enteritist vagy urethritist követő steril arthritis, conjunctivitis és urethritis tünetegyüttese, amelyhez egyéb szervek érintettsége is társulhat (bőr- és nyál-kahártyatünetek, szívelváltozások); általános tünetek csak a sokízületi gyulladást kísérik. A szindróma a reaktív arthritisek közé tartozik. Évente 30-40 új eset fordul elő 100 000 lakos közül. A betegség bármely életkorban előfordulhat, leggyakoribb a 20-40 évesek körében. A betegség patomechanizmusában a kórokozó tulajdonságai és a beteg genetikai adottságai (HLA-B27-hordozók) játszanak szerepet. A pontos patomechanizmus még nem ismert, ennek következtében a betegséget tünetileg kezeljük. A megbetegedett ízületek nyugalomba helyezése, az ízületi folyadékgyülem leszívása, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek adása javasolt. A betegség diagnózisában döntő az anamnézis; a laboratóriumi vizsgálatok a gyulladást tükrözik, a szerológiai reakciók a megelőző infekciót igazolják; a megbetegedett szervekben a kórokozó nem mutatható ki; a képalkotó eljárások, a szövettani vizsgálatok nem specifikus ízületi gyulladást igazolnak, így jelentőségüket elsősorban a differenciáldiagnosztikai szempontból szóba kerülő megbetegedések kizárása adja. A differenciáldiagnosztikában a heveny monarthritist okozó kórképeket (infekciók, kristályarthritisek, sarcoidosis) és a reumás lázat kell kizárni. A betegség 3-6 hónapig tart; a betegek 2–18%-ánál krónikus arthritis, 12–26%-uknál spondylitis ankylopoetica alakul ki.

HUN 2000;10(05)