Gondolat

Chirico, a migrén festője

2011. AUGUSZTUS 15.

Giorgio de Chirico olasz festőt a metafizikus festészet megalapítójaként s a szürrealizmus előfutáraként tartja számon a művészettörténet – alkotásait természetellenes megvilágítás, torzított perspektíva és szokatlan környezetábrázolás jellemzi. Festményei olyannyira különösek, hogy adódott a kérdés: mi inspirálta a művész egyedi, metafizikus látomásait?

Neurológusok szerint a válasz a migrénes rohamokat előrejelző, figyelmeztető előjelekben, a migrén aurában keresendő. Chirico művészetében az éles kontúrok és feszültséget közvetítő vizuális hatások, fények és éles vonások, amelyek között sok a vissza-visszatérő elem, a migrén aura által kiváltott érzékszervi hatásokat mintázzák. A fejfájásra figyelmeztető jelek – többek között a fényfelvillanások, a sötét foltok, a hang- és fényérzékenység, a hányinger, a lüktető, pulzáló, egyre erősödő fájdalom – és más, migrénre jellemző tünetek, mint például a déjà vu és ellentéte, a jamais vu jelensége, nyomon követhetők Chirico festményein.



Giorgio De Chirico: Egy őszi délután rejtélye




De ami ennél is meglepőbb, írásaiban is megjelennek – ezért műalkotásai és írásai nemcsak művészettörténészek, de orvosok érdeklődésének is középpontjába kerültek. Chirico festményeit s memoárjait, esszéit és két, részben önéletrajzi jellegű regényét a migrén megjelenési formáit keresve elemezte Ubaldo Nicola művészettörténész és Klaus Podoll neurológus.

Chirico egyik első metafizikus festménye, az Egy őszi délután rejtélye is a migrén hatását tükrözi. E festménye kapcsán Chirico szinte minden mondatával egy-egy migréntünetet ír le – a következő írásban a festő képe megszületésének körülményeire emlékezik, s a vizsgálatot végző Dr. Podoll hozzáfűzött jegyzeteivel magyarázza a migrén tüneteit:

„Egy tiszta, őszi délután egy padon ültem a firenzei Piazza Santa Croce közepén. Természetesen nem ez volt az első alkalom, amikor e teret pásztáztam. Épp, hogy csak kilábaltam egy hosszú és fájdalmas bélbetegségből [hasi migrén], szinte már kórosan érzékeny állapotban [hiperérzékenység fényre és zajra; migrén aura jelenség]. Az egész világ, az épületek és a szökőkutak márványa, úgy tűnt, mintha lábadozna. A tér közepén egy Dante-szobor magasodik, hosszú köpenybe burkolózva, műveit szorosan a testéhez szorítva babérkoszorús fejét elgondolkodva a földre szegezi. A fehér márványszobron az idő szürke lenyomatot hagyott, ami nagyon kellemes a szemnek [fotofóbia]. Az őszi napsugár, meleg és kiábrándító [fotofóbia; viszonyulás a naphoz, mint migrénes rohamot kiváltó tényezőhöz], megvilágította a szobrot és a templom homlokzatát. Ekkor elfogott egy különös érzés, mintha mindezeket életemben először látnám [jamais vu], és a festményem kompozíciója megjelent lelki szemeim előtt. Azóta minden alkalommal, ha ránézek erre a festményre, újra látom ezt a pillanatot. E pillanat azonban rejtély számomra, hiszen megmagyarázhatatlan. És ezért nevezném a művet is, ami ebből fakadt, rejtélynek.”

A migrén festészet azóta irányzattá vált, s úgy tűnik, a migrén inspirálta festmények alkotói különös érdeklődéssel fordulnak más migrén festők művei felé. A migrén aura, mint kollektív élmény, összeköti őket, s ez úgy is érvényesül, hogy a mai festők már tudatosan merítenek ihletet migrénes elődeik és kortársaik alkotásaiból. Ami azonban még érdekesebb, öntudatlanul is hasonló jegyeket lehet felfedezni festményeiken – amikor Chirico műveit a saját migrénélményeiket megjelenítő amatőr festők alkotásaival vetették össze, lényegi formai hasonlóságokat találtak.

Szabó Edit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Hírvilág

Fény és migrén

Az amerikai Harvard University kutatói a fény és a migrén összefüggését kutatták.

Köztudott, hogy fényingerek hatására jelentősen erősödik a migrénes fejfájás, amelyet a dura matertől a thalamuson át a somatosensoros kéregbe futó pálya közvetít.

Hírvilág

Stroke fiatalon

Az agyvérzés általános tünetei közé tartozik a féloldali zsibbadás vagy gyengeség, beszédképtelenség ill. a beszéd zavara, egyensúlyzavar, hirtelen fellépő súlyos fejfájás. Az enyhe agyvérzést vérrög is okozhatja, ami Liebskind elmondása szerint bárhol kialakulhat a keringési rendszerben, és elvághatja a véráram útját az agyba.

Hírvilág

Az ikonfestő ábrázata

NAGY Zsuzsanna

A kultúrtörténet újabb rejtélyes figurájával nézhetünk szembe, mert a hírek szerint hamarosan elkészül az évek óta alakulgató képmás, Andrej Rubljov orosz ikonfestőé.