Magyar Radiológia

Sugárterápia

MÓZSA Szabolcs

2002. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2002;76(03)

A hazai klinikai sugárterápia újabb szép és kitűnő művel gyarapodott. Olyannal, amely elsősorban a terápiás osztályok könyvespolcain kell hogy megtalálható legyen.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Ogilvie-szindrómát okozó kiválasztásos urográfia

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella

BEVEZETÉS - Az Ogilvie-szindróma a vastagbél paraszimpatikus túlsúlyon alapuló beidegzési zavara, amely az elfogadott felfogás szerint szakaszos spasmust és poststenoticus gázgyülemet okoz. A vékonybél nem érintett. ESETISMERTETÉS - 15 éves fiún, kiválasztásos urográfia közben, hat perccel a kontrasztanyag infúziójának megkezdése után Ogilvie-szindróma alakult ki. A has 6, 12 és 18 perces síkfilmfelvételein levegőlumenogram-fenomén caecumspasmust, poststenoticus felfúvódást, a jobb középső kehely mellett elhelyezkedő, meszelőszerű kontrasztfolt (pyelotubularis reflux) és bal oldali, bunkószerű papillák (margarétavirág-jel) kétoldali vesetuberkulózist jeleztek. A vékonybél nem volt érintett a folyamatban. A colon spasmusa és meteorismusa mintegy hat órán keresztül állt fenn, és orvosi beavatkozás nélkül szűnt meg. KÖVETKEZTETÉS - A kiválasztásos urográfiával szövődött Ogilvie-szindróma a perifériás neuron és neurovisceralis átkapcsolódások rövid ideig tartó károsítására viszszavezethető toxikus hatás.

Magyar Radiológia

Gondolatok a leendő elnöktől Vitaindító levél az MRT tagjaihoz

PALKÓ András

A 2000. évi, debreceni közgyűlés megtisztelő döntése alapján 2002 szeptemberétől - Makó professzor úr mandátumának lejártával - két évig a társaság soros elnökeként tevékenykedhetem.

Magyar Radiológia

Chondrodysplasia punctata - retrospektív diagnózis

K. Kozlowski, P. Beighton, J. Godlonton

Egy 10 éves, mentálisan egészséges fiú esetét ismertetjük, akinél lapos arc, bőrelváltozások, az Achilles-ín kontraktúrája, strabismus és egyedülálló csontelváltozások voltak észlelhetők. A bőr és a csontok eltéréseinek alapján retrospektíven a chondrodysplasia punctata atípusos formájának diagnózisát állítottuk fel.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológusok Társasága rendezvénynaptára, 2002

Magyar Radiológia

A vendég vendége

A középkorú, idegen állampolgárságú nőt hasi fájdalom, fogyás, hasmenés miatt vizsgáltuk, és eközben akadtunk erre a jól fejlett élősködő példányra a rectosigmoidealis régióban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

RÉVÉSZ János, BÍRÓ Mátyás

Az évente világszerte újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek száma 530 000, és mintegy 270 000 beteget veszítünk el. Az adatok alapján a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb halálok a női populációban és vezető halálok a fejlődő országok női lakosságának körében. A daganat kialakulásában a human papillomavirus (HPV) fertőzés a legfontosabb tényező. A HPV elleni immunizáció képes megelőzni a fertőzést, ebből adódóan csökkenteni a betegség incidenciáját. A már diagnosztizált megbetegedések esetében a sebészi ellátás és a sugárterápia a meghatározó terápiás entitás. A magas kockázatú, valamint a helyileg előrehaladott betegségek esetében alkalmazandó adjuváns/neoadjuváns gyógyszeres kezelésekkel csak korlátozott evidenciák állnak rendelkezésünkre. A klasszikus citosztatikus kezelés, valamint angiogenezist gátló terápia az extrapelvicus metasztázis, a definitív sugárkezelést követő perzisztáló tumor, valamint a sebészileg nem kezelhető, nem irradiálható pelvicus recidíva esetén mérlegelendő.

Klinikai Onkológia

Az ultramélyen elhelyezkedő végbélrák sebészi kezelése

METZGER Péter

A rectumsebészet technikai fejlődésével párhuzamosan a kemo- és sugárterápia együttes alkalmazásával az interdiszciplináris tumorkezelés nagymértékben javította a sebészi eredményeket, és ezzel egyidejűleg a betegek életkilátásait és életminőségét. Az igen mélyen, 2-3 centiméter távolságban a linea dentata vonalától elhelyezkedő malignus tumorok kezelése a rectumsebészet egyik legnehezebb területe. A laparoszkópos sebészi technika megjelenése előtt a kismedence mélyén a hagyományos sebészi technikával szinte lehetetlen volt a tumoros végbél megmentése. A sebészeti technika fejlődése során azonban az ultramély reszekció is kivitelezhetővé vált, mely a linea dentata vonaláig terjedő tumorok radikális eltávolítását is lehetővé tette. A laparoszkópos sebészi technika robbanásszerű előretörése és az onkológiai kezelések együttes hatása eredményeként a mély rectumtumorok sebészi interdiszciplináris terápiája széles körben elterjedt. Az ultramélyen, a linea dentatától 0,5-1,0 centiméter távolságban elhelyezkedő tumorok esetében, a neoadjuváns kezelést követően lehetségessé vált a végbél záróizmának megtartása. Ez az új technika lehetővé tette, hogy a beteg székletkontinenciaképessége megtartható maradjon. A neoadjuváns onkológiai kezelés tovább javította a betegek kilátásait, melynek eredményei már mérhetők.

Magyar Radiológia

Emlékezés Rodé Ivánra halálának 20. évfordulóján 1910-1989

EMED Alexander

Rodé Iván professzor, az orvostudományok doktora, a magyar onkoradiológiai tanszék megalapítója és a sugárterápia szervezőjefejlesztője húsz évvel ezelőtt, 1989. július 13-án hunyt el. Édesapja a jogász doktor Rodé János, a Munkásbiztosító Pénztár neves alapító vezérigazgatója volt. Testvérei szintén ügyvédi pályát választottak.

Klinikai Onkológia

Protonterápia

LAKOSI Ferenc, HADJIEV Janaki, CSELIK Zsolt, GULYBÁN Ákos

A proton-radioterápia a modernkori radioterápia ígéretes technológiai irányvonala, mely a jelenlegi gyakorlatban használt fotonkezelésnél kedvezőbb energialeadási profilja révén potenciálisan csökkentheti a sugárterápiás mellékhatásokat, illetve javíthatja a lokális tumorkontrollt. A jelenlegi sugárterápiában érzékelhetően növekszik a proton, illetve szénion kezelések száma. Összefoglaló publikációnk célja a proton-sugárterápia jelenlegi helyzetének bemutatása, kitérve a sugárfizikai, technikai aspektusokra, a kezelési indikációkra, jelenlegi evidenciákra, futó klinikai vizsgálatokra és a proton vs. foton dilemmára.

Klinikai Onkológia

Sürgősségi sugárkezelés az onkológiában

HIDEGHÉTY Katalin, DOBI Ágnes, MÓZES Petra, CSERHÁTI Adrienn

Sürgős sugárkezelést igénylő állapot az összes rosszindulatú betegség 3-5%-ában alakul ki, ismeretlen daganat első jeleként vagy kezelt/gondozott beteg tumorának progressziója miatt. Rendkívül fontos ez utóbbi esetekben az éberség, a veszélyhelyzet kialakulása előtti fi gyelmeztető tünetek észlelése, diagnózisa és megfelelő kezelése, vena cava superior szindróma (VCSS), gerincvelői harántlaesio vagy agyi beékelődés megelőzése. Ezekben az akut életveszéllyel vagy maradandó károsodással fenyegető helyzetekben a beteg elsődleges állapotjavítása, stabilizálása utáni antitumorális ellátásra nincs bizonyítékokon alapuló ajánlás. A sugárterápia továbbra is vezető szerepet tölt be a morbiditás és mortalitás csökkentésében, azonban a korábbinál differenciáltabb megközelítés szükséges. (Így VCSS esetén a szövettantól függő kemo-, radio- vagy kemoradioterápia indikált, gerincvelői kompresszió esetén pedig a sebészeti beavatkozás prioritása igazolódott). A néhány órán belül megkezdendő kezelésről sürgős diagnosztika (szövettan, staging) alapján a beteg várható életkilátását fi gyelembe véve kell dönteni. Rossz prognózis esetén rövid, egyszerű, tünetcsökkentő dózisig vitt besugárzás javasolt. A sugárkezelés, mely egyszerűbb technikával nagyobb frakciódózissal megkezdve hatékony sürgősségi eljárás, szelektív technikákkal folytatva nagyobb összdózissal kiegészítve hozzájárul a beteg túlélésének, életminőségének javításához.