CÉLKITŰZÉS - A tanulmány célja a CT jelentőségének bemutatása a vese cystás elváltozásaiban, a sebészi és a nem sebészi ellátást igénylő képletek differenciáldiagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív tanulmányunkba bevont betegek egy privát diagnosztikai centrumból és egy egyetemi kórházból származnak. Összesen 55, elemzésre alkalmas cystás veseelváltozást találtunk. Minden esetben a vesékre fokuszált kontrasztanyagos helikális CT-vizsgálatot végeztünk. Az elváltozásokat a Bosniakklasszifikáció alapján, sebészi és nem sebészi csoportokra osztottuk, a kapott szövettani leletek, valamint a követéses vizsgálatok (nem sebészi csoport) alapján. EREDMÉNYEK - Az 55 elváltozásból 35-öt soroltunk a sebészi csoportba (13 elváltozás IV. kategória és 22 III. kategória). A nem sebészi csoportba 20 elváltozás tartozott (15 eset II. kategória és öt eset III. kategória). A III. kategóriába tartozó 22 betegből, akiknél reszekció történt, 15 bizonyult malignusnak és minden, IV. kategóriába sorolt eset szintén malignus volt. A nem sebészi csoport betegeinek prospektív ellenőrzése során nem találtunk malignus elváltozást. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink hasonlóak, mint más oktatóintézetek vizsgálati eredményei, és megerősítik a Bosniak-klasszifikáció hasznosságát, amikor a cystás veseelváltozásokat sebészi és nem sebészi csoportokra akarjuk szétválasztani. Diagnosztikai nehézséget okozhat a komplikált, többrekeszes hydatidacysta elkülönítése a neoplasiás (III. kategória) cystás elváltozásoktól.

Ez év május 12-én került sor a debreceni Kölcsey Központban a Debreceni Radiológiai Klinika múltját és jelenét egyaránt számba vevő rendezvényre. Az impozáns, új épületben megrendezésre kerülő tudományos ülés megnyitóján Kollár József intézetvezető köszöntötte a 230, regisztrált résztvevőt.

BEVEZETÉS - Az emlőben ultrahangvizsgálattal detektálható cisztikus elváltozásokat megjelenésük alapján több csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a progrediáló atípusos ciszták is. ESETISMERTETÉS - Fiatal nő bal emlőjében centrálisan és a belső felső negyedben elhelyezkedő rezisztenciákat lehetett tapintani. Az elvégzett ultrahangvizsgálat az elváltozás hátterében közepes méretű, sima falú cisztákat mutatott. A két egymást követő cisztapunkció során nyert viszkózus anyag citológiai eredménye C2 volt, amely akutan lobos, bevérzett cisztatartalomnak felelt meg. Négy, majd hat hónappal később végzett kontroll-ultrahangvizsgálat során az elváltozás számbeli és jelentős méretbeli progresszióját, definitív morfológiai átalakulását észlelték. A kialakult intracisztikus fali növedékek, illetve a pericisztikus szolid elváltozás miatt indokoltnak látszott az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, amellyel nem tudták kizárni a többgócú malignus folyamat lehetőségét. Emlő-munkacsoporttal konzultálva első lépésben a cisztikus képletek épben történő excízióját végezték el. A szövettani vizsgálat multiplex intraductalis, illetve intracisztikus papillomát igazolt, inaktív emlőmirigy-alapállományban. KÖVETKEZTETÉS - Tekintettel a differenciáldiagnosztikai problémára, amelynek során hasonló morfológiájú szövettani entitások is felmerültek (intracisztikus papillaris carcinoma, adenoid cisztikus carcinoma, ductalis in situ carcinoma), indokolt volt a műtét. A szerzők javaslata szerint az ijesztő morfológiai, radiológiai és klinikai kép ellenére is első lépésben a legkisebb radikalitású műtétet kell elvégezni.

Globalizációnak a nemzeti egészségügyeket közvetett és közvetlen módon befolyásoló, kölcsönös és fokozódó nemzetközi függőséget nevezik1. Közvetlen hatást az ellátás sokszereplőssé válása jelent. Ma a WHO mellett az ENSZ, a Világbank, az OECD, az Európai Fejlesztési Bank, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek, biztosítási intézetek, továbbá az állami költségvetés, valamint nonprofit és civil társulások egyaránt jelen vannak az egészségügyekben.

BEVEZETÉS - A földevés okai pszichopátiák, népszokások, vallási rítusok, természeti katasztrófák, bűncselekmények lehetnek, valamint eredhet kóros alkohol- és gyógyszerélvezetből is. ESETISMERTETÉS - Az ötvenéves, enyhén ittas férfi tíz evőkanálnyi nedves homokot evett meg. A két órával későbbi báriumnyeletéses vizsgálat sűrű, a gyomorban és a patkóbélben lassan előrehaladó, öntvénytünetet okozó anyagot tett láthatóvá. Míg a gyomorból a földet kimosták, a belekből természetes úton ürült ki. Szövődmény nem jelentkezett. KÖVETKEZTETÉS - A gastroduodenalis öntvényjel és a lassú passzázs alapján a földevés egyszerűen felismerhető.