Magyar Radiológia

II. Országos Radiológus Rezidens Találkozó

NAGY Endre, PALKÓ András, LOMBAY Béla

2007. MÁRCIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(01-02)

Beszámoló

A radiológus rezidensek és szakorvosjelöltek II. országos találkozójára Budapesten, a SOTE radiológiai klinikájának tantermében került sor 2007. január 13-án. A találkozóra meghívást kaptak a négy hazai egyetem szakorvosjelöltjei, illetve oktatóik, mentoraik.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Távleletezés a radiológiában - lehetőség vagy veszély?

PALKÓ András

A teleradiológia a digitális képalkotó eljárások és az informatika fejlődésének köszönhetően a radiológiai diagnosztika számos kihívására választ adó technológiának tűnik. Segíthet az ellátás centralizálásában, az ügyeleti-sürgősségi ellátás támogatásában, a speciális szaktudást igénylő esetek pontos diagnosztizálásában. A képalkotó diagnosztikai leletezőtevékenység kiszervezése segíthet a munkaerőgondok megoldásában, a bérköltségek csökkentésében is. Ugyanakkor a teleradiológia alkalmazásának számos buktatója is van (a szakmai színvonal biztosítása technikai és emberi oldalról egyaránt), amelyeket idejekorán fel kell ismernünk, hogy elháríthassuk az általuk jelentett veszélyt.

Magyar Radiológia

A kontrasztanyagok használata Összeállítás az ESUR 2006-os ajánlásai alapján

KOVÁCS Balázs, KARLINGER Kinga, MOLNÁR Andrea Ágnes, BALÁZS György, BÉRCZI Viktor

A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.

Magyar Radiológia

A székrekedés okának felderítése és a terápia lehetőségei

ILLÉS Anita, KIRÁLY Ágnes

A krónikus obstipáció gyakori probléma. Előfordulási aránya a fejlett nyugati országokban 3-20%. Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekedhet. Többször fordul elő nőknél, valamint fizikai inaktivitás és rostszegény táplálkozás mellett. Kivizsgálása során ki kell zárni az emésztőszervi organikus eltéréseket, ezt követően a székrekedést előidéző anyagcsere- és idegrendszeri betegségek, illetve a iatrogén okok (gyógyszermellékhatás) lehetőségét kell mérlegelni. Ezek után kerülhet sor a funkcionális gasztroenterológiai vizsgálatok elvégzésére, amelyek lehetőséget nyújtanak a székrekedés mint tünet pontos okának tisztázására. Ennek során lehetőségünk van a lassú colontranzit, a kimeneti obstrukció egyes altípusai és az irritábilis bél szindróma székrekedéses altípusa közti differenciálásra. Ehhez az anorectalis manometria, a ballonexpulziós teszt, a defekográfia és a colontranzit-vizsgálat ad támpontokat. Az ok feltárását követően oki terápiára van lehetőségünk, amelyet egyénre szabottan kell megtervezni.

Magyar Radiológia

Farbaky Zsófia: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat alapjai

Magyar Radiológia

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya tudományos ülése Csíkszereda, 2006. április 27-29.

WENINGER Csaba

Az Erdélyi Múzeum Egyesület és tevékenysége valószínűleg nem ismert a Magyar Radiológia olvasóinak többsége számára, ezért néhány mondatban szeretném bemutatni. Az egyesület a legrégebbi erdélyi magyar tudományos egyesülés. Az Erdélyi Múzeum alapítását az erdélyi országgyűlés 1841-43 között határozta el, de a törvény nem lépett életbe.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Hivatásunk

A hálát nem pénzben kell kifejezni

KUN J. Viktória

Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.

Nővér

Egy országos felmérés eredményei az alapellátás területén

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ Simon Mária, BALOGH Zoltán

Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.

Nővér

Magyar Ápolók Napja

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

2022. február 19-én ünnepeltük Kossuth Zsuzsanna első országos főápoló születésének 205. évfordulóját. Kossuth Zsuzsannát nagyfokú empátia, önfeláldozás, példaértékű magatartás és hivatástudat jellemezte. Megalapozta az ápolás és betegellátás folyamatait, kiemelkedő szakmai munkásságot végzett egész életében. Nem tett különbséget ember és ember között, csakis a szenvedő beteget látta minden egyes katonában és sérültben. Életét áldozta hivatásáért. A Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet alapított a szabadságharc 150. évfordulójának évében, amelyet minden év február 19-én adományoznak oda.

Ideggyógyászati Szemle

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzői a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedő betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.