A nyomási fekély kialakulása, valamint gyógyulása több tényező együttes jelenlététől függ. A beteggel összefüggő tényezők (fizikai hatások, biológiai és pszichoszociális tényezők), valamint a nehezen gyógyuló sebbel kapcsolatosan felmerülő befolyásoló hatások (pl. a seb tartalma, elhelyezkedése, mérete, vérellátása, a sebalap állapota, fertőzés jelenléte, a kezelésre adott válasz) szoros kapcsolatban vannak a beteg általános állapotával, valamint alapbetegségével. Jelentős szerepük van továbbá az egészségügyi személyzettel összefüggő (képesség, szakmai felkészültség, attitűd), illetve az egészségügyi rendszerrel összefüggő (technikai-gazdasági fejlettség, a prevenciós és sebellátási eszközök, minőségbiztosítás, oktatás) tényezőknek is. A szerző ezen tényezők részletes, szakmai evidenciákkal alátámasztott ismertetésére vállalkozott.

A teleradiológia a digitális képalkotó eljárások és az informatika fejlődésének köszönhetően a radiológiai diagnosztika számos kihívására választ adó technológiának tűnik. Segíthet az ellátás centralizálásában, az ügyeleti-sürgősségi ellátás támogatásában, a speciális szaktudást igénylő esetek pontos diagnosztizálásában. A képalkotó diagnosztikai leletezőtevékenység kiszervezése segíthet a munkaerőgondok megoldásában, a bérköltségek csökkentésében is. Ugyanakkor a teleradiológia alkalmazásának számos buktatója is van (a szakmai színvonal biztosítása technikai és emberi oldalról egyaránt), amelyeket idejekorán fel kell ismernünk, hogy elháríthassuk az általuk jelentett veszélyt.

Dialízissel foglalkozó nemzetközi cég fő feladata, hogy a dialízist kiváló minőségben biztosítsa úgy, hogy a hálózaton belül ne legyenek jelentős szakmai eltérések és nagy hangsúlyt fektessen a betegbiztonságra. Ebben a cikkben összefoglaljuk a minőségbiztosítás vonatkozó komponenseit és a Diaverum Renal Services Group biztonsággal kapcsolatos programját. Bemutatjuk az orvosszakmai minőség menedzselésének kulcsfontosságú összetevőit, mint a kezelési célok kitűzése, bizonyítékokon alapuló útmutatók és klinikai protokollok bevezetése, illetve felülvizsgálata megbízható tudományos evidenciák alapján. Módszerünk az adatok konzisztens, folyamatos, prospektív, pontos gyűjtése a hálózat összes állomásáról, azok feldolgozása és időben történő visszajelzés. A betegbiztonság biztosítása érdekében folytatott fő tevékenységek közül kiemeljük az egységes oktatási programot, ideértve az elméleti ismeretek és a klinikai kompetenciák egységesítését, valamint klinikai irányelvek és eljárásmódok bevezetését az eltérések és a klinikai gyakorlatban elkövetett potenciális hibák csökkentése érdekében. Nagy hangsúlyt fektetünk a klinikai gyakorlat rendszeres auditjára. Ez a standardizált, szisztematikus, folyamatos minőségjavításra irányuló szemlélet tette lehetővé, hogy a Diaverum fokozatosan javítsa az orvosi eredményeket és biztosítsa a betegek kezelésének biztonságát.

A stroke-betegek ellátására vonatkozó hazai protokoll első formája 1990-ben látott napvilágot a LAM-ban. Az elmúlt 21 esztendőben a hazai ellátási gyakorlat jelentősen fejlődött, napjainkban a nemzetközi és hazai szakmai fórumokon elfogadott evidenciákon nyugvó protokollok alapján történik. Jelenleg a 2008-ban megjelent EUSI-állásfoglalás és a Magyar Stroke Társaság vezetősége által összeállított ellátási protokoll a mérvadó. Az elmúlt 20 év legfontosabb változásai a következők voltak: a sürgősségi szemlélet általánossá vált az ellátásban, a líziskezelés elterjedt a napi gyakorlatban, esetenként a TIA-k sürgős kivizsgálásra kerülnek, és kialakult a korszerű prevenció gyakorlata. Az évente növekedő lízisszám a stroke-ellátás javuló szervezettségére és a javuló szakmai felkészültségre utalnak. Kiemelt stroke-centrumokban az ellátás minden korszerű technikai feltétele adottá vált, ugyanakkor számos régióban még jelentős fejlesztésre lenne szükség. Az országos stroke-regiszter és a minőségbiztosítás megteremtése a hazai szakmai fejlődés feltétele.

Az infekciókontroll az ápoltak és a kórházi személyzet védelmét szolgáló komplex rendszer, amelynek fontos eleme a fertőzések monitorozása. A kórházi ellátással összefüggő infekciók folyamatos felügyelete a betegbiztonság és a minőségbiztosítás egyik legfontosabb részterülete. Munkánk célja az intenzív ellátásra szoruló neurológiai betegek között előforduló, kórházi ellátással összefüggő infekciók mértékének felmérése, a jellegzetes fertőzési formák és a leggyakoribb kórokozók megismerése volt. A vizsgálatot fél éven keresztül végeztük az Országos Epidemiológiai Központ által meghirdetett HELICS módszertan szerint. Ennek alapján minden betegnél, aki legalább 48 órán át intenzív ellátásban részesült, megfigyeltük a fertőzéseket és a fertőzési kockázatokat (eszközhasználat, antibiotikum-terápia stb.). A féléves vizsgálat alatt megfigyelt 88 betegnél összesen 16 kórházi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltunk, melyek között egyaránt előfordult mono- és polimikrobás infekció is. A fertőzéseket főként Gram-pozitív mikrobák váltották ki, de előfordult multirezisztens kórokozó is. A fertőzéstípusok közül egyértelműen a klinikai diagnózisú pneumonia dominált. Az alacsony mikrobiológiai mintavételi arány mellett regisztrált fertőzések a mintavétel gyakoriságának növelését indokolják, így még pontosabb fertőzési adatok nyerhetők. A standardizált fertőzési adatok összehasonlítása után az infekciókontroll megerősítését tartjuk a megelőzés legfontosabb feladatának.