Nővér

A közétkeztetési reform ápolói szemmelszociális intézményben

SZABÓNÉ POLGÁR Anna Mária1,2

2016. FEBRUÁR 28.

Nővér - 2016;29(01)

A túlsúly és az elhízás drasztikus emelkedése az Európai Unióban, felhívja a figyelmet arra, hogy a helytelen étrend, a testmozgás hiánya, az ezzel összefüggésbe hozható krónikus betegségek számának megemelkedése, hosszú távon csökkenti a várható élettartamot, és hatással van az életminőségre. A magyar lakosság egészségi állapota rosszabb az európai országokhoz képest, a nyugat-európai országok mindegyike kevesebb életévet veszít el, mint Magyarország. Az egészségi állapotot befolyásoló, és életmóddal összefüggő kockázati tényezők közül a táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van. Az eredmények tükrében intézkedési tervek kidolgozására, programokra, rendeletek megalkotására került sor, melynek célja, hogy hosszú távon a lakosság egészségi állapota javuljon, és fenntartható legyen. Bizonyított, hogy a táplálkozás és egészség között összefüggés van. A túlzott só fogyasztással a magasvérnyomás kialakulásának kockázata nő. A túlzott mértékű só, cukor vagy zsír alkalmazása pedig szív- és érrendszeri, daganatos betegségekhez és cukorbetegséghez vezet. Az elhízás a helyes táplálkozással megelőzhető, de a támogató környezet jelentősége is kulcsfontosságú az új étrend alkalmazása, és az életmódváltás során.

AFFILIÁCIÓK

  1. Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény
  2. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

NAGY Rebeka, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: Felmérni az onkológiai és otthoni hospice ellátásban dolgozó ápolók halálfélelmét, halálhoz való viszonyulását, a munkahelyi halálesetek feldolgozásának módját, valamint a kiégés és a pszichoszomatikus tünetek súlyosságát. Vizsgálati módszer és minta: Az online és nyomtatott kérdőíves, kontrollcsoportos adatfelvétel 2015. július-augusztus hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=116). Az adatelemzés SPSS 19.0 programmal, Khi2-, független kétmintás T-próbával, Spearman-féle rangkorrelációval, variancia analízissel történt (p<0,05). Eredmények: A daganatos betegeket ellátó ápolókra a kissé pozitívabb halálhoz való viszonyulás jellemző, jelentős (p=0,034) a pozitív dolgok számbavétele betegük halála esetén, és esetmegbeszélő csoportokat is gyakrabban tartanak (p=0,017), mint más osztályon dolgozó ápolók. Az utóbbi csoportban gyakoribb a pszichoszomatikus tünetek megjelenése (p=0,032). Az összesített halálfélelem skálán nincs jelentős különbség (p=0,234) a csoportok átlagai között. A halálfélelem jelentős hatást gyakorol a pszichoszomatikus tünetek előfordulására (p=0,011), a kiégés mértékére (p=0,001). Következtetések: A halálfélelem nem mutat szignifikáns eltérést a daganatos betegeket ápolók és a más osztályon dolgozó ápolók körében.

Nővér

Érzékszervi károsodott betegek a peritoneális dialízis kezelésben

VARGANÉ SZABÓ Tünde, KERESZTESI Sándor

Az érzékszerveink károsodása, mint minden fogyatékosság, korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Ezen betegek ellátása során speciális kérdések merülnek fel. Központunkban figyelmet fordítunk arra, hogy ezen betegeket ugyanolyan eséllyel vonjuk be a peritoneális dialízis (PD) programba, mint betegtársaikat. Az oktatás több összetevőből álló tevékenység, fontos szerepet játszik a vizuális képesség, a manuális képesség és a kommunikáció. Látásában károsodott betegeinknél nem támaszkodhatunk az oktatási segédanyagokra, vizualitásra, előtérbe a verbális kommunikáció kerül. A csökkent hallású betegek oktatásánál a kommunikáció nehézségével kerülünk szembe, előtérbe a vizualitás és a manualitás kerül. Betegeink el tudták sajátítani a PD elméleti és gyakorlati alapjait, biztonságos oldatcseréket végezve otthonukban. A látásában károsodott betegek a telefont, verbális kommunikáció révén, a hallásukban károsodottak a vizuális kommunikáció eszközeit használják az információ közlésére. Tapasztalataink szerint az érzékszervi károsodott betegek önálló PD kezelése megfelelő körültekintéssel és utógondozással nem jelent magasabb szövődmény előfordulási rátát.

Nővér

Dializált betegek lábelváltozásai

TERÉNYI Judit, MOLNÁR Márta

A dializált betegek lábelváltozásai perifériás artériás érbetegség, diabéteszes neuropátia, gombás bőr és körömbetegség, sérülés következtében kialakult gyulladásos betegségek, ízületi deformitások következményei. A betegek rossz általános állapotuk, idős koruk (csökkent látás, mozgáskorlátozottság, rossz szociális körülmények) miatt kevés gondot fordítanak a lábápolásra, nem tulajdonítanak jelentőséget a kezdeti elváltozásoknak, amely gyakran a végtag elvesztésével jár. Központunkban havi rendszerességgel megvizsgáljuk betegeink lábait, „lábvizitet” tartunk. A diabéteszes betegeinknél elvégzett neuropátiás vizsgálatokat a nem diabéteszes betegekre is kiterjesztettük. Vizsgálatunkban 69 beteg lábvizitjének eredményeit ismertetjük. Mindössze 13 betegnél találtunk ápolt lábakat, 24 betegnél száraz bőrt, 19 betegnél berepedezett sarkakat, 22 esetben körömgombát. Hámhiányt, fekélyt összesen 6 betegnél találtunk. A perifériás pulzusok hiányát a betegek több, mint felénél észleltük. Az észlelt elváltozásoknak megfelelően betegeinknek lábápolási tanácsokat adtunk, szakorvosi vizsgálatra küldtük (bőrgyógyászat, sebészet, érsebészet). Az észlelt gyakori lábelváltozások is felhívják a figyelmet, hogy a dializált betegek lábának rendszeres vizsgálata a rutin vizsgálatok közé kell tartozzon.

Nővér

A fisztula ápolása, a monitorozás és a vérhőmérséklet monitor segítségével történő surveillance előnyei

GREGUSCHIK Judit, RIKKER Csaba, LUKÁCSI Attila, MOGYORÓSI Róza

Bevezetés: A hemodializált betegek elsődlegesen választandó vérnyerési helye a natív arteriovenózus fisztula (AVF), ezért a vérnyerési hely tartósságának, használhatóságának, élettartamának megőrzése és növelése céljából, a monitorozás és felügyelet kiemelt jelentőséggel bír. A vizsgálat célja: A dialízis központunkban működő AVF felügyeleti protokoll értékelése. Vizsgálati módszer és minta: Az AVF monitorozását és surveillance-át központunkban 2003. februárjában kezdtük. 2015 májusáig 307 beteg adatait értékeltük. Eredmények: A rendszeres fizikális vizsgálat mellett fisztula áramlásméréseket (Qa) végeztünk Fresenius 4008, vagy 5008 dialízis készülék vérhőmérséklet monitor segítségével. Szűkület gyanúja esetén Color Doppler Ultrahang (CDU), és/vagy fisztulográfia történt, mely során 154 betegnél, 344 sztenózis igazolódott. Percutan transzluminalis angioplasztika 241 esetben 127 betegnél történt. Új fisztula készítésére csupán 24 alkalommal volt szükség 21 betegnél. 2010-től a Qa vizsgálatokat havi rendszerességgel végezzük. Ennek eredményeként a fisztulán kezelt betegek száma 75%-ról 84 %-ra emelkedett. Következtetések: A vérnyerési helyek rendszeres monitorozása, surveillance-a, és időben történő korrekciója csökkentheti a trombózisrátát és a centrális véna katéterek használatának szükségességét.

Nővér

Therapy Data Management System (TDMS) ápolói szemmel

SOMOSI László, LADÁNYI Erzsébet

Napjainkban növekvő igénnyel és felelősséggel jár, valamint egyre nagyobb terhet jelent a dialízis kezeléssel kapcsolatos dokumentáció pontos vezetése. Ebből adódóan kevesebb idő jut a napi ápolási tevékenység végzésére. A Fresenius Medical Care eddig 10 klinikán vezette be a Therapy Data Management System-et (TDMS), amelynek célja többek között az adminisztrációs teher csökkentése, folyamatos információ nyújtása a kezelőszemélyzet részére a dialízis kezelés folyamatáról. A TDMS a hálózatunkban használt adatrögzítő programban - EuCliD5 - található dialízis kezelési előírásokat tölti be a dialízis készülékbe. Két fő elemét használjuk: a Terápiás Monitort és a Data Xchange Panelt (dXp). A Terápiás Monitor a rendszerbe állított számítógépeken, míg a dXp a dialízis készülékeken szolgál az adatok bevitelére és követésére. Betegeink azonosítását betegkártyával végezzük. Ezzel történik a testsúly rögzítése is dialízis kezelés előtt és után. A kártyát a dialízis készülékbe helyezve elindul az adatok online importja és megjelenik a legutóbbi dialízis kezelési előírás. A program kiszámolja a javasolt ultrafiltráció mértékét, amelyet szükség esetén módosíthatunk. A paraméterek betöltése és jóváhagyása után indítható a kezelés. Dialízis közben a kezelési és vitális paraméterek folyamatosan töltődnek a Terápiás Monitorba. A TDMS bevezetésével csökkent a dokumentációra fordított idő, mely egyidőben kezelt négy beteg esetén 15-20 perc időmegtakarítást jelent. Könnyebben, gyorsabban indítható a hemodialízis, mert mindig az aktuális kezelési előírás jelenik meg a dialízis készüléken. Csökken az adminisztrációs hibalehetőség előfordulása is. A TDMS hatékonyan támogatja a mindennapi munkánkat a klinikai gyakorlatban. Minden felhasználó (orvos/ápoló) számára egyszerű és gyors hozzáférést biztosít a beteg hemodialízis kezelésére vonatkozóan.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A PAP-terápia az elhízás vagy a diabetes fennállásától függetlenül normalizálja a glükózmetabolizmust obstruktív alvási apnoéban]

KABELOĞLU Vasfiye, SENEL Benbir Gulçin, KARADENIZ Derya

[Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), a 2-es típusú cukorbetegség (DM2) és az elhízás között komplex és többirányú a kapcsolat. OSAS-betegek esetén az elhízás és a visceralis zsír hozzájárul a DM2 kialakulásához, rosszabbodásához. Másrészt a szimpatikus idegrendszer aktivációjának következtében leptin- és inzulinrezisztencia kialakításával az OSAS maga is elhízáshoz vezet. OSAS-ban szenvedő elhízottak esetén tovább nő a DM2 kialakulásának esélye. A témába vágó vizsgálatok eltérő hossza és az eltérő betegadherencia miatt ellentmondásos adatokkal rendelkezünk az OSAS aranystandard terápiájának számító pozitív légúti nyomás- (PAP-) terápia glykaemiás kontrollra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Kohorszvizsgálatunkban normál testsúlyú nem cukorbeteg OSAS-betegek, elhízott nem cukorbeteg OSAS-betegek és cukorbeteg OSAS-betegek körében tanulmányoztuk a PAP-terápia glükózmetabolizmusra kifejtett hatását. Prospektív vizsgálatunkban 67, három hónapos PAP-terápiával hatékonyan kezelt OSAS-beteg adatait elemeztük. Az apnoe-hypopnoe index a cukorbeteg csoportban volt a legnagyobb, szignifikánsan magasabb, mint a normál testsúlyú csoportban (p = 0,021). A normál testsúlyú csoporthoz képest az átlagos HOMA-értékek szignifikánsan magasabbak voltak az elhízottak (p = 0,002) és a cukorbetegek (p = 0,001) csoportjában; a kü­lönbség a PAP-terápia után is szignifikáns maradt. A HbA1c-szintek szignifikánsan magasabbak voltak a cukorbetegek csoportjában, mint a normál testsúlyú (p = 0,012) és az elhízott (p = 0,001) csoportban. PAP-terápia után a HbA1c-szintek szignifikánsan csökkentek a normál test­súlyú (p = 0,008), az elhízott (p=0,034) és a cukorbeteg (p = 0,011) csoportban egyaránt. Nem volt összefüggés kimutatható a HbA1c-szintek változása és az életkor (p = 0,212), a BMI (p = 0,322), az AHI (p = 0,098) vagy az oxigénszintek (p = 0,122) között. Az OSAS kezelése PAP-terápiával hatékonyan befolyásolja a glükózmetabolizmust, nem­-csak cukorbetegek, de elhízott és normál testsúlyú OSAS-betegek esetében is. Habár a szakirodalomban a PAP-terápia glykaemiás kontrollra gyakorolt hatásával kapcsolatban ellentmondásos adatok találhatók, hang­súlyozni kell, hogy a PAP-terápia sikerességének fő determinánsa a megfelelő terápiás időtartam és a kielégítő beteg­adherencia.]

Lege Artis Medicinae

Egy új, egyénre szabott, többlépcsős kognitív viselkedésterápiás súlycsökkentő program bemutatása

CZEGLÉDI Edit

Hazánk felnőtt lakosságának kétharmada súlyfelesleggel él. Az elhízás olyan krónikus betegség, amely számos további krónikus be­tegség rizikótényezője, ezért adekvát ke­zelése népegészségügyi jelentőségű. Noha a viselkedésterápia az elhízás kezelésének bizonyítékalapú megközelítései közé tartozik, hosszú távú hatékonysága kevéssé alátámasztott. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben intenzív munka irányult a viselkedés­terápiás kezelés továbbfejlesztésére. Ennek leg­újabb példája egy többlépéses program, amely a lépcsőzetes kezelési elven belül az egészségügyi ellátórendszer számos színterén megvalósítható, a súlyfelesleg mértékétől és az elhízás komorbid állapotainak jelenlététől függetlenül. A program az elhízás klasszikus viselkedésterápiáján és újabb kognitív viselkedésterápiás fejleményein alapul és a tartós életmód-változtató készségek elsajátításán túl a hosszú távú testsúlykontrollt szolgáló gondolkodásmód (mind-set) kialakításával járul hozzá az elhízás kezeléséhez. A je­len tanulmány keretében ennek a programnak a bemutatására vállalkozunk.

Lege Artis Medicinae

Az elhízással kapcsolatos attitűdök az egészségügyi ellátórendszerben

CZEGLÉDI Edit

Az elfogultság, az előítélet és a diszkrimináció részei az elhízással élők mindennapjainak, még az egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában is. Az elhízással kapcsolatos előítéletek a súlyfelesleggel élő páciensekkel való tiszteletlen, megalázó bánásmódhoz vezethetnek, és ronthatják a páciensek gondozásának minőségét is. Az elhízás és annak stigmatizációja között kétirányú kapcsolat feltételezhető: az elhízással élők diszkriminációja gyakori, ugyanakkor a stigmatizációs élmények további súlygyarapodást eredményeznek, emellett az egészségügyi ellátórendszer kerüléséhez, az egészség romlásához és a mortalitás kockázatának növekedéséhez vezetnek. A tanulmány célja a szakemberek tudatosságának növelése az elhízással kapcsolatos előítéletek és diszkrimináció tekintetében, illetve olyan stratégiák bemutatása, amelyek elősegítik az elhízással élők stigmatizációjának csökkentését az egészségügyi ellátórendszerben. Mindez a jobb ellátást szolgálja és hosszú távon népegészségügyi jelentősége lehet.

Hypertonia és Nephrologia

Elhízás és cardiovascularis kockázat. Az ESH és az EASO közös cselekvési programja

SIMONYI Gábor

Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) elhízással, diabetesszel és a nagy kockázatú betegekkel foglalkozó munkacsoportja, valamint az Európai Obezitás Társaság (EASO) közös publikációban foglalkozott az elhízás által okozott főbb cardiovascularis betegségekkel, illetve ezek megelőzési lehetőségeivel.

Lege Artis Medicinae

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ Vittay Katalin

A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Ma­gyar­or­szá­gon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hang­­­­­­súlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd be­mutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nő­vér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A ke­retrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.