Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2006. SZEPTEMBER 30.

Hirtelen halál és mortalitás epilepsziában

SZŰCS Anna, LALIT Narula, RÁSONYI György, BARCS Gábor, BÓNÉ Beáta, HALÁSZ Péter, JANSZKY József

Epilepsziában a mortalitás átlagosan két-háromszorosa a hasonló életkorú és nemű átlagnépességének. A mortalitás fiatalkorban, férfiak, hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben élők körében és gyakori grand mal rohamokkal járó epilepsziában kiemelkedően nagy. A korai, rohamoktól független epilepsziás halandóság fő tényezői az epilepszia hátterében álló neurológiai betegségek.

HUN 2006;59(09-10)

Lege Artis Medicinae

2004. MÁJUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség és a nappali álmosság kapcsolatának vizsgálata

VÁRDI Visy Katalin, DEMETER Pál, CSABA Iván, GYULAI Nóra, SIKE Róbert, TÓTH G. Tamás, NOVÁK János, MAGYAR Pál

A közelmúlt vizsgálatai felvetették a gastrooesophagealis reflux betegség és az alvászavarok egyes formáinak kapcsolatát. Az alvás alatti légzészavarok egyik tünete a nappali teljesítmény csökkenése, amelynek jele a somnolentia fokozódása. Tanulmányunk a gastrooesophagealis reflux betegség és a nappali álmosság lehetséges összefüggéseit vizsgálja.

HUN 2004;14(05)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Az egyes alvászavarok neurológiai vonatkozásai

SZŰCS Anna

Célom, hogy az alvászavarok és egyes neurológiai betegségek összefüggését, kölcsönös egymásra hatását vizsgáljam, hogy ezzel a klinikai gyakorlatban hasznosítható új adatokat szolgáltassak. Az elméleti részben az alvás élettanának egyes szempontjait áttekintve az alvásszabályozás és neurológiai megbetegedések összefüggéseire keresek példákat.

HUN 2004;57(03-04)

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Újdonságok az alvásdiagnosztikában

HORVÁTH Róbert

Az alvásdiagnosztikával foglalkozó laboratóriumok és az oda beutalt betegek száma örvendetesen növekszik annak ellenére, hogy a vizsgálat alulfinanszírozott. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kezelésében döntő szerepet játszó CPAP (continuous positive airway pressure) készüléket jelenleg csak három neurológiai centrum (Budapest, Debrecen és Pécs) írhatja fel 85%-os tbtámogatással, „modellkísérlet” keretében.

HUN 2003;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Alvás alatti légzészavarok és a keringési rendszere

VÁRDI Visy Katalin

A tanulmány az éjszakai légzészavarok akut és krónikus cardiovascularis hatásait vizsgáló kutatások leglényegesebb eredményeit foglalja össze. Az obstruktív alvási apnoe szindrómát belégzés alatti felső légúti occlusiok jellemzik, amely recurralo hypoxiát és ébredést okoz. A belégzési erőfeszítések akut hatása képen a vérnyomás két ellentétes irányú változása figyelhető meg. Az emelkedett negatív intrapleuralis nyomás a pulsus paradoxus mechanizmusának megfelelően csökkenti a vérnyomást, míg az apnoeterminatio miatt bekövetkező ébredések a vérnyomás emelkedését idézik elő. Az obstruktív apnoe miatt kialakuló hypoxia bradycardiát idéz elő, az ébredések kapcsán srio frekvencia-növekedés lép fel, amely további ritmuszavarok kialakulását okozhatja. Mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy obstruktív alvási apnoeban szenvedő betegek között az átlagosnál nagyobb számban diagnosztizálható magas vérnyomás betegség, ritmuszavar és myocardialis infarctus.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1959. ÁPRILIS 01.

Adatok a nagyagyi félteke, illetve lebeny sclerosisához

TARISKA István

Megállapíthatjuk, hogy a félteke atrophiák és lobaris sclerosisok lényegét alkotó kiterjedt kéregkárosodás irodalmi és saját esetek tanulsága szerint anoxiás-vasalis zavar következménye, amely különös előszeretettel, viszonylag nagyobb pialis arterialis törzsek vagy arterialis határzónák átáramlási zavara következtében jön létre. Ez az esetek többségében görcsökkel jár, de görcsökhöz még valami egyéb, a görcsöknél pathogenetikailag talán jelentősebb tényező kell járuljon ; légzészavarok, stagnatios anoxia, láz, hypoglycaemia, immunbiológiai folyamatok.

HUN 1959;12(04)