Magyar Radiológia

Lobularis neoplasiával társult sugaras heg az emlőben

ERDŐSI Éva, HERTELENDY Ágnes, GREXA Erzsébet, ANGA Béla, VARGA Zoltán

2003. AUGUSZTUS 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(04)

BEVEZETÉS - A szerzők egy 55 éves nőbeteg emlőelváltozását ismertetik, amelynek morfológiai képe differenciáldiagnosztikai nehézséget okozott. ESETISMERTETÉS - A bal emlőben megfigyelhető laesio az úgynevezett sugaras hegre - vagy közismertebb angol nevén „radial scarra” - jellemző képet adott, amelynek területében azonban számos, nem egyértelműen benignus mikromeszesedés volt látható. A hisztológiai vizsgálat kis lobularis neoplasiával társult sugaras heget igazolt. A mikromeszesedések a malignus folyamattal nem voltak kapcsolatban. KÖVETKEZTETÉS - A sugaras heg területében kiterjedt, benignus mikromeszesedés alakulhat ki. Gondolnunk kell azonban arra, hogy az elváltozáshoz az esetek 10-30%-ában malignus folyamat társulhat, erre utaló mammográfiás jelek nélkül is. A végső diagnózist mindig a szövettani vizsgálat alapján állapíthatjuk meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A foszforlemezes röntgenfelvételi rendszer és a PACS használatával szerzett tapasztalataink

BARTA H. Miklós, BERENTEY Ernő, FORNET Béla, FORRAI Gábor

Tanulmányunkban bemutatjuk a digitális radiológia alkalmazását és ismertetjük tapasztalatainkat. Osztályunkon 1999 szeptembere óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. A leletezés két munkaállomáson zajlik. A klinikusoknak hat, Windows alapú képvisszanéző állomás áll a rendelkezésére a külső intézetekben. Az adat- és képforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás pedig magnetooptikai lemezeken. A hagyományos felvételi technikák teljes egészében integrálódtak a rendszerbe. A filmfelhasználás drasztikusan csökkent. A vizsgálatot kérő osztályokra kihelyezett PC-ken keresztül a képanyagokhoz a klinikusok is hozzáférnek. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége is adott. A helyszíni felvételek minősége jelentősen javult és állandóbb. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók képanyagának hosszú távú tárolása is digitálisan történik. Hátrány viszont, hogy az egységes rendszerben bekövetkező esetleges működési hibák kiterjedt problémákat okozhatnak. A kiépítés nagy befektetést igényel. Új leletezési szokások kialakítására van szükség. Az új követelményeknek megfelelően újabb minőségi követelményeket kell közösen megfogalmazni az egységes színvonal érdekében.

Magyar Radiológia

Az Európai Gyermekradiológus Társaság 40. kongresszusa Genova, 2003. június 2-6.

KIS Éva

Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) ez évi, genovai kongresszusát kétnapos továbbképző kurzus előzte meg. A szakma jeles képviselői harmincperces összefoglaló előadásokat tartottak a mellkas, a musculoskeletalis rendszer, a húgyúti rendszer, a gastrointestinalis rendszer és az idegrendszer radiológiája, továbbá a vascularis és intervenciós radiológia témaköréből. Örömmel hallottuk Patai Zoltán (Szaúd-Arábia) színvonalas előadását az anyagcsere-betegségek neuroradiológiai képalkotásáról. A legtöbb újdonság a vascularis és intervenciós radiológia területéről hangzott el.

Magyar Radiológia

Pyeloureteralis stenosis miatt operált csecsemők hosszú távú követése ultrahang- és izotópvizsgálatokkal

KIS Éva, NYITRAI Anna, VÁRKONYI Ildikó, BÁRTFAI Katalin, GYÖRKE Tamás, MÁTTYUS István, VEREBÉLY Tibor

BEVEZETÉS - A szerzők pyeloplasticán átesett csecsemők posztoperatív követése során azt vizsgálták, hogy változott- e az operált vese morfológiai képe és működése, továbbá hogy észlelhető-e obstrukció. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988-2001 között 184 újszülött- és fiatal csecsemőkorú (1 nap-36 hónap) betegnél történt műtét pyeloureteralis stenosis miatt. Kilencvenegy beteg adatait dolgozták fel, akiknél az elváltozás egyoldali volt, más vesefejlődési rendellenesség sem az azonos oldali, sem az ellenoldali vesében nem volt. A műtét előtt valamennyi gyermeknél ultrahangvizsgálat és diuresisrenográfia történt. A műtét után 3, 6, 12 hónappal, majd évenként ultrahangvizsgálatot végeztek, izotópos kontrollvizsgálatra a műtét után az ultrahangvizsgálat eredményétől függően került sor. EREDMÉNYEK - A műtét előtt valamennyi betegnél 3-4. fokú hydronephrosis állt fenn. Az izotópvizsgálat szerint kilenc betegnél nem működött az érintett vese (10%), náluk nephrectomia történt, 82 betegnél a görbe obstrukcióra utalt. A hydronephroticus vese tubulosecretiós kapacitása 37 esetben (41%) beszűkültnek bizonyult. Az első posztoperatív évben az ultrahangvizsgálat szerint a hydronephrosis az esetek 56%-ában, az 5. évben 91%-ában, a 8. évben 97%- ában javult vagy gyógyult. A javuló ultrahangkép miatt 35 betegnél nem történt posztoperatív izotópvizsgálat. A műtét után az elfolyás az összes vizsgált esetben javult, az obstrukció megszűnt. A műtét előtt csökkent funkciójú vesék közül (37 beteg) nyolc (22%) vese funkciója javult az első posztoperatív év végére. A vesefunkció a későbbi kontrollok során sem mutatott további javulást. KÖVETKEZTETÉS - A csecsemőkorban végzett pyelonplastica után az obstrukció röviddel a műtét után megszűnik. Az üregrendszeri tágulat javulása viszonylag lassú. A vesefunkció csak az esetek kisebb részében mutat javulást.

Magyar Radiológia

Sikerrel zajlott az ESGAR kongresszusa Budapesten

MESTER Ádám

Az ECR (European Congress of Radiology) legnépesebb szubdiszciplináris társasága, az 550 tagot számláló ESGAR (European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology) 2003. június 17-21. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezte eddigi történetének legnagyobb kongresszusát, amelyre közel ezer résztvevő jött el. A magas részvételi arány nemcsak a nívós szakmai program vonzerejének volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közép- és kelet-európai résztvevőknek lényegesen alacsonyabb részvételi díjat kellett fizetniük. Ők tették ki a 44 országból idelátogatók 20%-át.

Magyar Radiológia

Cheirospondyloenchondromatosis

IGNYS Anna, MALGORZATA Krajewska-Walasek, MARIKOVA Olga, IVO Marik, KAZIMIERZ Kozlowski

A cheirospondyloenchondromatosis (CHE) elnevezés Spranger és munkatársaitól származik. A betegség generalizált, meghatározott típusú enchondromatosist jelent, amely enyhe vagy közepes fokú törpeséggel, a kéz és a láb rövidségével, gyöngyfüzér jellegű ujjakkal, prominens nagyízületekkel és gyakran mentális retardációval jár együtt. A radiológiai jelek ennek megfelelően: enyhe fokú generalizált platyspondylosis, generalizált enchondromatosis, főleg a kézen, a lábon és a kismedencében, valamint eróziók az acetabulumon. Három olyan esetről számolunk be, amelyekben ritka és súlyos fokú enchondromatosis fordult elő, és hangsúlyozzuk azokat az eltéréseket, amelyek a mi betegeink és Spranger klasszikus leírása között található.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.

Hypertonia és Nephrologia

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése, gondozása - ADA-EASD, 2018-2019

KÉKES Ede

Az Amerikai (ADA) és az Európai (EASD) Diabetes Társaság 2018-ban a 2-es típusú diabetes kezelési alapelveiről adott ki egy közös ajánlást, majd 2019-ben az ADA Professional Practice Committee tagjai közölték a cukorbetegség kezelési-gondozási javaslataikat a klinikusok számára. Fentieken túl kidolgozták a diabeteshez társult hypertonia és hyperlipidaemia kezelési irányelveit is. A javallatokat és irányelveket egy rövid illusztratív képsorban mutatjuk be.

Ideggyógyászati Szemle

[Spontán kialakuló carotideocavernosus fistula a sürgősségi osztályon]

SZABÓ István, ZAG Levente, CSONTOS Amarilla, TAKÁCS F. Irma, SZIKORA István

[Bevezetés - Irodalmi adatok alapján a sürgősségi osztályokon jelentkező betegek körülbelül 2%-a panaszkodik kizárólag fejfájásra. A fejfájáshoz gyakran társul féloldali zsibbadás, fülfájás és szemfájdalom. Igen ritka esetben ezeket a tüneteket a sinus cavernosust a carotisrendszerrel patológiásan összekötő úgynevezett carotideocavernosus fistula okozhatja. Esetbemutatás - Sürgősségi osztályunkon jelentkezett egy 32 éves nőbeteg, aki féloldali fejfájást panaszolt, ehhez azonos oldali fülfájdalma és pulzáló fülzúgás társult. Vizsgálatkor felfigyeltünk a beteg szokatlan megjelenésére, beleértve alacsony termetét, átlátszó bőrét és a fülcimpa hiányát. Megfigyelésünk első öt órájában a beteg panaszai nem változtak, viszont egy súlyos hányást követően exo-phthalmus, subconjunctivalis suffusio és ptosis alakult ki. A kezdeti tünetek általános mivoltából adódóan fül-orr-gégészeti konzíliumot kértünk, amely során nem találtak eltérést. A továbbiakban neurológiai és komputertomográfiás vizsgálat történt, szintén negatív eredménnyel. Mivel a fejfájás az alkalmazott kezelésre nem csökkent, folytattuk a megfigyelést. A neurológiai tünetek megjelenésével carotideocavernosus fistula lehetősége merült fel, amelyet a mágneses rezonanciás vizsgálat és a szemészeti konzílium is megerősített. A beteget intervenciós neuroradiológiai intézetbe szállítottuk további ellátás céljából. A beteg szokatlan külleme és a carotideocavernosus fistula kialakulása miatt genetikai vizsgálatot végeztünk, amely IV. típusú Ehlers-Danlos-szindrómát igazolt. Következtetés - A carotideocavernosus fistula nagyon ritka lelet a sürgősségi osztályon. A tünetek korai felismerése és kezelése viszont elengedhetetlen a lehetséges súlyos következmények kialakulásának megakadályozása érdekében.]

Hypertonia és Nephrologia

A lercanidipin helye a hypertonia kezelésében

HERCZEG Béla

A lercanidipin egy harmadik generációs kalciumantagonista, antihipertenzív hatékonysága mind monoterápiában, mind kombinációban bizonyított. Az első és második generációs dihidropiridin (DHP) típusú kalciumcsatornagátlókkal szemben legfőbb előnye, hogy mellékhatás viszonylag ritkán jelentkezik, különösen fontos ebből a szempontból a jóval ritkábban jelentkező lábfej- és bokaoedema. Klinikai és állatkísérletes adatok bizonyítják vesevédő hatását, de ezt a hatást a jövőben prospektív randomizált kettős vak vizsgálatoknak is alá kell támasztaniuk. Nagyon hasznos diabeteshez, obesitashoz társult hypertoniában, metabolikus „semlegessége” miatt. A hypertonia kezelésének kulcsa a magas szintű perzisztencia, ebből a szempontból a lercanidipin egy igen fontos lépcsőt és előrelépést jelent.

Ideggyógyászati Szemle

[Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel ]

KÁLOVITS Ferenc, TAKÁTS Lajos, SOMOGYI Katalin, GARZULY Ferenc, TOMPA Márton, KÁLMÁN Bernadette

[A szekretoros meningeoma a meningeomák ritka formája, mely a meningothelialis altípusból differenciálódik. Jelentős peritumoralis oedema és sajátos immunhisztokémiai és molekuláris genetikai profil jellemzi. Tanulmányunkban bemutatunk egy középkorú nőbeteget, akinek a szekretoros meningeomája az elsődleges agyalapi lokalizációból terjedt a csontos orbitára és az orbitaűrbe, így exophthalmust okozott, amit ritkán írtak le ilyen tumorokban. A tumor gazdag érellátottsága és a társult agyi oedema sebésztechnikai kihívást jelentett az eltávolítás során. A képalkotó és immunhisztokémiai feldolgozás a szekretoros meningeo­mák jellegzetességeit tárta fel. Míg hisztológiailag jóindulatú volt a tumor, az orbitalis csont- és lágyszövetek infiltrációja miatti posztoperatív neurológiai maradványtünetek kezelése nem kis kihívást jelentett. Tanulmányunk bemutatja a meningeomák ritka formájának megkülönböztető klinikai, radiológiai és hisztológiai jellegzetességeit, melyek további ritka sajátosságokkal társultak esetünkben. ]