Magyar Radiológia

Mellkasi ultrahang-diagnosztika. Atlasz Szerkesztette: Barta Miklós

BOGNER Péter

2008. SZEPTEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2008;82(05-06)

A Magyar Radiológusok Társasága XXIV. Kongresszusára jelent meg dr. Barta Miklós szerkesztésében a „Mellkasi ultrahangdiagnosztika. Atlasz” című monográfia. Ez a szakkönyv nem csupán hiánypótló a magyar ultrahangszakirodalom területén, de nemzetközi mércével is feltétlenül figyelemre méltó. A mellkas ultrahangvizsgálatát sokan egy szűk, speciális területnek gondolhatják, de a könyv szerzői meggyőzik az olvasót ennek ellenkezőjéről, a vizsgálat kifejezett praktikusságáról és jelentőségéről.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Hatvan év, negyven év - korszakhatárok az ultrahangdiagnosztikában

HARKÁNYI Zoltán

Hatvan év telt el 1948 óta, amikor az ultrahang- diagnosztika megjelent a klinikai medicinában. Igazi, szélesebb körű népszerűsége világszerte a 70-es évek második felére tehető, a compound gray-scale technika megjelenésével. Nálunk, mint sok egyéb más új technika, kicsit később terjedt el, de mi is már 1968 óta alkalmazzuk a legkülönbözőbb orvosi területeken.

Magyar Radiológia

Csontmetasztázisok képalkotó diagnosztikája Onco Update, 2007

GŐDÉNY Mária, BODOKY György

A képalkotók fontos szerepet játszanak a csontmetasztázis kimutatásában, ezáltal a terápia megválasztásában. A pontos adatgyűjtés, a kezelés előtti státus meghatározása, a terápia hatékonyságának értékelése és a kezelés utáni értékelés a betegellátásban tevékenykedő orvos felelőssége. Ezeknek az adatoknak a pontossága nagyban függ a radiológus szakértelmétől és tapasztalatától, ezért a naprakész irodalmi tájékozottság elengedhetetlenül fontos. A csontszken alapján a csont státusáról jól tájékozódhatunk, a hagyományos röntgenvizsgálattal elemezhetjük az elváltozást és a digitális rétegképalkotók segítségével pontosan értékelhetjük azokat. A teljes testről információval szolgáló PET-CT funkcionális képalkotás, amelynek népszerűsége a metasztázisok felfedezésében és a kezelés hatékonyságának megítélésében egyre növekszik. Az összehasonlító felmérések többsége szerint az MRI a legpontosabb módszer csontmetasztázis esetén. Jelen közlemény azokat az utóbbi években megjelent cikkeket demonstrálja, amelyek a csontmetasztázis korszerű radiológiai diagnosztikájának klinikai jelentőségére utalnak.

Magyar Radiológia

Rheumatoid arthritises betegek nyaki gerinc-röntgenvizsgálatának jelentősége és módszere a mindennapi gyakorlatban

NÉMETH Ildikó, BUDAY Ilona, MOLNÁR Éva, NYITRAI Márta, SAÁRY Krisztina, TARKOVÁCS Andrea, VARSÁNYI Nóra, FARBAKY Zsófia

Rheumatoid arthritisben a cervicalis ízületek pusztulása progresszív vertebralis instabilitáshoz vezethet. Ez súlyos formában a myelon kompresszióját okozhatja, sőt, hirtelen halál is előfordulhat. Az atlantoaxialis subluxatio a betegek nagy százalékánál sokáig tünetmentes lehet. A subluxatio valódi foka altatás közben nyilvánulhat meg, amikor az izmok ellazultak, és a védekező izomspasmus hiányzik. A nyaki elváltozások konvencionális, transoralis és funkcionális lateralis flexiós és extenziós röntgenfelvételeken jól ábrázolhatók. Rheumatoid arthritisben a nyaki gerinc dinamikus röntgenvizsgálata mint első radiológiai vizsgálati módszer napjainkban is nagy jelentőségű, továbbá fontos információkkal szolgál a radiológiai nyomon követés terén és a preoperatív kivizsgálás részeként is, mivel az eltérések felismerésével súlyos, akár maradandó neurológiai károsodások is megelőzhetők. Közleményünkben ismertetjük a nyaki subluxatio és instabilitás mindennapi gyakorlatban alkalmazott ábrázolási, mérési és elemzési módszerét, hivatkozva az erre vonatkozó legfontosabb publikációkra.

Magyar Radiológia

A rádiófrekvenciás ablatio helye a malignus májdaganatok kezelésében Lehetőségek és korlátok

BÁNSÁGHI Zoltán

A rádiófrekvenciás tumorterápia a daganattípustól és a szervi lokalizációtól függetlenül, több szakterületen is kiválóan használható, minimálisan invazív terápiás beavatkozás. A primer májdaganatok tekintetében a rádiófrekvenciás ablatio a kuratív eljárás. Jelenleg a cirrhosis talaján létrejött, 5 cm-nél nem nagyobb hepatocellularis carcinona esetén a sebészeti megoldás azonos eredményű alternatívája. A metasztatikus májdaganatok gyógyításában a rádiófrekvenciás ablatio a reszekciónál valamivel rosszabb eredményű, de 3 cm-nél kisebb szoliter góc esetén vagy magas műtéti kockázatú betegnél három góc mellett is, ha az átmérő kisebb mint 3 cm, a reszekció alternatívája. A módszer percutan használat esetén kevésbé költséges, mint a reszekció, ambulánsan, legfeljebb 24 órás megfigyelés mellett, helyi érzéstelenítésben vagy enyhe szedálással elvégezhető. A rádiófrekvenciás daganatroncsolás előnyei és eredményei hazánkban nem kellően elismertek, és finanszírozása nem éri el a szükséges mértéket.

Magyar Radiológia

Natív és intravénás kontrasztanyaggal végzett multidetektoros CT-vizsgálatok akut hasi kórképekben

TÓTH László, TÓTH Géza, TURUPOLI Emőke, LOMBAY Béla, PAVLIKOVICS Gábor

Napjainkban akut hasi kórképekben már Európában is nagy számban végeznek első lépésként komputertomográfiás vizsgálatot, egyre inkább multidetektoros CT-készülékkel. A hirtelen jelentkező fájdalom, a passzázszavarra utaló tünetek, a gastrointestinalis vérzés, az általános állapotromlás és egyéb jellegzetes klinikai jelek gyors és pontos diagnózist igényelnek ezekben a nemritkán életet is veszélyeztető kórképekben. A multidetektoros CT-gépek fejlődésével jelentősen növekedett a CT-vizsgálatok pontossága, és egyre szélesedik a vizsgálatok indikációs köre is. Segítségükkel csaknem minden olyan akut hasi kórképben megfelelő diagnózist tudunk adni, amelyek sürgős sebészeti beavatkozást igényelnek, és ezzel csökkenteni lehet a felesleges műtéti beavatkozások számát, a betegek kockázatát, valamint a kórházi ellátás költségeit is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Ideggyógyászati Szemle

[A transcranialis Doppler-ultrahang alkalmazása ischaemiás stroke-ban]

FINNSDÓTTIR Herdis, SZEGEDI István, OLÁH László, CSIBA László

[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékeny­sége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, me­lyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembo­lu­sokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok ese­tén is. Antithromboticus terápiával csökkent­hető a micro­em­bolusok száma. Az intravénás kontraszt­befecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]

Lege Artis Medicinae

Klinikai reumatológia Szerkesztette: dr. Gömör Béla

KESZTHELYI Péter

A magyar reumatológiai szakirodalom könyv formájában megjelent művei közül a legújabb a 2005-ben Gömör Béla által szerkesztett Klinikai reumatológia.

Ideggyógyászati Szemle

Gyakorlati neurológia és neuroanatómia Komoly Sámuel, Palkovits Miklós

DIÓSZEGHY Péter

Az elmúlt évben e folyóirat hasábjain elgondol kodtató írások jelentek meg szakmánk helyzetéről. Összességében elszomorító képet festettek a jelenről és a jövendő kilátásokról. Az oktatás helyzetéről sem mutattak hízelgő képet: „Az egyetemi stáb sok tagja számára az oktatás valóban púp a háton a számos egyéb teendő mellett.”