Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Hallókészülékes rehabilitáció gyermekés felnőttkorban Indikációk, lehetőségek, gondozás

REJTŐ Kálmán

Az utóbbi évtizedben igen sokat változott a nagyothallás típusának mielőbbi pontos kiderítése és az annak megfelelő - műtéti vagy konzervatív, hallókészülékes - terápia.

HUN 2005;15(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

Agytörzsi daganatok szövetközi besugárzása

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, KOVÁCS Rita Beáta, REPA Imre, BAJZIK Gábor, NÉMETH György

A különböző szövettani típusú és elhelyezkedésű agytörzsi tumorok megfelelő kezelési módjának kiválasztása döntően befolyásolja a várható túlélés hosszát. A szerzők két betegnél alkalmazott 125I-brachytherapiáról számolnak be.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a klinikai diagnosztikában: a nervus facialis neurographia

ARÁNYI Zsuzsanna, SIMÓ Magdolna

A mágneses ingerléssel egybekötött nervus facialis neurographiával, szemben a hagyományos, csak extracranialis elektromos ingerléssel járó neurográfiával, az ideg intracranialis szakaszát, illetve a facialis motoros pálya teljes hosszát vizsgálják. A szerzők saját tapasztalataik szerint és az irodalmi adatok alapján a módszer jelentős lokalizációs és diagnosztikai értékkel bír, noninvazív és könnyű elvégezni.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Idegrendszeri tüneteket okozó vascularis malformatiókkal társult cerebellaris vénás anomáliák

KOVÁCS Tibor, PAJOR Péter, BODROGI László, FARSANG Marianna, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agyi és kisagyi vénás angiomákat újabban vénás anomáliáknak tartják, amelyek az idegszövet alternatív vénás rendszerét alkotják. A parenchimalis vénák fejlődési zavara miatt alakulhatnak ki, így - ellentétben a valódi malformatiókkal - fiziológiás funkcióik is vannak. Szabálytalan, változó lumenű vénák formálják, amelyek csillagszerűen összefolyva alkotják a jellegzetes caput medusae-t.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A vazoreaktivitás zavara agytörzsi és hemisphaerialis kisérbetegségben: összehasonlító vizsgálat

PÁNCZÉL Gyula, BÖNÖCZK Péter, NAGY Zoltán

A cerebralis kisartériák károsodása a vazoreaktivitás csökkenéséhez vezethet, amit az arteria carotis ellátási területén korábban már kimutattak. Vajon a vertebrobasilaris területi vazoreaktivitás károsodik-e agytörzsi kisérbetegségben, és ennek mértéke eltérő-e a két nagy vérellátási területen?

HUN 2002;55(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A cluster fejfájás trigeminovascularis elmélete

TAJTI János, SZOK Délia, VÉCSEI László

A cluster fejfájás ritka, igen súlyos megbetegedés, mely klinikailag jól jellemezhető, de patomechanizmusa kevéssé ismert. A klinikai tünetekből három, a koreredettel összefüggő tényre következtethetünk: A fejfájás rendszerint periorbitalisan jelentkezik. Ez fel- veti az ipsilateralis nociceptív trigeminalis pályák aktivitását. A könnyezés és az orrfolyás a parasym pathicus rendszer aktivitását tükrözi. A ptosis és a myosis a sympathicus rendszer gátlására utal. Feltehetően létezik egy agytörzsi reflex kapcsolat, mely a Gasser-dúc ingerületbejövetelekor aktiválódik. Spontán cluster rohamban és nitroglycerin indukálta rohamban a véna jugularis externában a kalcitonin génrelációs peptid és a P anyag plazmaszintje megemelkedett. Oxigéninhalációra és subcutan sumatriptan terápiára a kalcitonin génrelációs peptid koncentrációja normalizálódott. Ezek az adatok rámutatnak a trigeminovascularis reflex funkciójára cluster fejfájásban.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

Agytörzsi akusztikus kiváltottválasz-vizsgálatok

Az agytörzsi akusztikus kiváltott válasz (brain-stem auditory evoked potentials, BAEPs) vizsgálatai széles körben elterjedtek a mindennapos klinikai gyakorlatban, elsősorban az agytörzs középső területének megítélésére, másrészt olyan csecsemők tesztelésére, akiknél felmerül a halláskárosodás lehetősége. A BAEP-vizsgálatok objektív, reprodukálható és érzékeny módszernek bizonyultak az elmúlt évek során sokfajta agytörzsi működészavar esetében.

HUN 1995;48(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzs és a kisagy barlangos angiómái. 16 eset tanulmányozása]

RAMIRO D. Lobato, PEDRO A. Gomes, RAFAEL Alday, JUAN J. Rivas, ANTONIO Cabrera, JAIME Dominguez

[Az agytörzs és a kisagy kavernózus angiomáival csak néhány jelentés foglalkozik. Egyes szerzők azt javasolják, hogy az ismétlődő vérzéseket okozó agytörzsi kavernómát el kell távolítani, amennyiben az a pialis felszín közelében van. Megfelelő műtéti technikával ezen elváltozások eltávolítása jelentős morbiditás és moralitási kockázat nélkül elvégezhető. Ebben a tanulmányban 16 agytörzsi vagy kisagyi kavernómás beteg klinikai adatait és eredményeit elemezzük, közülük tízet műtétileg kezeltek.]

ENG 1994;47(05-06)