Triangulált betegvezetés az ápolásban
HELEMBAI Kornélia1
2023. AUGUSZTUS 04.
Nővér - 2023;36(4)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0019
Képzés, továbbképzés
HELEMBAI Kornélia1
2023. AUGUSZTUS 04.
Nővér - 2023;36(4)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0019
Képzés, továbbképzés
Szöveg nagyítása:
A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában – a technikai készségek mellett – meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében.
A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.
Az egészségügyi szakképzések különböző területein kiemelt fontosságú a gyakorlati oktatás. Ennek színterei és az oktatás eszközei az elmúlt évtizedekben sokat változtak. A gyakorlati képzések preklinikai szintjén a képességek fejlesztésének egyik legkorszerűbb helyszíne a klinikai demonstrációs egység. Az ilyen egységek hatékony működésének feltételei a magas szintű szervezettség, szakmaiság, szabályozottság. A szerző bemutatja a hazai klinikai demonstrációs egységek kialakításának történetét. Sokéves szakmai és oktatói tapasztalatai alapján ajánlást ad az egységek hatékonyabb működtetéséhez is.
2023. március 22-23-án, a Bukarestben tartott kétnapos találkozón az Európai Régió 50 országából több mint 250 résztvevő osztotta meg egymással az egészségügyi és gondozási munkaerő kihívásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, szakpolitikai megoldásokat és tapasztalatokat. A megbeszélések sokféle témát érintettek, beleértve a megtartást és toborzást, különösen a rosszul ellátott régiókban, a mobilitást és a migrációt, a képzés és oktatás terén szükséges beruházásokat és innovációkat, a munkakörülmények javítását, az egészségügyi és gondozási területen dolgozók mentális jólétének védelmét, valamint a nemek közötti egyenlőségre jobban reagáló intézkedések sürgős szükségességét.
VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.
Időskori ápolásban használható robotokkal szembeni előítélet és elfogadottság vizsgálata
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.