Magyarországon évente körülbelül 250-300 új daganatos gyermek beteg diagnosztizálása történik. A hosszú távú kezelés miatt hosszú távú vénás hozzáférés (port-a-cath) szükséges, ezzel elkerülhető a perifériás vénák gyakori szúrása. Ezek a katéterek használatosak a kemoterápiában, citosztatikus hígító kezelésben, valamint palliatív helyzetekben. A port-a-cath javítja az életminőséget. A vizsgálat célja a biztonságos betegellátás elősegítése egységes irányelvek kialakításával. 

Az oxiológiai ellátás során a tünetszegény, hemodinamikailag stabil, szeptikus állapo­tú, idős betegek előfordulása jelentős. Riasztó tünetek hiányában a kórkép felismerése nehéz. Vizsgálatunk célja ezen betegek előfordulásának, szociodemográfiai jellemzőinek, triázs­kateg­ó­riájának, diszpozíciójának, laktátszintjének a vizsgálata.

Kutatásunk kvantitatív, retrospektív dokumentumelemzés. Mintacsoportunk a 2024. január 1. és 2024. február 29. között, szepszissel kezelt, 65. életévüket betöltött, atípusos tüneteket mutató betegekből állt (n=103).

A septicaemia, k.m.n. BNO-kóddal diagnosztizált betegek 44,23%-a idős, kardio­res­piratorikusan stabil, tünetszegény vagy atípusos tüneteket produkáló szepszisben szenvedett. A szociális intézmények lakói szignifikánsan nagyobb arányban vesztették életüket a szepszis következtében, mint a saját, állandó lakcímmel rendelkező betegek (p=0,004). A NEWS-pontszámok alapján újragenerált triázskategóriák csoportja szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,000).

Az időskori, tünetszegény szepszis egy magas mortalitással járó kórfolyamat. Felismerése gyakran okoz nehézséget. Egy egységes ellátási protokoll kidolgozása hasznos lehet; nagymértékben csökkenthetné az ellátási időt és növelhetné a túlélési arányt.

A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy mennyire tudnak egyensúlyt tartani az egészségügyi szakdolgozók a munkahelyük és magánéletük között. Vizsgálatra került továbbá a szakdolgozók aktuális egészségi állapota, az általános jóllétük, valamint az élettel és munkával való elégedettségük.

A keresztmetszeti vizsgálat 2024. február 18. és március 10. között történt magyar egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt χ2-próba alkalmazásával. A szignifikanciahatár p≤0,05 volt.

A kérdőívet összesen 224 fő töltötte ki. Átlagéletkoruk 49,99 (±9,49) év volt és 93,8%-uk nő. A munka-család konfliktusvizsgáló skála esetén a válaszadók a „Munkából származó családi konfliktus” alskálában 10,96 (±3,04) átlagpontot értek el, míg a „Családból származó munka konfliktus” alskálában 5,9 (±2,2) átlagpontot. A szakdolgozók átlagosan 3,48-ra értékelték egészségi állapotukat, 59,4%-uknak van krónikus megbetegsége.

Az eredmények rámutatnak annak fontosságára, hogy az egészségügyi szervezeteknek foglalkozniuk kell az egészségügyi szakdolgozók munka-magánélet egyensúlyával. A munka és a családi élet összeegyeztethetősége (rugalmas munkarend, részmunkaidős állások) kritikus tényező az új tehetségek vonzásához és megtartásához, valamint a szakképzett munkaerő megtartásához. 

A szerzők a „nővér” szó eredetét, etimológiáját mutatják be. A szó a nőnemű testvért jelenti, majd jelentésköre kibővült. Az apáca jelentése a soror latin szó fordításából származik. Az ápolónő értelme onnan ered, hogy a betegek ápolását szerzetesnők végezték. A mai nyelvhasználatban az ápolószemélyzet megszólítása továbbra is nővér, bár férfiak is szép számmal megjelentek soraikban, a hivatalos munkaköri leírásban pedig ápolóként vannak megnevezve.

A SARS-CoV-19 pandémia következtében több olyan eszköz és módszer került fókuszba, amelyek megváltoztatták az egészségügyi ellátások folyamatát, amelyben a telemedicinának is fontos szerepe volt. A Covid-19-pandémia ideje alatt alkalmazott távgyógytorna módszerének alkalmazása hazánkban újdonságnak számított, viszont külföldön régóta alkalmazott módszer.