Nővér

Tükörcserepek

ROZSOS Erzsébet

2012. DECEMBER 10.

Nővér - 2012;25(06)

A szerző ápolásetikus, a hivatás elmúlt 18 évének történetét tekinti át, és hasonlítja össze egy 1994-ben készült helyzetjelentéssel, amit két jelentős bioetikus Dr. Blasszauer Béla, valamint Dr. Jakab Tibor tettek közzé. Az összehasonlítás az ápolók helyzetének általános bemutatására, a fizetések, a munkakörülmények, a hálapénz (mint speciális magyar jelenség), az ellentmondó orvosi utasítások problematikája, az ápolói autonómia hiánya, az elismerés hiánya, a betegek és az ápolók arányának elviselhetetlensége, az ápolók kívülről és belülről történő megosztottsága, a lelkiismeretlen és gyakran változó jogszabályok, a tájékoztatás problémája, az egészségügyi ellátás hiányának tolerálása, az érdekvédelem hiánya, az ápolók elvándorlásának megjelenése témakörökre terjed ki. Az elemzésből kiolvasható, ha nem sikerül a hivatásnak autonóm módon kézbe venni sorsának irányítását, elveszítheti morális alapját és státuszát, amit történelme során kivívott.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Egy híd a magyar és a szlovák ápolás között - In Memoriam doc. PhDr. Alžbeta Hanzlíková, PhD (1935-2012)

BETLEHEM József

Alzbeta Hanzlikova, barátai körében Erzsike, egy valódi Közép-Európai entellektüel és gondolkodó, aki az általa képviselt szellemiségével túl tudott lépni az ápolás hagyományos megközelítésén és elhívatott módon képviselte a korszerű ápolást nemzetközi szinten.

Nővér

A fizioterápiás jellegű tevékenységek éves egészségbiztosítási finanszírozásának meghatározása a járóbeteg-szakellátásban

MOLICS Bálint, ÁGOSTON István, ENDREI Dóra, ÉLIÁS Zsuzsanna, KRÁNICZ János, SCHMIDT Béla, BONCZ Imre

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy a járóbeteg szakellátáson belül a fizioterápiás jellegű eljárások volumenének, gyakoriságuknak, szakterületek szerint eloszlásuknak, illetve az ellátásokra fordított egészségbiztosítási kiadásoknak feltérképezése. Vizsgálati módszerek és minta: Az esetszámra vonatkozó adatokat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Tételes Egészségügyi Adattáron keresztül kérték le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai alapján. Járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv J17-es bekezdése szolgáltatta az OENO tevékenységi listát, melyeknek pontértékei, 2008-as év esetszámai, illetve az 1,46 Forint/pont értékekből számolva kapták az éves finanszírozási költséget. Eredmények: A 151 fizioterápiás jellegű tevékenység éves összes esetszáma 24.748.877 volt. A 20 leggyakoribb eljárás a teljes esetszámnak 72,56%-át (17.958.097) tette ki. Gyógytornász, gyógymasszőr, konduktor és fizioterápiás szakdolgozó által végezhető eljárások teljes OEP finanszírozása 2008-ban 7.339.446.299,- Forint volt. A BNO főcsoportok közül a legtöbb beavatkozás a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségeinél volt (17.579.700). Következtetések: Az eredmények alapján az OEP éves szinten 2008-ban 7,339 milliárd forintot fordított a fizioterápiás jellegű kezelések finanszírozására a járóbeteg szakellátásban, legfőképp a mozgásszervi kórképeknél alkalmazott eljárásokra.

Nővér

Mélyebb ismeretek a heveny balszívfél elégtelenség helyszíni vonatkozásairól mentő szakápolók számára

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy választ kapjanak a mentőellátás során felmerülő kérdésekre a heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE) ellátásának vonatkozásában: Milyen a férfi-nő megbetegedési arány? Milyen gyakorisággal alkalmaznak kiegészítő, tüneti kezelést a helyszíni ellátás során? Milyen az életkor szerinti megoszlás, illetve a napszak szerint az akut balszívfél elégtelenség előfordulása? Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, retrospektív kutatás az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet nyíregyházi mentőállomásán készült. A 2006. január 1-töl 2007. december 31-ig terjedő időszakban 13 511 db esetlap áttekintése történt, melyből az asthma cardiale és oedema pulmonum diagnózisok szerint 130 eset került részletes vizsgálatra. Az adatok Microsoft Excel program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel (gyakoriság) történt. Eredmények: A HBSZE tekintetében a hajnali órákban az esetek 51%-a, míg az esti órákban az esetek 40%-a fordult elő. A fennmaradó esetek a délelőtti és délutáni időszakra tehetők, melyek együttvéve is az esetek csupán 9%-át jelentették. A vizsgált 130 beteg közül 68 nő és 62 férfi volt. Kiegészítő kezeléseket a Cerucal tekintetében 17 esetben, míg a Theospirex-et az esetek 13%-ában alkalmaztak a helyszínen. Következtetések: A betegség előfordulása évről évre növekszik. Különösen a 71 és 80 év közötti életkorban emelkedett meg az utóbbi években a HBSZE gyakorisága. A napszakot tekintve a HBSZE előfordulása inkább a hajnali és esti órákra tehető. Hatvan év felett mindkét nemnél az előfordulás jelentősen nő, viszont az életkornak nincs szignifikáns szerepe a terápia hatékonyságában.

Nővér

Gratulálunk

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Lege Artis Medicinae

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ Vittay Katalin

A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Ma­gyar­or­szá­gon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hang­­­­­­súlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd be­mutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nő­vér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A ke­retrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.

Klinikai Onkológia

A mesterséges intelligencia szerepe a precíziós medicinában

MESKÓ Bertalan

A gyakorló orvoslás lényege, hogy a lehető legtöbb adatot tudjunk meg a beteg állapotáról, és ezek alapján döntsünk. Az orvosnak bíznia kell a saját gyakorlatában, ítélőképességében és a problémamegoldó képességében, mivel csak kezdetleges eszközök és korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésére. A digitális egészségnek nevezett kulturális átalakulással a „disruptive” technológiák révén fejlett módszerek keletkeztek, amelyek nemcsak a professzionális személyzet, hanem a betegek számára is hozzáférhetőek. Ezek a technológiák, mint a genomika, a biotechnológia, a betegek által hordható szenzorok vagy a mesterséges intelligencia (AI) fokozatosan három fontos irányba vezettek. Az egyik a beteg meggyógyítása, a második a részletes elemzéshez szükséges adatok beszerzése és a harmadik a precíziós orvoslás alapjainak megteremtése. A gyógyítás rohamos fejlődése ellenére a betegek néhány azonos fizikai jellemzőjére alapozva még mindig ugyanolyan orvosi döntések születtek, de az orvoslás végül a prevenció, a perszonalizáció és a precízió felé mozdult el. Ebben az irányváltásban és kulturális átalakításban az AI-technológia a mindennapi gyakorlatban alkalmazható kulcsszerepet tölt be.

Nővér

Egészségtudatosság az ápolók körében

SZALÓCZY Nóra, VINGENDER István

Tanulmányunk célja az egészségügyi szakdolgozók és a pályára készülők, azon belül is az SE-ETK ápolás és betegellátás ápoló szakirányon tanuló ápolók étkezési szokásainak és egészségmagatartásának bemutatása. A tanulmány leíró/adatközlő jelleggel mutatja be a főbb karakterisztikákat, amelyek a fent említett célcsoportra jellemzőek. Kutatásunkban és az abból levont és levonható következtetéseinkben olyan kérdésekre kerestük a választ, melyeket a szakirodalom eddig más megközelítésekből vizsgált. Saját kutatásunk az ápolók élelmiszerfogyasztási szokásainak és egészségtudatosságuk alapjaira irányult. Annak feltárására, hogy foglalkozási ártalomnak tekinthetjük-e csupán, vagy az idevezető összefüggések sokkal mélyebb és komplexebb gyökerűek. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az egészséges étkezésről való elméleti ismereteik inkább teljesek, de a gyakorlatban, egészségtudatosságukban/magatartásukban ez mégsem tapasztalható. Az étkezési és sportolási kérdéseinkre adott válaszaik fordított összefüggést mutatnak a BMI-re vonatkozó adataikkal. Ennek oka valószínűleg az, hogy munkahelyi körülményeik (műszak) nem teszik lehetővé egészségtudatosságuk érvényesülését.