A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikája vezette be elsőként hazánkban a külső mechanikus keringéstámogatás (Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz) „rutinszerű” alkalmazását, mellyel új lehetőség nyílt a kardiogén sokk kezelésében. Célunk volt felmérni a különböző kezelési módszerek előfordulását, a kezelt betegek demográfiai és kórtörténeti jellemzőit, mortalitási adatait, valamint kimutatni a leggyakoribb szövődmények előfordulási arányát. Vizsgálatunkba azon betegeket vontuk be, akik 2012. június 1. és 2016. január 31. között kardiogén sokk miatt külső mechanikus keringéstámogató eszközzel lettek kezelve. A felmérést analitikus, retrospektív módszerrel, írott és elektronikus betegdokumentációból végzett adatgyűjtést követően végeztük. Az adatok elemzésére SPSS programot használtunk. Eredményeink egyenlőtlen nemek közötti eloszlást, négy vizsgált szövődménynél is 60 % feletti előfordulást, és 60 éves kor fölött magasabb halálozást mutattak. Megállapítottuk, hogy mechanikus keringéstámogatás alkalmazása esetén szövődmények előfordulására nagy az esély, továbbá javasoltuk bizonyos életkor felett a kezelés átgondolását. A vizsgálat alapján elmondható, hogy eredményeink nem maradnak el a nemzetközi szakirodalomban közölt statisztikai adatoktól.

Bevezetés: Szerző bemutatja a Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges ápolói teendőkről készített ismeret-felmérésének eredményeit, melyet 7 (vegyesen invazív és non invazív profilú) betegellátó osztály szakképzett és szakképzetlen ápoló dolgozóinak körében végzett. A vizsgálat célja: Megtudni, mely kérdésekre kell a hangsúlyt fektetni az ápolók kórházhigiénés témakörű oktatásakor, melynek fontos része a kórházi osztályokon előforduló esetleges enterális járványok korai felismerése és a fertőzések továbbterjedésének megakadályozása. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás anonim kérdőíves módszert alkalmazott. A felmérés 2016. január 04-e, és 29-e között zajlott. A célpopuláció kiválasztásánál a szerző azokat a betegellátó osztályokat részesítette előnyben, melyeken az elmúlt 6 évben előfordult Calicivírus okozta járvány, melyet jelentettek az NNSR adatbázisába. Eredmények: A felmérésben 158 ápoló vett részt. A kapott eredmények szerint a betegápolók rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalatokkal is a Calicivírus okozta fertőzésekről, azonban vannak hiányosságok is az ismeretek terén, különös tekintettel a kórházi fertőzés halmozódás esetén szükséges járványmegfékező teendőkre. Következtetés: Az alapoktatásban megszerzett ismereteket szinten kell tartani az enterális fertőzések tekintetében is, mivel a kórházi osztályok különösen kedveznek e fertőzések terjedésének a beteg állapotából adódó alacsonyabb személyi higiéne, és a több ágyas kórtermek által közösen használt vizes blokkok miatt.

A vizsgálat célja: a CAD-CAM technológia bemutatása, az ápolók szakmai ismereteinek bővítése. A koponyadefektussal élő sérültek és hozzátartozóik tájékoztatása, hogy a megfelelően illeszkedő implantátum a beteg számára biztonságot, esztétikai élményt nyújt, ezen túlmenően növeli a rehabilitáció hatásfokát, sikeres esetekben a társadalomba való visszailleszkedést. Vizsgálati módszerek és minta: Alkalmazott módszer leíró kutatás, mely egyrészt retrospektív adatgyűjtés, dokumentum elemzés módszerével, másrészt jelen betegek megfigyelése alapján készült. Az elemzett időpontokban 2004-2006 év folyamán 70 fő (n=70) kliensnél alkalmaztak hagyományos műtéti terápiát, 2011-2013 év folyamán 60 fő (n=60) sérültnél pedig a CAD-CAM műtéti technikát. A minta teljes elemszáma N=130 fő. A vizsgálatban résztvevő betegek életkora 17-80 év között volt. Eredmények: A CAD-CAM módszer alkalmazása óta csökkent a vegetatív kómában maradók száma és megemelkedett a jó neurológiai állapotban lévők aránya. Az ápolási munka minőségének fejlesztésével jelentős eredményeket értünk el a sérültek ellátásában. 2011-2013 között kevesebb nosocomiális fertőzés és műtéti szövődmény fordult elő, az ápolási napok száma lecsökkent, melynek következtében az osztály gazdasági mutatói pozitív irányban mozdultak el. Következtetések: A koponyadefektusok műtéti ellátásának fejlődése, növeli a koponyasérültek gyógyulási esélyeit. Az elért eredmények alátámasztják azt a törekvésünket, hogy a CAD-CAM módszer alkalmazása országos szinten kiterjesztetté váljon. Az ápoló szakma megismerje, a kihívást elfogadja