Gondolat

Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét - Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával

2011. AUGUSZTUS 15.


Az elmaradt bérek rendezését, a szakma társadalmi megbecsültségének visszállítását, a 14-16 éves korban elkezdhető ápolónői képzést, a minimumfeltételek megteremtését tartja a legfontosabb feladatnak Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét, melyek a következő évek legfontosabb kihívásai?

Legyen kitartásuk és erejük az egészségügyi szakdolgozóknak, hogy a pályán lévők ne menjenek el a szakmából, az országból! - kívánta Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője, a gyulai Pándy Kálmán Kórház ápolási igazgatója. Majd hozzátette, sok tennivalónk van, jó szakembereinek vannak, de kevesen vagyunk.

Egyik kihívásnak a képzési forma átstrukturálását tartom. Ismert, hogy most érettségire épül a legtöbb képzési forma. A fiatalok csak 18 éves korukban választhatnak, hogy melyik szakterületen tanulnak tovább s akkor már nem azt a képzést választják, ahol három műszakban kell majd helyt állniuk s nem lesznek szabadok hétvégéik, ünnepnapjaik s kiszámíthatatlan lesz a munkabeosztásuk. A képzés megváltoztatásának egyik lehetséges módjaként közülünk sokan visszaállítanánk a 14-16 éves kori pályaorientációt azért, hogy a fiatal már korai életéveiben választhassa az ápolónői szakmát.

A szakdolgozók társadalmi megbecsültségét kellene visszaállítani a média segítségével. Egy 1996-ban készült felmérés a hasznosság tekintetében a 11. helyre sorolta az ápolói szakmát, megfizethetőség szempontjából pedig a 100. helyre. Utoljára 2002-ben volt béremelésük az egészségügyi szakdolgozóknak, s az alacsony bérekből adódó nehézségeket sokan kölcsön felvételével hidalják át, illetve mellékállásból élnek. Ez fizikailag és pszichésen is nehézzé teszi munkájukat.

Emellett a jogorvoslásban sincs esélyegyenlőség. A beteg nemtetszése esetén azonnal rossz hírét keltheti az ápolónak, de az ápoló nem szólhat semmit sem hivatalosan, ha például a beteg nem ismeri a kötelességeit.

A biztonságos munkához új szakmai minimumfeltételeket kell kialakítani. Az államtitkár személyesen is felkereste a kórházakat és adatokat is kért az intézményektől. Személyes tapasztalataiból és az adatokból kialakítja a jelen helyzetképet, mely kiindulópontja lesz az új minimumfeltételek biztosításának.

Az ápolás szakmai kollégium feladatai közé fog tartozni - úgy gondolom -, a szakmai protokollok aktualizálása, illetve új protokollok kidolgozása.


Halmosné Mészáros Magdolna a szakmai kollégium ápolás (szakdolgozói) tagozatának elnöke




A Semmelweis Tervvel kapcsolatban mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Nagy örömmel láttam a Semmelweis Tervben az életpálya modellt, ami kiterjed a képzés, az oktatás, az anyagi elismerés területére. Ennek első jeleit már tapasztaljuk, például az egészségügyi dolgozók megkapták fizetett szabadságnak július 1-jét és ígéretet arra, hogy a kötelező továbbképzési ciklusban támogatja az ágazat az ingyenes képzést. Az iskolán kívüli képzés szabadpiacivá válásával változó színvonalúvá vált az oktatás mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A megfelelő színvonalúakat kellene a továbbiakban oktató intézményekként preferálni, s visszaállítani a gyakorlati képzés ápolásoktatási presztízsét. Olyan szakoktatóknak kellene oktatni az ápolókat, akiktől a hivatástudatot is elsajátítanák.

Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát!

1977-ben kezdtem a munkát a Pándy Kálmán Kórházban, majd 1978-ban megszereztem a szülésznői oklevelet. Hamarosan kiemeltek osztályos szakoktatónak. 1984-ben kaptam meg Budapesten, az akkori Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Szakoktató Szakán a diplomámat. 1987-től intézetvezető szakoktatóként dolgoztam, majd 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Egészségügyi Menedzser Szakán szereztem diplomát. 2011. januárjától dolgozom ápolási igazgatóként. Mivel mindig érdekelt a szociális terület is, így 2006-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem Bölcsészettudományi Karán szociálpolitikus végzettségre tettem szert. Vezetői feladataim mellett mindig fontosnak tartottam az oktatást, így a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karának ápolásgazdaságtani konzulense vagyok. A gyulai Szent István Egyetemen menedzser elméletet oktatok 1994 óta s 2004-ben neveztek ki címzetes főiskolai docenssé.

Mutassa be kérem családját, beszéljen hobbijáról!

Két fiam van, a nagyobbik szakorvos gyakornok a Pándy Kálmán Kórházban, a kisebbik egészségturisztikai szakra jár a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet gyulai tagozatára. Hobbim a varrás, kislány korom óta varrok, magam tervezem ruháimat. Szabás-varrás közben kikapcsolódom, olyankor csak a tervezéssel foglalkozom.


eLitMed; Császi Erzsébet

címe




A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata - Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás




A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2007; 17(1) A saját egészség megítélése és a pszichoszociális munkakörnyezet
Vizsgálat a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében




Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről



Megfelelő képzéssel és bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.