Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 33

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Érett újszülöttek postasphyxiás eredetű születési károsodása és megelőzésének esélyei

PAPP Zoltán

A szerző áttekinti a magzati hypoxia és asphyxia etiopatogenezisét és definícióját, az érett magzatok postasphyxiás károsodásának lehetséges formáit, az agyi bénulás gyakoriságát és neurológiai következményeit. A hypoxiás állapotok szűrőmódszerei közül kiemeli a színkódolt és pulzus Doppler-technikát (flowmetria), a kardiotokográfiát (CTG), a nonstressz tesztet és a biofizikális profilt, továbbá az amnioszkópiát és a magzati pulzoximetriát. Az asphyxia profilaxisával összefüggésben hangsúlyozza a prekoncepcionális és praenatalis gondozás jelentőségét, az anyai meg betegedések fontosságát, a lepény, a köldökzsinór és a magzat kóros állapotait, valamint a szülés alatti tényezők szerepét. A brit szülészek ajánlása is megerősíti a Magyarországon eddig folytatott gyakorlatot, hogy CTG-eltérés esetén a fejbőrvér pH-jának meghatározása, vagy ennek hiányában császármetszés végzése indokolt. Végül a szerző az érett újszülöttek még mindig nagyszámú hypoxiás agykárosodása miatt szükségesnek látja a császármetszések számának emelését fenyegető intrauterin magzati asphyxia esetén.

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A memóriazavarok lokalizációja

SZIRMAI Imre

A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.

Ideggyógyászati Szemle

1962. JÚNIUS 01.

Az organicus agykárosodás psychologiai vizsgálatának elvi alapjai és hibaforrásai

DR. MOUSSONG Kovács Erzsébet

Tanulmányomban az organicus agykárosodás psychologiai vizsgálatára szorítkozom ugyan, de a felvetett problémákon keresztül azokat az objektív okokat keresem, melyek magyarázhatják a neuro-psychiáterek többségének tartózkodó álláspontját a klinikai lélektan egész területére vonatkozóan. Az agy szervi megbetegedéseinek psychologiai tanulmányozását kezdettől fogva kettős cél vezette: 1. a cerebrális laesio fennállásának, helyének valamint esetleges természetének kimutatása; 2. az agy functionális organisatiójának megismerése.