Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1998. SZEPTEMBER 01.

A lumbalis gerinc fúziós műtéte utáni aktivitási program

FERENC Mária, VARGA Péter Pál

A szerzők ismertetik a szegmentális instabilitás fogalmát, típusait, valamint az instabilitás miatt végzett fúziós műtétek tünettani és patológiai indikációit.

HUN 1998;51(09-10)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

A teljesítmény-bérezés vajon járható út az egészségügyben?

STEPHEN Valley

Osztályunk munkaügyi statisztikáinak néhány héttel ezelőtt történt áttekintése után nem csodálkoztam azon, hogy az elmúlt évben majdnem kétszer annyi radiológiai vizsgálatot végeztünk, mint a Royal College of Radiologists által ajánlott vizsgálatszám. 1990 óta az ambulánsan végzett vizsgálatok száma osztályunkon 48%-kal, a bent fekvők körében végzett vizsgálatok száma 13%-kal, s a baleseti, sürgősségi vizsgálatok száma 6%-kal nőtt. A legtöbb más szakorvos is hasonló adatokat közölhetne.

HUN 1994;4(12)

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Az éberségi szint hatása a Petit Mai paroxysmusokra

DR TOMKA Imre

A szerző 21 PM epilepsiás betegen 18 nappali telemetriás és 44 éjszakai alvásos poligráfiás felvételt készített. Napközben a szabályos 3 cps tüske és hullám paroxysmusok az esetek felében csoportos eloszlást mutattak. A PM elektromos paroxysmusok és a tudatbeszűkülés kapcsolata .jelentős inter- és intraindividuális ingadozást ad: időnként 15-20 sec-os elektromos paroxysmusok sem járnak tudat beszűküléssel. Alvásban az elektromos kisülések fokozatos morphologiai módosulást mutatnak. Elsősorban a lassú alvás epileptogen hatású, melyben maximummal a 2. stádiumban erősödnek fel az epilepsiás elektromos jelek, histogramm értékük általában 15-25% között ingadozik. Az alvás alatt észlelt 59 klinikai rohamból 56 a lassú alvásban, 3 REM-ben jelentkezett. REM-ben 11 felvételen észlelt teljes kisülésgátlást, 29 görbén általában 2-4 sec-os, ritkán 10-12 sec-os morphologiailag az ébrenlétinek megfelelő paroxysmusokat rfgistrált. 4 görbén REM-ben paroxysmus facilitatio jelentkezett az ébrenléti és lassú alvás alatti értékekhez viszonyítva, ami a nem specifikus thalamikus rendszernek REM alatti elégtelen depressiója mellett még egyéb factorok közreműködését is feltételezi. A REM, lassú alvás és ébrenlét közötti átmeneti állapotok facilitálják a PM elektromos paroxysmusokat. E kritikus állapotokat szerző részletesen elemzi.

HUN 1973;26(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1968. SZEPTEMBER 01.

A Cárdiazol és strychnin hatása a kisagykéreg vérátáramlására

KOPA J., POÓR Gy., MOLNÁR L.

Szerzők Cardiazol és strychnin okozta görcsök alatt vizsgálták a nagyagy- és kisagykéreg vérátáramlásának változásait; egyidejűleg az elektromos tevékenységet, a vérnyomást és a légzést registrálták. Cardiazol-roham idején a nagyagykéregben fokozódik a vérátáramlás, strychnin-görcsben csökken. A kisagykéregben mindkét szer okozta görcs vérátáramlás-fokozódással jár. A görcsök idején a nagy- és kisagykéregben nem azonos a vérátáramlás és az elektromos jelek változásának időbeli összefüggése. KC1 oldatnak az agykéregre történő cseppentése a kisagykéreg görcs alatti vérátáramlási viszonyait jelentősen megváltoztatja.

HUN 1968;21(09)

Ideggyógyászati Szemle

1967. NOVEMBER 01.

Az agyfelszín hűtésének vizsgálata epilepsiás betegeken

PÁSZTOR Emil, TOMKA Imre

Epilepsiás betegeken műtéti feltárás kapcsán az ECOG registrálás közben agyfelszíni hűtéseket végeztünk hideg fiziológiás konyhasóval. 1. Localis agyfelszíni hűtés hatására az ECOG-s aktivitás amplitudójának fokozatos csökkenését láttuk a frequentia jelentéktelen, vagy enyhe fokú változásával. Lassú hullámok progressiv kialakulását nem észleltük. 2. Egy-két perces agyfelszíni hűtés az igen aktív epilepsiás focus elektromos aktivitását is képes átmenetileg felfüggeszteni. 3. A hűtéses vizsgálat lehetőséget ad az ellenoldali, homolog területi kóros elektromos aktivitás primaer, vagy secundaer jellegének meghatározására 4. Igen rövid (10—20 sec) hűtés az epilepsiás aktivitás átmeneti fokozódását okozta, kizárólag az aktív pontokon. 5. Az ECOG közben végzett rövid agyfelszíni hűtés, mint új functionális elektrographiás vizsgáló módszer jöhet számításba. Igen egyszerű és veszélytelen módja a bizonytalanul értékelhető epilepsiás aktivitás felerősítésének és így a fokozott ingerlékenységi állapotban levő területek localisatióját segíti elő.

HUN 1967;20(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. OKTÓBER 01.

Az extracraniális electrostimulatio I. Az electrostimulatio hatása az eeg-re

HASZNOS Tivadar, FENYŐ Egon, ANTAL János

A szerzők a fejbőrre helyezett elektrodákkal részben lokalisan, részben bitemporalisan ingereltek derékszögű áramimpulsusokkal. A lokalis ingerlés is bipolaris electrod-elrendezéssel történt. Az ingerlés frequentiáját 2/sec és 10 000/sec, tartamát 0,03 msec és 100 msec között változtatták. Az alkalmazott feszültség általában 30 V volt. Az ingerlés 30, illetőleg 60 mp-ig tartott. Az eeg-s registrálás közvetlenül az ingerlés befejezése után történt. A vizsgálatokat 18 betegen végezték. Tumoros betegeknél a lokalis ingerlés hatására a lassú tevékenység fokozódását és focalis izgalmi jeleket észleltek. Temporalis epilepsiánál a góctünetek fokozódását, posttraumás betegeknél a lassú góc aktiválódását tapasztalták. Bitemporalis ingerléssel centrencephalis epilepsiában szenvedő betegnél centrencephalis paroxysmusokat, temporalis epilepsiánál lokalis lassú és izgalmi jelek aktiválódását látták. A szerzők feltevése szerint a lokalis ingerlés elsősorban a kérgi és kéreg közeli struktúrák, a bitemporalis electrostimulatio a mesodiencephalon ingerlésére alkalmas eljárásnak látszik.

HUN 1963;16(10)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JÚLIUS 01.

A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről

ORTHMAYR Alajos, SZILÁGYI Katalin

A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.

HUN 1960;13(07)

Ideggyógyászati Szemle

1958. FEBRUÁR 01.

Neuropathologist szabályszerűség sclerosis multiplexben

DR LEHOCZKY Tibor

A sclerosis multiplex kórszövettana a neuropathologia egyik legalaposabban feldolgozott fejezete. Az utóbbi években Zimmerman és Netsky, Lhermitte, Adams és Kubik, McAlpine, Compston és Lumsden foglalták össze az újabb kutatások adatait.

HUN 1958;11(1-2)