Ökológia

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett

2021. NOVEMBER 16.

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett – derül ki a világ teknőseiről készült atlasz legújabb kiadásából.

Amerikai, francia, ausztrál és német tudósok készítették el A világ teknősei című atlasz kilencedik kiadását, amely nemcsak mind a 357 teknősfaj részletes leírását tartalmazza, hanem veszélyeztetettségi állapotukról is képet ad, és összehasonlítja jelenlegi és eredeti élőhelyeiket is – adta hírül a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az atlasz adatai szerint a világ teknősfajainak mintegy felét a kihalás fenyegeti. Ezekre az állatokra jelentős hatással van élőhelyük elvesztése, túlzott befogásuk emberi fogyasztásra és a kisállat-kereskedelem.

Százhetvenegy teknősfaj veszélyeztetett, öt faj és alfaj már teljesen kihalt. „Különösen érintettek a nagytestű fajok, amelyeknek különlegesek az élőhelyeik. Például valamennyi nagy ázsiai teknősfaj, amely eredetileg a folyók torkolataiban élt, a kihalás szélén áll. Élőhelyeik csökkentek, tojásaikat emberek rabolják el, és a nagytestű állatokat még ma is leölik húsukért” – mondta Uwe Fritz, a német Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum kutatója.

A tanulmány szerint a teknősök a világ leginkább veszélyeztetett gerincesei, csak az emberszabásúak vannak nagyobb arányban a veszélyeztetett fajok listáján.

Szinte az összes teknősfaj elterjedtségi területe drasztikusan csökkent az eredeti élőhelyükkel összehasonlítva. A Burmában élő Batagur trivittata, a Mianmarban honos Geochelone platynota és a dél-afrikai Psammobates geometricus fajok élőhelyei mintegy 90 százalékkal csökkentek.

„Ezek a drámai számok azt jelentik, hogy amilyen gyorsan csak lehet, átfogó védelmet kell biztosítani a teknősöknek. Különben ezek a fajok, amelyek a dinoszauruszok felemelkedésének és kipusztulásának a tanúi voltak, teljesen elvesznek” – mondta Fritz.


Forrás
MTI 2021. november 15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.