SÁNDOR Zsolt
2011. AUGUSZTUS 15.
„Én akkor még nem tudtam, hogy ez olyan lesz, mintha nem is lett volna.
(Esterházy Péter)”
A város teljesen kihalt, néma, levonulóban az árvíz. Kerekre tágult szemmel nézem, ami a bibliai csapás után itt maradt.
Ismerős a táj. Vöröshadsereg utca, Béke tér, Élmunkás út.
Neoncső-feliratok: Önkiszolgáló Élelmiszer, Söröző, Étterem, Tej, kenyér.
Lakótelep, mementótank, vidámparki űrhajó, autó-nyereménybetétkönyv-freskó, és egy régi ismerős: az Ismeretlen katona…
Mintha itt nőttem volna fel.
Vagy talán még sose jártam itt.
Fehérvári árvíz?
Nem kell erőltetni az emlékezetet.
Nincs folyó, mely eláraszthatta volna ezt a várost: az árvíz metafora.
A szenny eltakarításának, a tabula rasa, a megtisztulás, az újrakezdés esélyének a metaforája?
Vagy ez emlékezet elmosásának, az üledék felkavarásának metaforája?
Hegedűs 2 László gyönyörűséges, klasszikus zárt kompozíciókba foglalt képei 1987-89. között készült fotókból kiinduló fiktív dokumentumok.
Az alkotó a kiválasztás, a sorbarendezés eszközével azt éri el, hogy a teret körüljárva az amíg a szem ellát érzésével az élmény totalitását, mindent magában foglaló voltát élem át.
Nagyon erős a képekbe való beavatkozás módjának hatása is. A rádolgozás felületszerűvé alakítja a tereket, és mintha nemcsak megdermesztené a pillanatot, de az egész eseményt kiragadná a történelemből.
„Ilyen volt az élet, ilyen megalázó és ambivalens a Kádár-rendszerben.” – hallom az árvíz elbeszélője, Esterházy Péter szavait.
Az időtlenség érzését minduntalan megzavarja, hogy képről képre, stációról stációra haladva bekéretőzik a jelen idő: az árvíz képei mellé kicsiben odabiggyesztve színes fotókon látható a nagyon is valóságos most. A szürke sivárság után a színes sivárság.
Mintha maga Lucifer csípne a karomba: látod, hát így néz ki a sosemvolt táj.
Katarzis nélkül, kábultan hagyom hátra a vidéket.
Visszatekintve még látom, ahogy a süllyedő világ felett ki-kihagyva, sercegve villog a neonígéret: FOREVER.
Hegedűs 2 László: A Nagy Fehérvári Árvíz
című kiállítása decemberig 4-ig látható a Centrális Galériában. A képeket fény- és hanginstalláció egészíti ki Esterházy Péter szövegével.
További képek:
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Gondolat
1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.
Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.
Gondolat
„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás