Magyar Radiológia

Sugárterápia

GYENES György

2003. AUGUSZTUS 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(04)

Az emlőmegtartó műtét után az egész emlőt magában foglaló besugárzás célja a műtéti terület közvetlen közelében esetleg visszamaradt vagy az emlő más részében elhelyezkedő, okkult daganatsejtek elpusztítása. Újabb vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a recidívák 65-100%-a ugyanabban a kvadránsban keletkezik, mint ahol az első daganatot észlelték. Ez az adat indított annak a kérdésnek felvetésére, hogy indokolt-e az egész emlőt besugározni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

MRT-kitüntetések, 2003

Magyar Radiológia

Sikerrel zajlott az ESGAR kongresszusa Budapesten

MESTER Ádám

Az ECR (European Congress of Radiology) legnépesebb szubdiszciplináris társasága, az 550 tagot számláló ESGAR (European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology) 2003. június 17-21. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezte eddigi történetének legnagyobb kongresszusát, amelyre közel ezer résztvevő jött el. A magas részvételi arány nemcsak a nívós szakmai program vonzerejének volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közép- és kelet-európai résztvevőknek lényegesen alacsonyabb részvételi díjat kellett fizetniük. Ők tették ki a 44 országból idelátogatók 20%-át.

Magyar Radiológia

Az orvosfizikus szakmai és jogi felelőssége

KÁLMÁN László, GÁSPÁRDY Géza

A cikk szerzője, Chomicki úgy érzi, néhány magyarázó szóval tartozik az olvasóknak. Eddig az International Organization for Medical Physics (IOMP) elnökétől azt várták, hogy időről időre jelentést írjon a Nemzetközi Orvosfizikai Szervezet tevékenységéről, amelyet a Medical Physics World egyes számaiban publikálnak. Ehelyett ő azt javasolja, hogy az olvasók vessenek fel orvosfizikai, elméleti és gyakorlati problémákat, amelyeket megvitathatnak. Nagyon örülne, ha elküldenénk kommentárjainkat, kritikáinkat és javaslatainkat.

Magyar Radiológia

Holbok Sándor emlékére 1935-2002

BARSAI János, SOMORJAI Péter

Halálának első évfordulóján Holbok Sándorra, az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet volt főmérnökére emlékezünk. 1935-ben született Pestszentlőrincen. Középiskolába Makón járt, egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte. 1959-ben kapott villamosmérnöki oklevelet. 1959. május 18-tól 1971. május 15-ig a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat mérnöke volt.

Magyar Radiológia

Új perspektívák az ultrahangdiagnosztikában Beszélgetés William Lees professzorral

HARKÁNYI Zoltán

- Az ESGAR kongresszuson tartott összefoglaló előadásában az ultrahang-diagnosztika legújabb technikai fejlesztéseiről adott áttekintést. Kérem, emelje ki azokat, amelyeket a klinikai gyakorlatban a legfontosabbaknak tart. - A legjelentősebb technikai fejlődés az ultrahang- berendezések számítógépes rendszerét érinti. Az új csipek bevezetésével a számítógép lényegesen kisebb lett, de nemcsak a komputerek mérete csökkent, hanem a transzducereké is. Kisebb, katéter alapú transzducerek jelentek meg, illetve az intraoperatív vizsgálatokhoz használható új transzducereket fejlesztettek ki.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

RÉVÉSZ János, BÍRÓ Mátyás

Az évente világszerte újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek száma 530 000, és mintegy 270 000 beteget veszítünk el. Az adatok alapján a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb halálok a női populációban és vezető halálok a fejlődő országok női lakosságának körében. A daganat kialakulásában a human papillomavirus (HPV) fertőzés a legfontosabb tényező. A HPV elleni immunizáció képes megelőzni a fertőzést, ebből adódóan csökkenteni a betegség incidenciáját. A már diagnosztizált megbetegedések esetében a sebészi ellátás és a sugárterápia a meghatározó terápiás entitás. A magas kockázatú, valamint a helyileg előrehaladott betegségek esetében alkalmazandó adjuváns/neoadjuváns gyógyszeres kezelésekkel csak korlátozott evidenciák állnak rendelkezésünkre. A klasszikus citosztatikus kezelés, valamint angiogenezist gátló terápia az extrapelvicus metasztázis, a definitív sugárkezelést követő perzisztáló tumor, valamint a sebészileg nem kezelhető, nem irradiálható pelvicus recidíva esetén mérlegelendő.

Klinikai Onkológia

Az ultramélyen elhelyezkedő végbélrák sebészi kezelése

METZGER Péter

A rectumsebészet technikai fejlődésével párhuzamosan a kemo- és sugárterápia együttes alkalmazásával az interdiszciplináris tumorkezelés nagymértékben javította a sebészi eredményeket, és ezzel egyidejűleg a betegek életkilátásait és életminőségét. Az igen mélyen, 2-3 centiméter távolságban a linea dentata vonalától elhelyezkedő malignus tumorok kezelése a rectumsebészet egyik legnehezebb területe. A laparoszkópos sebészi technika megjelenése előtt a kismedence mélyén a hagyományos sebészi technikával szinte lehetetlen volt a tumoros végbél megmentése. A sebészeti technika fejlődése során azonban az ultramély reszekció is kivitelezhetővé vált, mely a linea dentata vonaláig terjedő tumorok radikális eltávolítását is lehetővé tette. A laparoszkópos sebészi technika robbanásszerű előretörése és az onkológiai kezelések együttes hatása eredményeként a mély rectumtumorok sebészi interdiszciplináris terápiája széles körben elterjedt. Az ultramélyen, a linea dentatától 0,5-1,0 centiméter távolságban elhelyezkedő tumorok esetében, a neoadjuváns kezelést követően lehetségessé vált a végbél záróizmának megtartása. Ez az új technika lehetővé tette, hogy a beteg székletkontinenciaképessége megtartható maradjon. A neoadjuváns onkológiai kezelés tovább javította a betegek kilátásait, melynek eredményei már mérhetők.

Magyar Radiológia

Emlékezés Rodé Ivánra halálának 20. évfordulóján 1910-1989

EMED Alexander

Rodé Iván professzor, az orvostudományok doktora, a magyar onkoradiológiai tanszék megalapítója és a sugárterápia szervezőjefejlesztője húsz évvel ezelőtt, 1989. július 13-án hunyt el. Édesapja a jogász doktor Rodé János, a Munkásbiztosító Pénztár neves alapító vezérigazgatója volt. Testvérei szintén ügyvédi pályát választottak.

Klinikai Onkológia

A világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelése

TORDAY László

A veserák a fejlett országokban a tíz leggyakoribb rosszindulatú daganat között van. Incidenciája a közelmúltig folyamatosan emelkedett. Az irreszekábilis veserákos betegek túlélése azonban az elmúlt tíz évben jelentősen javult, a korai diagnózis, illetve a betegség kezelésében történt fejlődésnek köszönhetően. A korábban kemo- és sugárterápia-rezisztensnek tartott betegség biológiai hátterének megértésében nagy előrelépések történtek, melyek a VEGF és mTOR jelátviteli útvonalakra ható szerek bevezetéséhez vezettek, mind az első-, mind a többedvonalas kezelésben. Ezzel egyidejűleg véget ért az elterjedt citokin kezelések korszaka. A friss klinikai vizsgálatok számos újabb hatásmechanizmusú (MET- és AXL-inhibitor, FGFR-inhibitor, PD-1-blokkoló) gyógyszer terápiába kerülését biztosították, ezek az új lehetőségek a vesecarcinoma kezelésének módozatait teljesen átalakították, tovább javítva a betegek progressziómentes és teljes túlélési mutatóit. A közleményben áttekintésre kerülnek a világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelésének adatai, és jelen tudásunknak megfelelően sor kerül a különféle gyógyszerek terápiás pozíciójának tárgyalására is.

Klinikai Onkológia

Az emlőrák korszerű neoadjuváns kezelése

KAHÁN Zsuzsanna, RUSZ Orsolya, UHERCSÁK Gabriella, NIKOLÉNYI Alíz

A neoadjuváns szisztémás terápia (NST) hagyományosan az előrehaladott emlőrák kezelésére szolgál, mely a daganat regresszióját okozva lehetővé teheti a technikai operabilitást. Újabban a legtöbb olyan esetben alkalmazzuk, amikor adjuváns szisztémás terápiára van szükség, hiszen a gyógyszerhatás közvetlen tanulmányozásával a prognózis pontosabban megbecsülhető, szükség esetén a kezelés módosítható, a szisztémás terápia hamarabb megkezdődik, és hatására mind a műtéti, mind a sugárterápiás radikalitás mérsékelhető. A gyógyszeres terápiát a gyógyszerérzékenységet tükröző daganatjellemzők alapján érdemes megválasztani. A kemoszenzitív tumorok esetében a neoadjuváns kemoterápia taxán- és antraciklinalapú, és a kellő adjuváns hatás érdekében a teljes tervezett dózist meg kell adni a műtét előtt. A HER2-pozitív tumorok esetében a kemoterápiához adott HER2-gátló terápia mintegy megkétszerezi a patológiai komplett remisszió arányát. A hormonszenzitív tumorok esetében a standard hormonterápia 4-8 hónapig tartó aromatázgátló (menopauzás betegek) vagy tamoxifen/aromatázgátló és LHRH-analóg (premenopauzás betegek), mely jó eredmény esetén a műtét után is folytatandó. Az NST hatásának korai értékelésére ígéretesnek tűnik sorozatos biopszia vagy képalkotó vizsgálat (MRI, PET) végzése. Az NST kapcsán az őrszemnyirokcsomó-biopszia nagy körültekintést igényel; egyes esetekben lehetőséget ad a hónalji blokkdisszekció elkerülésére. A sugárterápia megtervezéséhez a kiindulási stádium és a regresszió megítélése szükséges.