Magyar Radiológia

Minőségbiztosítás a radiológiában

FEHÉR Lászlóné

2006. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(03-04)

Talán soha nem volt még ilyen aktuális az egészségügyi minőségbiztosítás kérdése hazánkban, mint az Európai Unióhoz történt csatlakozás után. A radiológia a diagnosztika egyik legdinamikusabban fejlődő, de igen költséges ága, ezért mindig felmerül a kérdés, milyen eszközökkel, módszerekkel lehet hatékonyan és hatásosan működtetni egy radiológiai osztályt. Az igénybe vehető eszközök közül egy jól megválasztott minőségügyi rendszer mindenképpen segíti a költséghatékony működést.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Cystás veseelváltozások - A CT-vizsgálat jelentősége a diagnosztikában és a kezelés megválasztásában a Bosniak-klasszifikáció alapján

MOHAMMED Al-Absi, ABDULMALIK Qais, IBRAHIM Al-Nono, ABDULILAH Ghilan, MOHAMMED Abdul Gafour

CÉLKITŰZÉS - A tanulmány célja a CT jelentőségének bemutatása a vese cystás elváltozásaiban, a sebészi és a nem sebészi ellátást igénylő képletek differenciáldiagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív tanulmányunkba bevont betegek egy privát diagnosztikai centrumból és egy egyetemi kórházból származnak. Összesen 55, elemzésre alkalmas cystás veseelváltozást találtunk. Minden esetben a vesékre fokuszált kontrasztanyagos helikális CT-vizsgálatot végeztünk. Az elváltozásokat a Bosniakklasszifikáció alapján, sebészi és nem sebészi csoportokra osztottuk, a kapott szövettani leletek, valamint a követéses vizsgálatok (nem sebészi csoport) alapján. EREDMÉNYEK - Az 55 elváltozásból 35-öt soroltunk a sebészi csoportba (13 elváltozás IV. kategória és 22 III. kategória). A nem sebészi csoportba 20 elváltozás tartozott (15 eset II. kategória és öt eset III. kategória). A III. kategóriába tartozó 22 betegből, akiknél reszekció történt, 15 bizonyult malignusnak és minden, IV. kategóriába sorolt eset szintén malignus volt. A nem sebészi csoport betegeinek prospektív ellenőrzése során nem találtunk malignus elváltozást. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink hasonlóak, mint más oktatóintézetek vizsgálati eredményei, és megerősítik a Bosniak-klasszifikáció hasznosságát, amikor a cystás veseelváltozásokat sebészi és nem sebészi csoportokra akarjuk szétválasztani. Diagnosztikai nehézséget okozhat a komplikált, többrekeszes hydatidacysta elkülönítése a neoplasiás (III. kategória) cystás elváltozásoktól.

Magyar Radiológia

Jubileumi tudományos ülés a Debreceni Radiológiai Klinika 85. évfordulója alkalmából Debrecen, 2006. május 12.

MÓZES Péter

Ez év május 12-én került sor a debreceni Kölcsey Központban a Debreceni Radiológiai Klinika múltját és jelenét egyaránt számba vevő rendezvényre. Az impozáns, új épületben megrendezésre kerülő tudományos ülés megnyitóján Kollár József intézetvezető köszöntötte a 230, regisztrált résztvevőt.

Magyar Radiológia

Atípusos emlőciszta - differenciáldiagnózis

PAPP László, KOVÁCS Zsolt, SZABÓ Éva, MINIK Károly, ANTALFI Bálint, BENDE Sándor

BEVEZETÉS - Az emlőben ultrahangvizsgálattal detektálható cisztikus elváltozásokat megjelenésük alapján több csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a progrediáló atípusos ciszták is. ESETISMERTETÉS - Fiatal nő bal emlőjében centrálisan és a belső felső negyedben elhelyezkedő rezisztenciákat lehetett tapintani. Az elvégzett ultrahangvizsgálat az elváltozás hátterében közepes méretű, sima falú cisztákat mutatott. A két egymást követő cisztapunkció során nyert viszkózus anyag citológiai eredménye C2 volt, amely akutan lobos, bevérzett cisztatartalomnak felelt meg. Négy, majd hat hónappal később végzett kontroll-ultrahangvizsgálat során az elváltozás számbeli és jelentős méretbeli progresszióját, definitív morfológiai átalakulását észlelték. A kialakult intracisztikus fali növedékek, illetve a pericisztikus szolid elváltozás miatt indokoltnak látszott az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, amellyel nem tudták kizárni a többgócú malignus folyamat lehetőségét. Emlő-munkacsoporttal konzultálva első lépésben a cisztikus képletek épben történő excízióját végezték el. A szövettani vizsgálat multiplex intraductalis, illetve intracisztikus papillomát igazolt, inaktív emlőmirigy-alapállományban. KÖVETKEZTETÉS - Tekintettel a differenciáldiagnosztikai problémára, amelynek során hasonló morfológiájú szövettani entitások is felmerültek (intracisztikus papillaris carcinoma, adenoid cisztikus carcinoma, ductalis in situ carcinoma), indokolt volt a műtét. A szerzők javaslata szerint az ijesztő morfológiai, radiológiai és klinikai kép ellenére is első lépésben a legkisebb radikalitású műtétet kell elvégezni.

Magyar Radiológia

Az egészségügy globalizálódása

SZÁNTÓ Dezső

Globalizációnak a nemzeti egészségügyeket közvetett és közvetlen módon befolyásoló, kölcsönös és fokozódó nemzetközi függőséget nevezik1. Közvetlen hatást az ellátás sokszereplőssé válása jelent. Ma a WHO mellett az ENSZ, a Világbank, az OECD, az Európai Fejlesztési Bank, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek, biztosítási intézetek, továbbá az állami költségvetés, valamint nonprofit és civil társulások egyaránt jelen vannak az egészségügyekben.

Magyar Radiológia

Geophagia

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - A földevés okai pszichopátiák, népszokások, vallási rítusok, természeti katasztrófák, bűncselekmények lehetnek, valamint eredhet kóros alkohol- és gyógyszerélvezetből is. ESETISMERTETÉS - Az ötvenéves, enyhén ittas férfi tíz evőkanálnyi nedves homokot evett meg. A két órával későbbi báriumnyeletéses vizsgálat sűrű, a gyomorban és a patkóbélben lassan előrehaladó, öntvénytünetet okozó anyagot tett láthatóvá. Míg a gyomorból a földet kimosták, a belekből természetes úton ürült ki. Szövődmény nem jelentkezett. KÖVETKEZTETÉS - A gastroduodenalis öntvényjel és a lassú passzázs alapján a földevés egyszerűen felismerhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Aktív fertőzésfelügyeleti („surveillance”) tapasztalatok neurológiai intenzív terápiás osztályon

CSIMA Zoltán, HRADECZKY Katalin, SIMONNÉ SZAPPANOS Erzsébet, BERECZKI Dániel, SIPOS Ildikó

Az infekciókontroll az ápoltak és a kórházi személyzet védelmét szolgáló komplex rendszer, amelynek fontos eleme a fertőzések monitorozása. A kórházi ellátással összefüggő infekciók folyamatos felügyelete a betegbiztonság és a minőségbiztosítás egyik legfontosabb részterülete. Munkánk célja az intenzív ellátásra szoruló neurológiai betegek között előforduló, kórházi ellátással összefüggő infekciók mértékének felmérése, a jellegzetes fertőzési formák és a leggyakoribb kórokozók megismerése volt. A vizsgálatot fél éven keresztül végeztük az Országos Epidemiológiai Központ által meghirdetett HELICS módszertan szerint. Ennek alapján minden betegnél, aki legalább 48 órán át intenzív ellátásban részesült, megfigyeltük a fertőzéseket és a fertőzési kockázatokat (eszközhasználat, antibiotikum-terápia stb.). A féléves vizsgálat alatt megfigyelt 88 betegnél összesen 16 kórházi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltunk, melyek között egyaránt előfordult mono- és polimikrobás infekció is. A fertőzéseket főként Gram-pozitív mikrobák váltották ki, de előfordult multirezisztens kórokozó is. A fertőzéstípusok közül egyértelműen a klinikai diagnózisú pneumonia dominált. Az alacsony mikrobiológiai mintavételi arány mellett regisztrált fertőzések a mintavétel gyakoriságának növelését indokolják, így még pontosabb fertőzési adatok nyerhetők. A standardizált fertőzési adatok összehasonlítása után az infekciókontroll megerősítését tartjuk a megelőzés legfontosabb feladatának.

Lege Artis Medicinae

A cerebrovascularis kórképek diagnosztikája és terápiája - Visszatekintés az elmúlt két évtized hazai törekvéseire a szélütött betegek ellátásában

NAGY Zoltán

A stroke-betegek ellátására vonatkozó hazai protokoll első formája 1990-ben látott napvilágot a LAM-ban. Az elmúlt 21 esztendőben a hazai ellátási gyakorlat jelentősen fejlődött, napjainkban a nemzetközi és hazai szakmai fórumokon elfogadott evidenciákon nyugvó protokollok alapján történik. Jelenleg a 2008-ban megjelent EUSI-állásfoglalás és a Magyar Stroke Társaság vezetősége által összeállított ellátási protokoll a mérvadó. Az elmúlt 20 év legfontosabb változásai a következők voltak: a sürgősségi szemlélet általánossá vált az ellátásban, a líziskezelés elterjedt a napi gyakorlatban, esetenként a TIA-k sürgős kivizsgálásra kerülnek, és kialakult a korszerű prevenció gyakorlata. Az évente növekedő lízisszám a stroke-ellátás javuló szervezettségére és a javuló szakmai felkészültségre utalnak. Kiemelt stroke-centrumokban az ellátás minden korszerű technikai feltétele adottá vált, ugyanakkor számos régióban még jelentős fejlesztésre lenne szükség. Az országos stroke-regiszter és a minőségbiztosítás megteremtése a hazai szakmai fejlődés feltétele.

Magyar Radiológia

Fráter Loránd (szerk.): Radiológia

LACZAY András

A radiológiáról 500 oldalas könyvet írni körülbelül olyan vállalkozás, mint egy felfújt hőlégballont bevinni a lakásba. Erre vállalkoztak a kötet szerzői, szerkesztője és társszerkesztői, a magyar orvosi radiológia jelenlegi éllovasai. A probléma megoldására két lehetőség van. Az egyik a kevésbé fontosnak ítélt vagy hagyományos metódusokat tárgyaló fejezetek elhagyása, a másik az egyes fejezeteken belül a legfontosabb gyakorlati kérdésekre való szorítkozás. Ha visszaemlékezünk az ötven évvel ezelőtti, Ratkóczy-féle kitűnő tankönyvre, és meggondoljuk, mi minden történt azóta a radiológiában, belátható, hogy ugyancsak nehéz megtalálni a helyes arányokat.

Magyar Radiológia

Európán keresztül tudománnyal és kerékpárral Vadon Gábor professzor születésnapi portréja

LOMBAY Béla

Vadon Gábor professzor 70. születésnapja alkalmából bensőséges megemlékezésre került sor 2008. szeptember 20-án, Szegeden, a Magyar Radiológusok Társasága „Differenciáldiagnosztikai nehézségek a radiológiában” című tudományos ülésén. A születésnapi köszöntőt dr. Palkó András tartotta.

Magyar Radiológia

Távleletezés a radiológiában - lehetőség vagy veszély?

PALKÓ András

A teleradiológia a digitális képalkotó eljárások és az informatika fejlődésének köszönhetően a radiológiai diagnosztika számos kihívására választ adó technológiának tűnik. Segíthet az ellátás centralizálásában, az ügyeleti-sürgősségi ellátás támogatásában, a speciális szaktudást igénylő esetek pontos diagnosztizálásában. A képalkotó diagnosztikai leletezőtevékenység kiszervezése segíthet a munkaerőgondok megoldásában, a bérköltségek csökkentésében is. Ugyanakkor a teleradiológia alkalmazásának számos buktatója is van (a szakmai színvonal biztosítása technikai és emberi oldalról egyaránt), amelyeket idejekorán fel kell ismernünk, hogy elháríthassuk az általuk jelentett veszélyt.