Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A cluster fejfájás trigeminovascularis elmélete

TAJTI János, SZOK Délia, VÉCSEI László

A cluster fejfájás ritka, igen súlyos megbetegedés, mely klinikailag jól jellemezhető, de patomechanizmusa kevéssé ismert. A klinikai tünetekből három, a koreredettel összefüggő tényre következtethetünk: A fejfájás rendszerint periorbitalisan jelentkezik. Ez fel- veti az ipsilateralis nociceptív trigeminalis pályák aktivitását. A könnyezés és az orrfolyás a parasym pathicus rendszer aktivitását tükrözi. A ptosis és a myosis a sympathicus rendszer gátlására utal. Feltehetően létezik egy agytörzsi reflex kapcsolat, mely a Gasser-dúc ingerületbejövetelekor aktiválódik. Spontán cluster rohamban és nitroglycerin indukálta rohamban a véna jugularis externában a kalcitonin génrelációs peptid és a P anyag plazmaszintje megemelkedett. Oxigéninhalációra és subcutan sumatriptan terápiára a kalcitonin génrelációs peptid koncentrációja normalizálódott. Ezek az adatok rámutatnak a trigeminovascularis reflex funkciójára cluster fejfájásban.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

Agytörzsi akusztikus kiváltottválasz-vizsgálatok

Az agytörzsi akusztikus kiváltott válasz (brain-stem auditory evoked potentials, BAEPs) vizsgálatai széles körben elterjedtek a mindennapos klinikai gyakorlatban, elsősorban az agytörzs középső területének megítélésére, másrészt olyan csecsemők tesztelésére, akiknél felmerül a halláskárosodás lehetősége. A BAEP-vizsgálatok objektív, reprodukálható és érzékeny módszernek bizonyultak az elmúlt évek során sokfajta agytörzsi működészavar esetében.

HUN 1995;48(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Anesztézia medulla oblongata műtéthez]

KORENCHY Mária, MOLNÁR Mária, KOVÁCS Klára, FUTÓ Judit

[Az agytörzsi műtéteken átesett betegeket fenyegető veszélyek közé tartozik a vénás levegő embolizációja, a hipotenzió, a vitális jelek megváltozása és a koponyaidegek specifikus sérülése. Az életjel-változások kivételével ezeket a veszélyeket széles körben tárgyalják a különböző kézikönyvek és cikkek. Az életjelek megváltozása vagy masszív vénás légembólia, vagy a műtéti manipuláció okozta törzsi kompresszió következménye lehet. Ha a műtött terület nagyon közel van a vasomotoros központhoz, még a legóvatosabb manipuláció is okozhat extrém bradycardiát hipotenzióval. Ezek a veszélyes változások gyakran visszatartják a sebészt a műtét folytatásától. Az ilyen típusú műtétek során átmeneti pacemaker-terápia alkalmazható a kritikus szívmegállás megelőzésére.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzs és a kisagy barlangos angiómái. 16 eset tanulmányozása]

RAMIRO D. Lobato, PEDRO A. Gomes, RAFAEL Alday, JUAN J. Rivas, ANTONIO Cabrera, JAIME Dominguez

[Az agytörzs és a kisagy kavernózus angiomáival csak néhány jelentés foglalkozik. Egyes szerzők azt javasolják, hogy az ismétlődő vérzéseket okozó agytörzsi kavernómát el kell távolítani, amennyiben az a pialis felszín közelében van. Megfelelő műtéti technikával ezen elváltozások eltávolítása jelentős morbiditás és moralitási kockázat nélkül elvégezhető. Ebben a tanulmányban 16 agytörzsi vagy kisagyi kavernómás beteg klinikai adatait és eredményeit elemezzük, közülük tízet műtétileg kezeltek.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Klinikai és molekuláris genetikai eredmények összefüggése rosszindulatú agytörzsi daganatokban]

V. K. Ammon, U. Sure, DN Louis, V. Deimling A.

[Az agytörzsi gliomák ritka, túlnyomórészt gyermekkori daganatok. Histológiailag a felnőttkori szupratentoriális asztrocitómákhoz hasonlíthatók. A legtöbb gyermekkori agytörzsi daganatot alacsony fokú asztrocitómának (WHO II), anaplasztikus asztrocitómának (WHO III) vagy glioblastoma multiforme-nak (GBM, WHO IV) minősítették. A WHO III. és IV. fokozatú rosszindulatú agytörzsi gliómában szenvedő betegek túlélése ritkán haladja meg a két évet. A közelmúltban kifejlesztett molekuláris genetikai technikák új betekintést nyújtottak a tumorbiológiába. Az onkogének és tumorszupresszor gének olyan genetikai elváltozások, amelyek tumoros átalakulást és rosszindulatú progressziót okozhatnak. A rosszindulatú agytörzsi gliómák molekuláris genetikai vizsgálatát eddig ritkán végezték el. Ezért 12 ilyen tumor klinikai és 2 tumor molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálatát tűztük ki célul.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok sebészeti beavatkozása]

NYÁRY István, VAJDA János, PARAICZ Ervin, TÓTH Katalin

[1939-ben Bailey és munkatársai az agytörzsi daganatok kezelését az idegsebészet történetének "pesszimista fejezeteként" jellemezték. Az anatómiai elhelyezkedés és a rostpályák mentén történő infiltrációra való hajlam miatt az agytörzsi daganat korai jelei és tünetei gyakran félrevezetőek. Ez az alattomos fejlődés papillaödéma hiányában megnehezíti a korai diagnózist. A mikroneurosebészet rutineljárásként való bevezetése óta az idegsebészet szinte minden területén lehetővé tette a korábban lehetetlen eredmények elérését. A korábban operálhatatlannak tartott elváltozásokat minden korábbinál optimistábban lehetett megközelíteni. Az idegsebészet egyik ilyen területe, amely az utóbbi években óriási fejlődést mutat, az agytörzsi elváltozások műtéte.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Jóindulatú tektális glioma, új entitás definiálása]

BOGNÁR L, VILLÁNYI É, JOUVET A, LAPRAS CL

[Az agytörzsi gliómák a gyermekkori intrakraniális daganatok 10-25%-át teszik ki. Kimutatták, hogy a tektális lemezben lokalizált középagyi daganatok gyakran nagyon jóindulatú klinikai lefolyásúak. A jóindulatú tektális gliomák klinikai és radiológiai jelei nem ismertek, és ezek a jellemzők nem korrelálnak a szövettani jellemzőkkel. 25 szövettanilag igazolt tektális lemezglioma retrospektív elemzése alapján megkíséreltük meghatározni ennek az új entitásnak a klinikai és radiológiai jellemzőit, hogy segítsük a betegek megfelelőbb kezelését.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok alcsoportjai gyermekkorban]

PARAICZ Ervin, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Katalin

[Az idegrendszeri képalkotó (MR, CT) és sebészeti (mikrosebészeti, CUSA, lézeres) technikák forradalmasították az idegsebésznek az agytörzsi daganatokról alkotott képét, és új perspektívát teremtettek kezelésükben. A növekvő tapasztalatokkal mára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt előforduló daganatok sokfélesége és kezelésük nagyon különböző módjai szükségessé teszik e daganatok részletes osztályozását. Az olyan jellemzők, mint az MR- és CT-megjelenés, a kontrasztanyagfelvétel, a pontos lokalizáció és az általuk kiváltott neurológiai tünetek jó alapot jelenthetnek az agydaganatos betegek e speciális csoportjának alcsoportjainak létrehozásához. A 4. kamrába dorsalisan növő exofitikus tumorok 24. és a nyaki, koponyacsonti csomópont intrinzikus tumorai kedvező prognózissal rendelkeznek, míg a diffúzan növekvő hipodens gliomák (sok esetben magas fokúak) vagy az oldalirányban növekvő exofitikus tumorok 6-15 hónapnál hosszabb követési idővel nem rendelkeznek.]

ENG 1994;47(05-06)