Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A tehetséget egy rendező sem ronthatja le – Celebinterjú

GYIMESI Ágnes Andrea

Tahi Tóth László színművésszel beszélget Gyimesi Ágnes Andrea a legerősebb szerepélményekről, a hipochondriáról, a halálról, Latinovitsról és Darvas Ivánról.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Valóságos visszatérés egy metafizikai tájba vörös szőnyegen

SÁNDOR Zsolt

– Hegedűs 2 László: A Nagy Fehérvári Árvíz
című kiállítása a Centrális Galériában

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Chirico, a migrén festője

Giorgio de Chirico olasz festőt a metafizikus festészet megalapítójaként s a szürrealizmus előfutáraként tartja számon a művészettörténet – alkotásait természetellenes megvilágítás, torzított perspektíva és szokatlan környezetábrázolás jellemzi. Festményei olyannyira különösek, hogy adódott a kérdés: mi inspirálta a művész egyedi, metafizikus látomásait?

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Tárgyak, terek, formák, színek összhangja – Életmű-katalógus Lakatos Artúr egyetemes művészetéről

MÉHES Balázs

„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem minden emlék igazi

Az emlékezet bonyolult dolog, és számos tényező képes befolyásolni. Gyakran csak benyomásokat bírunk felidézni egy korábban történt eseményről, amit aztán olyan emlékekkel töltünk ki, melyek esetleg soha meg sem történtek.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az alvás jó hatással van az emlékezetre

Az elmúlt években sokat foglalkoztak az alvás és az emlékezet kapcsolatával. A Massachusetts Amherst Egyetem munkatársai Rebecca Spencer pszichológus vezetésével felfedezték, hogy az alvás hatással van az összetett kognitív képességekre is, mint például a döntéshozásra.

HUN

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

Alkoholbetegek önéletrajz-rekonstrukciós csoportterápiája

SZABÓ József, GEREVICH József

Korábbi narratív pszichológiai megközelítéseket alkalmazó kutatások eredményeire építettünk fel egy csoportterápiás módszert. Elsődleges tech-nikaként narratív átstrukturálást alkalmaztunk, amellyel alkoholbetegek önéletrajzaiban generáltunk olyan változásokat, hogy azok felépülő alkoholbetegekre jellemző nyelvi kifejezésmódot hordozzanak.

HUN 2010;20(08)

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Schöpf-Merei Ágoston, a balneológus

KISS László

Schoepf (Schöpf), 1849-től Merei Ágostont (1805-1858) az emlékezet mint az első magyar ortopédiai intézet, illetve gyermekkórház alapítóját, a gyermekgyógyászat és gyermeksebészet úttörőjét, orvostörténészt és orvosi szaklap kiadóját tartja számon. Kevésbé köztudott, hogy Schöpf „a hazai fürdőügy lelkes szóvivője volt”.

HUN 2008;18(12)

Magyar Radiológia

2004. DECEMBER 20.

Fráter Loránd - Egy rektor katedra nélkül; Eberhard Willich professzor 85 éves; Emlékeim a magyarokról - Dr. Eberhard Willich visszaemlékezései

LOMBAY Béla, SCHLÄFFER Erzsébet, EBERHARD Willich

A Fráter Loránd professzor által szerkesztett, új, Radiológia című könyv (tankönyv és kézikönyv - Medicina, 2004) lapozása adta az ötletet, hogy a következő portré „Lóriról” készüljön. Az általam igen nagyra becsült szakmai-egyetemi egyéniség portréjához elég nehéz volt anyagot gyűjtenem, bár eddigi pályafutása jól követhető volt az egyetemi évektől kezdve napjainkig. Amikor ugyanis konkrétumokra került sor, és önéletrajzi írást kértem tőle, elzárkózott, csak rábeszélésre állt végül kötélnek.

HUN 2004;78(06)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

A táplálkozási viselkedés zavarainak disszociációs hipotézise

TÚRY Ferenc, SZABÓ Pál

A táplálkozási viselkedés zavarainak két alap típusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, és az obesitas is elhelyezhető a kettő közötti kontinuumban. E pszichoszomatikus zavarok patogenezisével kapcsolatban sok elképzelés jelent már meg (biológiai modellek, az affektív vagy a kényszerbetegség-spektrumba tartozás, családdinamikai, addiktív, kognitív modell). A szerzők a multidimenzionális etiopatogenetikai megközelítés szükségességét hangsúlyozva azokat az adatokat tárgyalják, melyek alapján felmerülhet az evészavarok disszociációs modellje. A disszociáció folyamata azt jelenti, hogy bizonyos mentális funkciók, melyek másokkal integrálva vannak, elkülönülve vagy automatikus módon működnek, rend szerint a tudatos kontrollon és az emlékezet beli felidézhetőségen kívül. A disszociatív jellegű zavar gyakran traumatikus előzmények (például szexuális abusus) után alakul ki. Ez a mechanizmus főleg a bulimiás betegek egy alcsoportjára lehet jellemző, de néha anorexiában, obesitasban vagy más evészavar-típusokban is érvényesnek tűnik. A disszociációs modellt támogatja a buli miások fokozott hipnotikus fogékonysága, melyet több vizsgálat megerősített. Ennek alapján azon evészavaros betegeknél, akiknél disszociatív patomechanizmus lehetősége merül fel, a hipnoterápia előnyös stratégia lehet.

HUN 1993;3(03)