SÁNDOR Zsolt
2011. AUGUSZTUS 15.
„Én akkor még nem tudtam, hogy ez olyan lesz, mintha nem is lett volna.
(Esterházy Péter)”
A város teljesen kihalt, néma, levonulóban az árvíz. Kerekre tágult szemmel nézem, ami a bibliai csapás után itt maradt.
Ismerős a táj. Vöröshadsereg utca, Béke tér, Élmunkás út.
Neoncső-feliratok: Önkiszolgáló Élelmiszer, Söröző, Étterem, Tej, kenyér.
Lakótelep, mementótank, vidámparki űrhajó, autó-nyereménybetétkönyv-freskó, és egy régi ismerős: az Ismeretlen katona…
Mintha itt nőttem volna fel.
Vagy talán még sose jártam itt.
Fehérvári árvíz?
Nem kell erőltetni az emlékezetet.
Nincs folyó, mely eláraszthatta volna ezt a várost: az árvíz metafora.
A szenny eltakarításának, a tabula rasa, a megtisztulás, az újrakezdés esélyének a metaforája?
Vagy ez emlékezet elmosásának, az üledék felkavarásának metaforája?
Hegedűs 2 László gyönyörűséges, klasszikus zárt kompozíciókba foglalt képei 1987-89. között készült fotókból kiinduló fiktív dokumentumok.
Az alkotó a kiválasztás, a sorbarendezés eszközével azt éri el, hogy a teret körüljárva az amíg a szem ellát érzésével az élmény totalitását, mindent magában foglaló voltát élem át.
Nagyon erős a képekbe való beavatkozás módjának hatása is. A rádolgozás felületszerűvé alakítja a tereket, és mintha nemcsak megdermesztené a pillanatot, de az egész eseményt kiragadná a történelemből.
„Ilyen volt az élet, ilyen megalázó és ambivalens a Kádár-rendszerben.” – hallom az árvíz elbeszélője, Esterházy Péter szavait.
Az időtlenség érzését minduntalan megzavarja, hogy képről képre, stációról stációra haladva bekéretőzik a jelen idő: az árvíz képei mellé kicsiben odabiggyesztve színes fotókon látható a nagyon is valóságos most. A szürke sivárság után a színes sivárság.
Mintha maga Lucifer csípne a karomba: látod, hát így néz ki a sosemvolt táj.
Katarzis nélkül, kábultan hagyom hátra a vidéket.
Visszatekintve még látom, ahogy a süllyedő világ felett ki-kihagyva, sercegve villog a neonígéret: FOREVER.
Hegedűs 2 László: A Nagy Fehérvári Árvíz
című kiállítása decemberig 4-ig látható a Centrális Galériában. A képeket fény- és hanginstalláció egészíti ki Esterházy Péter szövegével.
További képek:
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás