Nővér

Az ápolók hatáskörének és jogkörének szabályozása a szlovákiai egészségügyben

KILÍKOVÁ Mária, HRINDOVÁ Tatiana, ČERVENÝ Martin

2019. JÚNIUS 30.

Nővér - 2019;32(03)

Szlovákiában az ápolói kompetenciák a 2018-as év folyamán változtak. A jelenlegi ápoló képzés egyik főbb célja, hogy a mai ápolók teljes mértékben kielégítsék a társadalom igényéit. Az új rendelet Szlovákiában három ápolói kategóriára osztotta az ápolókat. A kézirat célja, hogy ismertesse, milyen változások történtek a szlovákiai ápolók hatáskörét illetően az elmúlt év során.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Egészségügyi alapellátási szakemberek tanácskoztak Pécsett - Beszámoló a III. Országos Alapellátási Konferenciáról

HIRDI Henriett Éva, LUKÁCS Miklós, IZSÁK Szekeresné Margit, BALOGH Zoltán

Idén tavasszal, a MESZK Országos Szervezete és a MESZK Baranya Megyei Területi Szervezete közös szervezésében 2019. május 24-25-én Pécsett került sor az Egészségügyi Szakdolgozók Harmadik Alapellátási Konferenciájára. A rendezvénynek a Baranya Megyei Közgyűlés patinás díszterme adott otthont.

Nővér

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 2. rész

LOVASI Orsolya, LÁM Judit

Szakirodalmi adatok szerint Magyarországon a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata fejlesztendő terület. A műtét utáni fájdalom központi kérdés a betegek körében. A felmérések azt mutatják, hogy a betegek több mint 59%-a aggódik a műtét utáni fájdalom kialakulása miatt. Aggodalmuk nem alaptalan, mivel a közelmúltbeli vizsgálatok is következetesen az mutatják, hogy a fájdalom nem megfelelően kezelt műtét után. Az is bizonyított, hogy a műtét utáni fájdalom a betegek életminőség romlását okozhatja. Vizsgálatunk célja volt a betegek műtét utáni fájdalommértékének és a fájdalomcsillapítással kapcsolatos elégedettségének felmérése. Személyes megkeresésen alapuló interjúkat készítettünk, összesen 168 beteggel, három hazai intézmény egyes műtétes osztályainak bevonásával. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a betegek jelentős fájdalomról számolnak be a műtétet követően, tehát a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata sok esetben nem kielégítő. A talált eredmények és a nemzetközi szakirodalom összevetése alapján a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlat fejlesztendő területnek tekinthető.

Nővér

[Ápolók kompetenciái a megelőző kardiológiai ellátásban]

IVANA Chloubová, VALÉRIE Tóthová

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

Nővér

A múlt megértése segíthet a jövő alkotásában (Hogyan volt, van, és hogyan tovább: „orvosi ténykedések és ápolás”)

SÖVÉNYI Ferencné

A magyar ápolás történetében van egy olyan vonulat, amivel sokszor foglalkoztunk, de sohasem elég mélyen. Nevezetesen az orvoslás és ápolás „bizonyos vonatkozású” jogi szabályozása a huszadik század közepétől napjainkig. A fellángolások egyrészt a jogszabályok módosulásai, másrészt az ápolóképzés változásai alkalmából kerültek napirendre.

Nővér

Az ápolók szerepe és feladatai a korai szepszis menedzsmentben

VÁRADI Annamária, FEHÉR Gábor, FÖMÖTÖR Péter

Surviving Sepsis Guideline (SSG) egy olyan dokumentum, ami merőben új megoldásokat javasolt a szepszis diagnosztikában és az ellátásban. Ilyenek voltak az 100%-os oxigénterápia, folyadékpótlás, haemokultura és mikrobiológiai mintavétel, kombinált és empirikus intravénás antibiotikum adása, laktát, CRP és PCT vizsgálata, illetve a sebészi feltárás. Az eljárásban foglaltak használata igazoltan javítja a betegek biztonságát és a minőségi szepszis ellátást. A program elemei közül a szerzők a Szepszis-6 protokoll elemeit emelik ki, amelyek kis ráfordítással bevezethetők és egyértelműen előnyösek. Az ajánlást, különös tekintettel a nem sürgősségi osztályon dolgozó ápolóknak is ismerni kell, a szepszis korai felismerésének, preanalitikai vizsgálatának és a kompetencián belüli lehetőségeinek figyelembevételével.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Nővér

Munkahelyi bizonytalanság hatása a kiégésre és az egészségre ápolók körében

NÉMETH Anikó, LANTOS Katalin, BÁRSONYNÉ KIS Klára

Vizsgálat célja: Feltárni, hogy a munkahelyi bizonytalanság miként befolyásolja a kiégettség, a pszichoszomatikus tünetek és az egészségi állapot megítélésének mértékét. Vizsgálati módszer és minta: Keresztmetszeti vizsgálat, melyet a szerzők saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel végeztek a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében 2013-2014-ben. 29 ápoló válasza lett elemezve. Eredmények: Minél nagyobb a munkahelyen érzett bizonytalanság, annál nagyobb mértékű a kiégés (p=0,038; r=0,387). A burnout összefügg a saját egészségi állapot rossz megítélésével (p<0,001; r=-0,650) és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével is (p=0,003; r=0,530). Leggyakrabban hát és derékfájás, gyengeség és fáradtság, fejfájás és alvási problémák fordultak elő pszichoszomatikus tünetként. Következtetések: A bizonytalanság egyedül a kiégés mértékét befolyásolja, a többi vizsgált változóra nincs kimutatható hatással.

Nővér

Ápoló hallgatók (BSc) egészségfelfogásának vizsgálata

NÉMETH Anikó, BÁRSONYNÉ KIS Klára, LOBÁNOV-BUDAI Éva

A vizsgálat célja: A szerzők célja volt feltárni az egészségpedagógia és egészségfejlesztés kurzusok hatását az ápoló hallgatók (BSc) egészségfelfogására. Feltételezték, hogy a szemináriumok elvégzése után a hallgatók képesek lesznek még részletesebben értelmezni az egészséget. Anyag és módszer: Követéses vizsgálatukat 2013. szeptember (tanév első órája) és 2014. május (tanév utolsó órája) hónapokban végezték a másod éves nappali tagozatos ápoló hallgatók körében (61 fő), ahol rajzoltatásos módszert, majd az ezt követő megbeszélést alkalmaztak. Eredmények: A fizikális, szociális és érzelmi dimenziók a leghangsúlyosabbak mindkét felmérésben, de a kurzusok elvégzése után a mentális, társadalmi és spirituális dimenziók jelentősége szignifikánsan nőtt. A rajzok részletgazdagabbá váltak (p<0,001), emelkedett az egyes dimenziókon belül megjelenített rajzelemek, és a rajzokon megjelenített dimenziók száma is. Az egészség szempontjából fontos az egészséges lakó- és természeti környezet is. Következtetések: Az egészségpedagógia és egészségfejlesztés kurzusok elvégzése után az ápoló hallgatók képesek az egészség fogalmát szélesebb körűen szemlélni.

Nővér

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

GÁL-INGES Dóra, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az észlelt munkahelyi stressz szintje hogyan befolyásolja az ápolók életmódját, egészségét és alvását. Vizsgálati módszer és minta: Az online adatfelvétel 2015. április és május hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=556). Az adatelemzés SPSS 19.0 program segítségével készült, Khi2-próba, független kétmintás T-próba, Spearman-féle rangkorreláció alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Minél stresszesebbnek ítéli meg valaki a munkahelyét, annál rosszabbnak értékeli saját egészségi állapotát (p<0,001), alvásának minőségét (p<0,001) és mennyiségét (p<0,001), valamint táplálkozási szokását (p<0,001). A magas munkahelyi stressz csoportra jellemző a többszöri felébredés (p=0,009) és a fáradt ébredés (p<0,001). Táplálkozásukat rendszertelennek (p<0,001) és kapkodónak (p=0,006) ítélik meg. A krónikus betegségek és a káros szenvedélyek tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség az alacsony munkahelyi stressz csoporthoz képest. Következtetések: Jelen vizsgálatban a munkahelyi stressz magas szintje a táplálkozásra, az alvásra és a saját egészségi állapot értékelésére van negatív hatással.

Nővér

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

NAGY Rebeka, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: Felmérni az onkológiai és otthoni hospice ellátásban dolgozó ápolók halálfélelmét, halálhoz való viszonyulását, a munkahelyi halálesetek feldolgozásának módját, valamint a kiégés és a pszichoszomatikus tünetek súlyosságát. Vizsgálati módszer és minta: Az online és nyomtatott kérdőíves, kontrollcsoportos adatfelvétel 2015. július-augusztus hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=116). Az adatelemzés SPSS 19.0 programmal, Khi2-, független kétmintás T-próbával, Spearman-féle rangkorrelációval, variancia analízissel történt (p<0,05). Eredmények: A daganatos betegeket ellátó ápolókra a kissé pozitívabb halálhoz való viszonyulás jellemző, jelentős (p=0,034) a pozitív dolgok számbavétele betegük halála esetén, és esetmegbeszélő csoportokat is gyakrabban tartanak (p=0,017), mint más osztályon dolgozó ápolók. Az utóbbi csoportban gyakoribb a pszichoszomatikus tünetek megjelenése (p=0,032). Az összesített halálfélelem skálán nincs jelentős különbség (p=0,234) a csoportok átlagai között. A halálfélelem jelentős hatást gyakorol a pszichoszomatikus tünetek előfordulására (p=0,011), a kiégés mértékére (p=0,001). Következtetések: A halálfélelem nem mutat szignifikáns eltérést a daganatos betegeket ápolók és a más osztályon dolgozó ápolók körében.