Magyar Radiológia

A Radiológiai Szakmai Kollégium ülése

PALKÓ András, FORRAI Gábor

2006. MÁRCIUS 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(01-02)

A kollégium megtárgyalta a Nemzeti Rákellenes Program MOTESZ-ben történt egyeztetését. Megállapította, hogy a társszakmáknak nagyobb súllyal kellett volna a tervben szerepelni, a jelenlegi változatban főleg az onkológia szerepét taglalják. A radiológiai szakma képviselői tervezik, hogy akár a nyilvánosság elé is lépnek, hogy biztosítsák a megfelelő reprezentációt. A CT-tüdőszűrés jelen helyét a kollégium a közeljövőben fogja tárgyalni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A 20. Soproni Ultrahang Napok előadás-kivonatai

Magyar Radiológia

A multislice CT alkalmazásánál előforduló diagnosztikai csapdák és műtermékek

BARANYAI Tibor

Az utóbbi másfél évtizedben látványos fejlődés tapasztalható a radiológiai diagnosztikában. A modern ultrahang-, CT- és MR-berendezések, valamint a dinamikus szoftverfejlesztés nagyságrenddel javította a diagnosztikai biztonságot, aminek eredményeként hiba- és tévedési lehetőségeink is csökkentek. A multislice komputertomográfia megjelenésével nő a vizsgálati sebesség, a szubmilliméteres kollimáció, a szubszekundumos szkennelési idő javítja a kép térbeli felbontóképességét, csökkennek a mozgási műtermékek, javul a parenchymás szervek megítélése. A multislice CT azonban az új technika révén új problémákat is felvet. A gyorsabb adatgyűjtés miatt csökken az akvizíciós idő, ezért igen pontosan kell időzíteni a kontrasztanyag- követést. Zavaró hatást fejt ki a környezetre a pulzáló képletekben hirtelen megjelenő magas kontrasztanyag- denzitás, amelyet ezért tévesen interpretálhatunk. A másodlagos rekonstrukció célirányos elvégzése (két- és háromdimenziós rekonstrukció) csökkentheti a diagnosztikai csapdák és műtermékek lehetőségét. A vékony szeletekből megfelelő átfedéssel készített rekonstrukciós metszetképek képélessége és térbeli felbontása jó, ellenkező esetben a képminőség romlik, bizonyos képletek „eltűnhetnek”, nem ábrázolódnak. MIP (maximum intensity projection) CT-angiográfiánál a csont megfelelő eliminálása, a VOI (volume of interest) helytelen kiválasztása fals pozitív eredményhez vezethet, lehetetlenné válhat a kiserek megítélése. A lágy plakk és a fali thrombus elkülönítése is problémát okozhat, a kemény plakk szűkületet utánozhat. A légzési és a pulzációs mozgás okozta, valamint a keménysugár és az áramlásfüggő műtermékek ismerete nagyon fontos. A virtuális endoszkópia során tapasztalható differenciálási nehézség, a parciálisvolumen-effektus hatása, a különböző beavatkozások utáni állapotok interpretációja, az implantátumok zavaró hatása diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai nehézségeket okozhat. A szerző összefoglalja azokat a hiba- és tévedési lehetőségeket, artefaktumokat, amelyek a multislice CT alkalmazásánál a protokollok betartása mellett is előfordulhatnak.

Magyar Radiológia

Oftex: Orvosok Folyamatos Továbbképzése Elektronikus Index

MESTER Ádám, PALKÓ András

A radiológus kollégák az előző öt év tapasztalataiból már részben tudják, mit jelent a kreditpontok gyűjtésének kötelezettsége. Érdemes az újabb előírásokkal is megismerkedni. A továbbképzésre kötelezetteknek egyénenként kell regisztrálniuk magukat a www.oftex.hu portál felhasználói közé. A szervezett képzésben részt vevők számára az igazolást az OFTEX portál felé a szervezők küldik el (ők intézményesen regisztrálják magukat), de az egyéni jellegű továbbképzési adatok beviteléért mindenki maga felel.

Magyar Radiológia

A 20. Soproni Ultrahang Napok Visszatekintés az elmúlt 20 évre

BARANYAI Tibor

Az elmúlt húsz év és benne az ultrahangnapok történéseinek és jelentőségének áttekintése nem könnyű feladat. Örömteli, de egyben nehéz is számunkra az értékelés, hiszen hatalmas dokumentumanyagból kell kiszűrni a legjelentősebb eseményeket.

Magyar Radiológia

dr. Háray Alfrédné 1928-2005

MALÉTA Andrea

Hosszan tartó és nagy türelemmel viselt betegség után 2005. december 6-án elhunyt dr. Háray Alfrédné (Lola néni), a Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének egyik alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. Az érettségi vizsga letétele után 1947-től 1950-ig a Budapesti Pázmány Péter Jogtudományi Egyetem hallgatója volt, de az ezt követő években, a szükségnek engedve, a családjának szentelte életét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Eltérő irányban? Koleszterincsökkentési stratégiák Európában és a tengerentúlon

REINHARDT István

A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a kö­zelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

A háziorvoslásról - a gondolat szabadságával

BALÁZS Péter

A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.

Lege Artis Medicinae

A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

KUPCSULIK Péter

Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.