Gondolat

Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét - Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával

2011. AUGUSZTUS 15.


Az elmaradt bérek rendezését, a szakma társadalmi megbecsültségének visszállítását, a 14-16 éves korban elkezdhető ápolónői képzést, a minimumfeltételek megteremtését tartja a legfontosabb feladatnak Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét, melyek a következő évek legfontosabb kihívásai?

Legyen kitartásuk és erejük az egészségügyi szakdolgozóknak, hogy a pályán lévők ne menjenek el a szakmából, az országból! - kívánta Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője, a gyulai Pándy Kálmán Kórház ápolási igazgatója. Majd hozzátette, sok tennivalónk van, jó szakembereinek vannak, de kevesen vagyunk.

Egyik kihívásnak a képzési forma átstrukturálását tartom. Ismert, hogy most érettségire épül a legtöbb képzési forma. A fiatalok csak 18 éves korukban választhatnak, hogy melyik szakterületen tanulnak tovább s akkor már nem azt a képzést választják, ahol három műszakban kell majd helyt állniuk s nem lesznek szabadok hétvégéik, ünnepnapjaik s kiszámíthatatlan lesz a munkabeosztásuk. A képzés megváltoztatásának egyik lehetséges módjaként közülünk sokan visszaállítanánk a 14-16 éves kori pályaorientációt azért, hogy a fiatal már korai életéveiben választhassa az ápolónői szakmát.

A szakdolgozók társadalmi megbecsültségét kellene visszaállítani a média segítségével. Egy 1996-ban készült felmérés a hasznosság tekintetében a 11. helyre sorolta az ápolói szakmát, megfizethetőség szempontjából pedig a 100. helyre. Utoljára 2002-ben volt béremelésük az egészségügyi szakdolgozóknak, s az alacsony bérekből adódó nehézségeket sokan kölcsön felvételével hidalják át, illetve mellékállásból élnek. Ez fizikailag és pszichésen is nehézzé teszi munkájukat.

Emellett a jogorvoslásban sincs esélyegyenlőség. A beteg nemtetszése esetén azonnal rossz hírét keltheti az ápolónak, de az ápoló nem szólhat semmit sem hivatalosan, ha például a beteg nem ismeri a kötelességeit.

A biztonságos munkához új szakmai minimumfeltételeket kell kialakítani. Az államtitkár személyesen is felkereste a kórházakat és adatokat is kért az intézményektől. Személyes tapasztalataiból és az adatokból kialakítja a jelen helyzetképet, mely kiindulópontja lesz az új minimumfeltételek biztosításának.

Az ápolás szakmai kollégium feladatai közé fog tartozni - úgy gondolom -, a szakmai protokollok aktualizálása, illetve új protokollok kidolgozása.


Halmosné Mészáros Magdolna a szakmai kollégium ápolás (szakdolgozói) tagozatának elnöke




A Semmelweis Tervvel kapcsolatban mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Nagy örömmel láttam a Semmelweis Tervben az életpálya modellt, ami kiterjed a képzés, az oktatás, az anyagi elismerés területére. Ennek első jeleit már tapasztaljuk, például az egészségügyi dolgozók megkapták fizetett szabadságnak július 1-jét és ígéretet arra, hogy a kötelező továbbképzési ciklusban támogatja az ágazat az ingyenes képzést. Az iskolán kívüli képzés szabadpiacivá válásával változó színvonalúvá vált az oktatás mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A megfelelő színvonalúakat kellene a továbbiakban oktató intézményekként preferálni, s visszaállítani a gyakorlati képzés ápolásoktatási presztízsét. Olyan szakoktatóknak kellene oktatni az ápolókat, akiktől a hivatástudatot is elsajátítanák.

Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát!

1977-ben kezdtem a munkát a Pándy Kálmán Kórházban, majd 1978-ban megszereztem a szülésznői oklevelet. Hamarosan kiemeltek osztályos szakoktatónak. 1984-ben kaptam meg Budapesten, az akkori Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Szakoktató Szakán a diplomámat. 1987-től intézetvezető szakoktatóként dolgoztam, majd 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Egészségügyi Menedzser Szakán szereztem diplomát. 2011. januárjától dolgozom ápolási igazgatóként. Mivel mindig érdekelt a szociális terület is, így 2006-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem Bölcsészettudományi Karán szociálpolitikus végzettségre tettem szert. Vezetői feladataim mellett mindig fontosnak tartottam az oktatást, így a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karának ápolásgazdaságtani konzulense vagyok. A gyulai Szent István Egyetemen menedzser elméletet oktatok 1994 óta s 2004-ben neveztek ki címzetes főiskolai docenssé.

Mutassa be kérem családját, beszéljen hobbijáról!

Két fiam van, a nagyobbik szakorvos gyakornok a Pándy Kálmán Kórházban, a kisebbik egészségturisztikai szakra jár a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet gyulai tagozatára. Hobbim a varrás, kislány korom óta varrok, magam tervezem ruháimat. Szabás-varrás közben kikapcsolódom, olyankor csak a tervezéssel foglalkozom.


eLitMed; Császi Erzsébet

címe




A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata - Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás




A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2007; 17(1) A saját egészség megítélése és a pszichoszociális munkakörnyezet
Vizsgálat a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében




Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről



Megfelelő képzéssel és bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.