Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁJUS 30.

Agytumorok képfúzióval vezérelt brachyterápiája

JULOW Jenő

A recidiváló cystás craniopharyngeomák intracavitalis ittrium- 90 kolloidbesugárzásával és a gliomák, pinealomák, agytörzsi tumorok, meningeomák, szolid craniopharyngeomák és metasztázisok jód-125 interstitialis besu-gárzásával kapcsolatos közleményeinket tekintettem át.

HUN 2010;63(05-06)

Lege Artis Medicinae

2010. MÁRCIUS 20.

Az atherosclerosis és a cardiovascularis károsodások kialakulásának neuroendokrin háttere tartós stresszben

MOLNÁR Ildikó

A tartós stressz emelkedett kortizol- és katecholaminszintekkel, fokozott szimpatikus-szenzoros idegrendszeri aktivitással jár.

HUN 2010;20(03-04)

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

Autoimmun patogenezis a pulmonalis alveolaris proteinosis hátterében

LOSONCZY György

A pulmonalis alveolaris proteinosis az interstitialis tüdőbetegségek egy ritka és sok tekintetben tisztázatlan patogenezisű formája. A patológiai folyamat lényege, hogy surfactant árasztja el az alveolaris teret, ezáltal romlik az oxigén diffúziója, csökken a tüdőszövet tágíthatósága, és az érintett betegekben krónikus légzési elégtelenség alakul ki. A hagyományos kezelés az alveolaris tér többszörös átöblítéséből (egésztüdő-mosás) áll.

HUN 2006;16(01)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(10)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Atheroscleroticus laesiók immunhisztokémiája

ILLYÉS Gyula, KÁDÁR Anna

Újabb elméletek szerint az intimába bevándorló monocyta/macrophag sejteknek kulcsszerepük lehet az atherogenesisben. A szerzők elemzik az idevágó irodalmi adatokat, és bemutatják saját vizsgálataikat a progresszió valószínűsített sorrendjébe állított atheroscleroticus elváltozások sejtes összetevőiről. Fiatalon (20–34 év) elhalt egyénekből a halált követő 12 órán belül boncolás során összesen 108 összegyűjtött aortarészletet dolgoztak fel. Az endothelréteg (VIII. faktor-pozitív) megtartott volt, az aortafal sejtjei desmin-negatívnak és vimentin-pozitívnak bizonyultak. Az intimában lévő habos sejtek macrophagok voltak. A macrophagellenes antitestekkel nem reagáló sejtek simaizomsejteknek bizonyultak. Az intima jelentős része HLA-DR-pozitivitást mutatott. A T-helper lymphocyták számában nem volt szignifikáns eltérés a különböző típusú laesiókban. A klinikai adatok és az aorta (korai) atheroscleroticus laesióinak megjelenése között összefüggést nem lehetett megállapítani. Megfigyeléseink alapján feltételezhető, hogy az atherogenesis során először az intima simaizom sejtjeinek száma és lipidtartalma nő meg, majd macrophagok jelennek meg. A macrophagokból habos sejtek lesznek, szöveti károsodásokat és további simaizom-proliferációt provokálnak, ami az érfal klasszikus atherosclerosisához vezet.

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

A krónikus pancreatitis és a vékonybél-kontamináció összefüggéseinek vizsgálata H2-teszt alkalmazásával

BALGHA Valéria, BERGER Zoltán, PAP Ákos

A kilégzett alveolaris levegő hidrogéntartalmának növekedése a vékony bél dysbacteriosisának indikátora. A szerzők 43 krónikus pancreatitisben szenvedő beteget vizsgáltak H2-teszt segítségével. A betegek 32,6%-ában találtak vékonybél-kontaminációra utaló emelkedett értékeket. Etiológiai szempontból csoportokat képezve megállapították, hogy alkoholos eredetű krónikus pancreatitisben a ,,bacterial overgrowth” kissé gyakoribb, mint a nem alkoholos eredetű esetekben, és többször fordul elő nem meszes, nem diabeteses és inzulinra nem szoruló diabeteses krónikus pancreatitises betegek között is. Nagy hasi műtétek, illetve különböző pancreasoperációk után nem volt gyakoribb a vékonybél-kontamináció, mint a műtét nélküli esetekben. Az enyhe és közepesen súlyos enziminsufficientiában szenvedők között szignifikánsan több a vékonybél-dysbacteriosis, mint a súlyos enzim insufficientiában szenvedőknél. A krónikus pancreatitis tüneteként véleményzett hasi fájdalom, meteorismus hátterében enyhe és közepesen súlyos pancreaselégtelenség esetén gyakran a jól kezelhető vékonybél-kontamináció állhat.

HUN 1993;3(05)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A granuloma képződés immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, SZEGEDI Gyula

A gyulladásos folyamatok acut, szubakut, krónikus és egy speciális csoportra, a granulomás gyulladásra oszthatók. A granulomás gyulladások legelfogadottabb osztályozása morfológiai kritériumok szerinti: 1. epitheloid, 2. histiocytas, 3. idegentest, 4. necrobioticus, 5. kevert gyulladásos típusú. A jelenlegi ismeretek szerint sarcoidosisban az alábbi folyamatok játszanak szerepet a gyulladás létrejöttében: 1. helyi T sejt aktiválódás és proliferació. 2. az aktivált T sejtek lymphokineket termelnek, amelyek monocyta/macrophag aktiválódást idéznek elő. 3. az aktivált monocyták/macrophagok granuloma sejtekké differenciálódnak (mint például az epitheloid sejtek, többmagvú óriássejtek), és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a gyulladásos és fibroticus folyamatokat. A sarcoidosis további tanulmányozása lehetővé teszi a granuloma képződés mechanizmusának megértését és a sarcoidosis etiológiájának felismerését.

HUN 1992;2(06)