2012. SZEPTEMBER 27.
A tüskésegerek elveszítik bőrük egy részét, hogy támadójuk elől megmeneküljenek, majd regenerálódnak; a folyamat tanulmányozása amerikai kutatók szerint közelebb vihet a hegmentes sebgyógyulás, a szövetregeneráció megértéséhez.
A tüskésegerek (Acomys cahirinus) egyes fajai akár bőrük 60 százalékát is gond nélkül elveszíthetik hátukról, a többi emlőssel szemben bőrük gyorsan meggyógyul és hegesedés helyett visszanő rá a szőrük is - derül ki a Nature tudományos magazinban közzétett tanulmányból. A kutatók arra kerestek választ, hogy miként zajlik le ez a gyógyulási folyamat, és vajon alkalmazható-e embernél is.
A szalamandrák híresek arról a képességükről, hogy akár egy teljes végtagjukat is képesek visszanöveszteni miután elveszítették, ezért ezeket az állatokat már sok vizsgálatban tanulmányozták. Az emlősöknek azonban igen korlátozott az a képessége, hogy visszanövesszék elvesztett szerveiket, náluk az újranövesztés helyett normális esetben egyforma sejtekből álló heg képződik a seb gyógyulási helyén.
"Tanulmányunk azt mutatta, hogy az emlősök regenerálódási képessége valójában nagyobb lehet, mint azt eddig feltételezték" - hangsúlyozta Ashley Seifert, a Floridai Egyetem kutatója.
A tüskésegerek a bőrük gyors visszanövesztése mellett arra is képesek voltak a kísérletekben, hogy a fülükön ütött köralakú lyukakat begyógyítsák, a folyamat közben pedig regenerálódtak szőrtüszőik, verejtékmirigyeik és porcaik is, mindegyik a hozzá szükséges sejttípussal. A tesztek szerint az egerek úgynevezett blasztémát hoztak létre a sérülés kijavítására. A blasztéma őssejtek csoportjából áll, ezt használja a szalamandra is, amikor újranöveszti hiányzó testrészeit.
Seifert úgy véli, hogy az embernél és az emlősállatoknál a regenerálódás azért nem megy végbe, mert a hozzá szükséges blasztémát nem tudják létrehozni, éppen ezért kutatja csoportjával azt, hogy a tüskésegereknél miként zajlik a blasztéma kialakulása.
Eltérést találtak a kutatók az úgynevezett extracelluláris mátrixban, a sejteket a helyükön tartó fehérjehálózatban is. A bőrük újranövesztésére képes tüskésegerek lassabb ütemben építették ki ezt az extracelluláris mátrixot, mint más egérfajok, a sertések vagy az ember.
Miközben sok kutató azon dolgozik, hogy felgyorsítsa a sebgyógyulás folyamatát, a tüskésegereken és a szalamandrákon végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a dolgok lelassítása jelentheti a regenerálódás felé vezető utat - idézte Seifertet a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk/news/health-19727622).
MTI 2012. szeptember 27., csütörtök
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás