ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, BALOGH Eszter, BOCZÁN Judit, RAB Tibor Csaba, HUDÁK Lilla, BELÁN Ivett, CSÉPÁNY Tünde
Bevezetés: A malignus térfoglalásokhoz társuló, központi
idegrendszert károsító paraneoplasias kórképek változatosak.
Az immunmediált folyamatot a daganat által
expresszált proteinek triggerelik. A specifikus antineuralis
antitestek kimutatása megerősíti az etiológiát, de hiányuk
nem zárja ki a folyamatot.
Betegek és módszerek: 73 éves nő tüdőtumorhoz
társuló myelitisesetét ismertetjük.
Eredmények: Az anamnézisben tonsillectomia, appendectomia
és alsó végtagi mélyvénás thrombosis
ismert. 2014-ben a pajzsmirigy papillaris carcinomája
miatt thyreoidectomiát, majd radiojód-kezelést végeztek.
Rendszeres nyomon követés mellett a daganat
kiújulására utaló jel nem volt. 2021 májusában mellkas-
CT-felvételen a tüdő centrális térfoglalását vetették
fel. Átvizsgálás során bronchofiberoszkópiával tumor
indirekt jeleit találták, a kefecitológia szövettani eredménye
negatív lett. 2021. júniusban haspuffadás, obstipatio,
vizeletretenció, járási nehezítettség jelentkezett. A hasi
panaszok hátterében a sebész subileust véleményezett.
Fizikális vizsgálattal agyidegtünet nem volt, a jobb alsó
végtag proximalis hajlító izmaiban latens paresis volt
kétoldali pyramisjellel, mindkét alsó végtagon kifejezett
ataxiával. Egyoldali segítséggel tudott csak járni. A thoracalis
gerinc-MRI-felvétel alapján a Th I–X. csigolya
közötti szakaszon myelitis, a Th XI–XII. csigolyaszintben
pedig metasztázis lehetőségét vetették fel. A liquor
víztiszta és színtelen, normális sejtszám- és glükózszint
mellett az összprotein- és az albuminszint-emelkedett
volt. A liquor-citopatológia negatív, a szérum-B12- és
-folsav-szint normális tartományban volt; a szérumonkoneurális
antitestek, az AQP4 és a MOG elleni antitest
vizsgálata is negatív eredményű lett. A vírus- és bakteriális
szerológia negatív lett vagy korábban átvészelt fertőzést
igazolt. Szteroid-lökésterápia mellett a vegetatív
panaszok megszűntek, a beteg járása is sokat javult. A Th
XI–XII. csigolya magasságában lévő metasztázisra összesen 20 Gy sugárkezelést kapott. CT-vezérelt biopsziát
végeztek, a szövettan tüdő-adenocarcinomát igazolt. A
szteroid-lökésterápia mellett észlelt átmeneti javulást követően
a beteg állapota rosszabbodott, súlyos paraparesis
alakult ki vizeletretencióval, járásképtelenné vált.
Következtetés: A paraneoplasiás myelopathia a gerincvelői
betegségek ritka formája, sokszor a daganat
felismerése előtt jelentkezik. Paraneoplasiás myelopathia
gyanúja esetén tumorkutatást kell végezni. A tumor adekvát
kezelése határozza meg a kimenetelt.