Gondolat

Chirico, a migrén festője

2011. AUGUSZTUS 15.

Giorgio de Chirico olasz festőt a metafizikus festészet megalapítójaként s a szürrealizmus előfutáraként tartja számon a művészettörténet – alkotásait természetellenes megvilágítás, torzított perspektíva és szokatlan környezetábrázolás jellemzi. Festményei olyannyira különösek, hogy adódott a kérdés: mi inspirálta a művész egyedi, metafizikus látomásait?

Neurológusok szerint a válasz a migrénes rohamokat előrejelző, figyelmeztető előjelekben, a migrén aurában keresendő. Chirico művészetében az éles kontúrok és feszültséget közvetítő vizuális hatások, fények és éles vonások, amelyek között sok a vissza-visszatérő elem, a migrén aura által kiváltott érzékszervi hatásokat mintázzák. A fejfájásra figyelmeztető jelek – többek között a fényfelvillanások, a sötét foltok, a hang- és fényérzékenység, a hányinger, a lüktető, pulzáló, egyre erősödő fájdalom – és más, migrénre jellemző tünetek, mint például a déjà vu és ellentéte, a jamais vu jelensége, nyomon követhetők Chirico festményein.



Giorgio De Chirico: Egy őszi délután rejtélye




De ami ennél is meglepőbb, írásaiban is megjelennek – ezért műalkotásai és írásai nemcsak művészettörténészek, de orvosok érdeklődésének is középpontjába kerültek. Chirico festményeit s memoárjait, esszéit és két, részben önéletrajzi jellegű regényét a migrén megjelenési formáit keresve elemezte Ubaldo Nicola művészettörténész és Klaus Podoll neurológus.

Chirico egyik első metafizikus festménye, az Egy őszi délután rejtélye is a migrén hatását tükrözi. E festménye kapcsán Chirico szinte minden mondatával egy-egy migréntünetet ír le – a következő írásban a festő képe megszületésének körülményeire emlékezik, s a vizsgálatot végző Dr. Podoll hozzáfűzött jegyzeteivel magyarázza a migrén tüneteit:

„Egy tiszta, őszi délután egy padon ültem a firenzei Piazza Santa Croce közepén. Természetesen nem ez volt az első alkalom, amikor e teret pásztáztam. Épp, hogy csak kilábaltam egy hosszú és fájdalmas bélbetegségből [hasi migrén], szinte már kórosan érzékeny állapotban [hiperérzékenység fényre és zajra; migrén aura jelenség]. Az egész világ, az épületek és a szökőkutak márványa, úgy tűnt, mintha lábadozna. A tér közepén egy Dante-szobor magasodik, hosszú köpenybe burkolózva, műveit szorosan a testéhez szorítva babérkoszorús fejét elgondolkodva a földre szegezi. A fehér márványszobron az idő szürke lenyomatot hagyott, ami nagyon kellemes a szemnek [fotofóbia]. Az őszi napsugár, meleg és kiábrándító [fotofóbia; viszonyulás a naphoz, mint migrénes rohamot kiváltó tényezőhöz], megvilágította a szobrot és a templom homlokzatát. Ekkor elfogott egy különös érzés, mintha mindezeket életemben először látnám [jamais vu], és a festményem kompozíciója megjelent lelki szemeim előtt. Azóta minden alkalommal, ha ránézek erre a festményre, újra látom ezt a pillanatot. E pillanat azonban rejtély számomra, hiszen megmagyarázhatatlan. És ezért nevezném a művet is, ami ebből fakadt, rejtélynek.”

A migrén festészet azóta irányzattá vált, s úgy tűnik, a migrén inspirálta festmények alkotói különös érdeklődéssel fordulnak más migrén festők művei felé. A migrén aura, mint kollektív élmény, összeköti őket, s ez úgy is érvényesül, hogy a mai festők már tudatosan merítenek ihletet migrénes elődeik és kortársaik alkotásaiból. Ami azonban még érdekesebb, öntudatlanul is hasonló jegyeket lehet felfedezni festményeiken – amikor Chirico műveit a saját migrénélményeiket megjelenítő amatőr festők alkotásaival vetették össze, lényegi formai hasonlóságokat találtak.

Szabó Edit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Hírvilág

Fény és migrén

Az amerikai Harvard University kutatói a fény és a migrén összefüggését kutatták.

Köztudott, hogy fényingerek hatására jelentősen erősödik a migrénes fejfájás, amelyet a dura matertől a thalamuson át a somatosensoros kéregbe futó pálya közvetít.

Hírvilág

Stroke fiatalon

Az agyvérzés általános tünetei közé tartozik a féloldali zsibbadás vagy gyengeség, beszédképtelenség ill. a beszéd zavara, egyensúlyzavar, hirtelen fellépő súlyos fejfájás. Az enyhe agyvérzést vérrög is okozhatja, ami Liebskind elmondása szerint bárhol kialakulhat a keringési rendszerben, és elvághatja a véráram útját az agyba.

Hírvilág

Kismamáknak ártalmas az aszpartám

Kismamák gyakran kérdezik, hogy a mesterséges édesítők, például az aszpartám nem veszélyesek-e a magzatra? A szülést követően pedig a testsúlycsökkentő diéta részeként innának diétás italokat. Ne tegyék!