Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

A változókor utáni nők ösztrogénreceptorra ható kezelésének komplex hatása

TAKÁCS István, LAKATOS Péter

A menopauzát követő hormonhiányban számos betegség gyakorisága növekszik ugrásszerűen. Logikusnak tűnt a hiányzó hormonok pótlása ezek megelőzésében, kezelésében. A hormonterápia azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

HUN 2006;16(05)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

A menopauzális hormonterápia cardiovascularis hatásai

PARAGH György, HARANGI Mariann

A menopauzát követő években a nőknél meredeken növekszik a cardiovascularis megbetegedések előfordulási gyakorisága. A hormonpótló terápia az ösztrogén pótlását jelenti, amely enyhíti a posztmenopauzális tüneteket, és visszafordítja a kalcium- és lipidanyagcserében bekövetkező változásokat.

HUN 2006;16(03)

Ca&Csont

2004. MÁJUS 20.

A progesztogének szerepe és hatásai menopauzális hormonterápia során

ÁCS Nándor, MERICLI Metin, VERMES Gábor, LANGMÁR Zoltán

A posztmenopauzában fellépõ hormonhiány következményeinek adekvát kezelése az ösztrogénterápia. Azonban azoknál az asszonyoknál, akiknek uterusa intakt, az ösztrogén-monoterápia mellett jelentõsen fokozott az endometriumhyperplasia és -carcinoma kockázata. Emiatt az ösztradiolkezelést - az endometriumcarcinoma kialakulásának kockázatát minimalizálandó - kell kiegészíteni progesztogénnel.

HUN 2004;7(02)

Ca&Csont

2003. AUGUSZTUS 20.

A rövid távú kalcium- és D-vitamin-pótlás hatása a posztmenopauzában lévõ osteopeniás vagy osteoporosisos nõkre, a D-vitamin-ellátottság függvényében

FERENCZ VIKTÓRIA, BORS Katalin, MÉSZÁROS SZILVIA, BERECZKI János, CSUPOR EMŐKE, GUJÁS Márta, HORVÁTH Katalin, KORÁNYI András, LAKATOS Péter, MAGDICS Mária, RÁPOLTHY Ildikó, SZEKERES László, TORMA Olga, TÓTH EDIT, VALKAI Teréz, HORVÁTH CSABA

A szerzõk a kalcium- és D-vitamin-pótlás rövid távú alkalmazásának hatását mérték fel a csontbontás és csontépülés folyamatára posztmenopauzában lévõ nõknél, normális D-vitamin-ellátottság és D-vitamin-hiány esetén, komplex összetételű klinikai tápszert alkalmazva.

HUN 2003;6(04)

Ca&Csont

2002. ÁPRILIS 20.

MOOT-állásfoglalás a nõihormon-pótló kezelésrõl

Rendkívüli szakmai és médiavisszhangot váltott ki a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok legtekintélyesebb egészségügyi szervezete, a National Institute of Health (NIH) idõ elõtt megszakított egy igen jelentõs klinikai vizsgálatot, amelynek célja a konjugált ösztrogén-medroxiprogeszterin (MPA) kezelés elõnyeinek, hátrányainak értékelése volt egészséges, menopauzában lévõ asszonyokon.

HUN 2002;5(01-02)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A HER2-status klinikai jelentősége emlőrákban

KAHÁN Zsuzsanna

A HER2 (HER2/neu, c-erbB-2) az EGF-receptorcsalád olyan tagja, amely (akár hozzákötődő, „aktiváló” ligand nélkül is) daganatos átalakuláshoz és daganatprogresszióhoz vezet. A humán emlőrákok hozzávetőleg egynegyedében a HER2 fokozott kifejeződése figyelhető meg. A HER2-expresszió, a HER2-status meghatározására a gyakorlatban az immunhisztokémiai és a fluoreszcens in situ hibridizációs (FISH) módszerek tűnnek a legalkalmasabbnak.

HUN 2001;11(02)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

A hormonpótló kezelés nőgyógyászati onkológiai vonatkozásai

BŐSZE Péter

Ma már hazánkban is egyre inkább tudatosul, hogy a nők túlélik „biológiai életkorukat", és egy olyan életszakaszba kerülnek, amelyben egészségüket több veszély fenyegeti. Ebben az életkorban a szív-érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás népbetegségnek számítanak. Hormonok adásával nagyon sok megbetegedés kivédhető vagy mérsékelhető. Tudásunk bővülésével szemléletünk is megváltozott, és sok olyan megbetegedést, amely a hormonpótló kezelés ellenjavallatát képez te, ma már inkább javallatnak tekintünk. Úgy tűnik, így van ez a daganatos megbetegedésekkel is. Abszolút ellenjavallatnak tekintett előzetes méhtest- vagy emlőrák eseteiben kiderült, hogy a hormonpótló kezelés nem csak hogy nem ártalmas, hanem inkább előnyös. A legkevésbé tisztázott az ösztrogének vagy ösztrogén-gesztagének szerepe a méh sarcomák kiújulásában. Ezek azok az esetek, amelyekben a hormonok adása megfontolandó. Minden más esetben, a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok és tapasztalatok szerint a hormonpótló kezelés előnyei meghaladják a hormonok adásának kockázatát, ezért nem tűnik indokoltnak, hogy a hormonpótlás jótékony hatását a daganatos betegektől, rossz beidegződés miatt megtagadjuk. Szemérem test-, hüvely-, méhnyak- és petefészekrák eseteiben a hormonok ugyanúgy adhatók, mint daganatos megbetegedésben nem szenvedőknek. Emlő- és talán méhtestrák eseteiben a hormonpótló kezelésnek nem kívánt következményei is lehetnek. Minden esetet egyedileg kell elbírálni, és nőgyógyász-onkológus bevonásával eldönteni, hogy emlő- vagy méhtestrák esetében adhatunk-e hormon pótló kezelést.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Postmenopausalis hormonszubsztitúciós kezelése

H S Jacobs, F E Loeffler

Az elmúlt évben az Egyesült Királyságban számos összefoglaló közlemény jelent meg a postmenopausalis hormonszubsztitúciós terápiáról (1–3). Ezért ebben az áttekintésben azokra a területekre koncentrálunk, amelyek – bár gyakran ellentmondásosak – számot tarthatnak a gyakorló orvosok érdeklődésére. Tárgyaljuk a postmenopausalis hormonterápia hatásait az ischaemiás szívbetegség, az osteoporosis és a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatával kapcsolatosan és ismertetünk néhány, az ösztrogén tachifilaxis és dependencia koncepciójával kapcsolatos megfigyelést. Következtetéseinket a menopausa hormonkezelésével kapcsolatos ajánlásainkban összegezzük.

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Ma is Szentgyörgyi műszereivel dolgoznak

KRASZNAI Éva

Ádám Veronika a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetének tanszékvezető professzora, a parlament szociális-, családvédelmi és egészségügyi bizottságának ülésén jajkiáltással kezdte az elméleti intézetek helyzetéről szóló beszámolóját. Kétségbeesetten panaszolta, hogy a magyar egyetemekről, így a négy orvosegyetemről is határainkon túlra vándorolnak a szakemberek. Éppen a legjobbak, akikkel ott messze igencsak elégedettek munkaadóik, mert idehaza nívós képzésben részesültek. Ám ez a színvonal ma már nem tartható. Gyakorlatilag megszűnt az oktatói után pótlás: kevés a fizetés, beszűkültek a kutatási lehetőségek. Az oktatók – nem is eredménytelenül – külföldön próbálkoznak. Az oktatási eszközök terén sem jobb a helyzet.

HUN 1992;2(12)