Magyar Radiológia

A mesenterialis panniculitis képalkotó diagnosztikája

KOVÁCS Anita, KISS Ildikó, PALKÓ András

2007. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(03-04)

BEVEZETÉS - A mesenterialis panniculitis a napi gyakorlatban ritkán előforduló jóindulatú kórkép, de ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos. A szerzők célja az elváltozás képalkotó diagnosztikai jellegzetességeinek bemutatása két betegük esete kapcsán. ESETISMERTETÉSEK - Egy 72, illetve egy 62 éves férfi beteg bizonytalan hasi fájdalom, fogyás tüneteivel került kivizsgálásra. Anamnézisükben akut pancreatitis, illetve krónikus gastritis, duodenitis szerepelt. Laboratóriumi paramétereikben lényeges eltérés nem mutatkozott, de mindkettőjüknél körülbelül ökölnyi epigastrialis hasi rezisztencia volt tapintható. Az elvégzett hasi ultrahang- és CTvizsgálatok a mesenterialis zsírszövet különböző mértékű beszűrtségét, valamint lymphadenomegaliát állapítottak meg. Az elsőként bemutatott betegnél a szövettani minta a folyamat benignus voltát bizonyította. A második esetben a terimét műtéti úton eltávolították, és a szövettani feldolgozás során panniculitis igazolódott. MEGBESZÉLÉS - A mesenterialis panniculitis egy jóindulatú, krónikus lefolyású, gyulladásos kórkép. A tünetek megjelenése alapján több malignus betegség is szóba jön, amelyektől el kell különíteni. A diagnózis felállításában a képalkotó modalitások - főleg a hasi ultrahang- és CTvizsgálatok - jellegzetességei, valamint az elengedhetetlen szövettani mintavétel eredménye segítenek. A diagnózis ismeretében elegendő a konzervatív kezelés és a rendszeres követés.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A diagnosztikai röntgenberendezések minőség-ellenőrző vizsgálata Magyarországon

PELLET Sándor, PORUBSZKY Tamás, BALLAY László, GICZI Ferenc, MOTOC Anna Mária, VÁRADI Csaba, TURÁK Olivér, GÁSPÁRDY Géza

Fontos, hogy a diagnosztikai röntgenberendezések minél hosszabb ideig üzemeljenek kifogástalanul, és megfeleljenek annak a célnak, amelyre szolgálnak, vagyis megfelelő minőségű röntgenképeket szolgáltassanak a betegekről, emellett a lehető legkisebb sugárterhelést okozzák a betegeknek, a személyzetnek és a környezetnek, továbbá minden egyéb szempontból is biztonságosan működjenek.

Magyar Radiológia

A citosztatikus kezelés okozta májkárosodás ultraszonográfiás vizsgálata gyermekeken

JÓKÚTI László, VARGA Edit, KARÁDI Zoltán, KOVÁCS GÁBOR

BEVEZETÉS - Citosztatikus terápiában részesült gyermekek és fiatal felnőttek esetében a májkárosodást jelző biokémiai paraméterek és a máj szonográfiás képe közötti összefüggést vizsgáltuk. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív, egyszeresen vak, nem kontrollált vizsgálatba a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának hematoonkológiai részlegében gondozott, 104 beteget (54 fiú és 50 leány) vontuk be: a betegek életkora 2,0-32,7 év között volt (átlag 12,2 év ± SD 5,7). Akut lymphoblastos leukaemia miatt 69 beteg, osteogen osteosarcoma miatt 35 beteg részesült intenzív citosztatikus terápiában; a kemoterápia megkezdésétől a vizsgálat időpontjáig egy hónap-16 év (átlagosan 3,9 év) telt el. Az ultrahangvizsgálatot szedáció nélkül, öt-nyolc órás éhezés után végeztük. A betegek áttekintő hasi ultrahangvizsgálata keretében történt a máj leírása, amelynek során rögzítettük a májparenchyma echogenitását (reflektivitás), a májállomány mélységi gyengítését (attenuáció) és a vena hepatica ágak Dopplergörbe- formáját. A biokémiai vizsgálat során az alaninaminotranszferáz és a gamma-glutamiltranszferáz aktivitásszintjét mértük. Az ultrahangvizsgálatok eredményei és a biokémiai paraméterek között statisztikai összefüggéseket kerestünk. EREDMÉNYEK - Ultrahanggal 35 betegnél találtunk legalább egy kóros eltérést: közülük kilenc beteg szérumenzim- aktivitása is kórosan emelkedett volt; az ultrahangos eltéréseket nem mutató 69 beteg esetében a biokémiai májfunkciós károsodás gyakorisága (két eset) szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,001). A vizsgált ultrahang-paraméterek (echogenitás, attenuáció, a vena hepatica áramlási görbéje) és az enzimaktivitás páronként történő összevetése során az echogenitás és a mélységi gyengítés szignifikáns (p=0,002, illetve p=0,01), a vena hepatica Doppler-görbéjének jellege marginálisan szignifikáns (p=0,05) összefüggést mutatott a kórosan emelkedett szérumenzim-aktivitással. A három paraméter egyike sem mutatott kielégítő szenzitivitást (73%, 36%, illetve 27%), a mélységi gyengítés és a vena hepatica Doppler-görbéje azonban specifikusnak bizonyult (94%, illetve 94%) a májenzimek kóros emelkedését illetően, és mindhárom jellemző negatív prediktív értéke is magas volt (96%, 93% és 92%). Együttesen értékelve a három paramétert, szigrészesülnifikáns korrelációt (p=0,001), elfogadható szenzitivitást (82%) és magas (97%) negatív prediktív értéket észleltünk. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a máj ultrahangvizsgálata során három, egyszerűen megítélhető jellemző (echogenitás, attenuáció, valamint a májvénák Doppler-görbéjének hullámformája) és a máj biokémiai eszközökkel detektált károsodása között korreláció igazolható. Alacsony szenzitivitásuk révén a vizsgált ultrahangparaméterek nem alkalmasak diffúz májbetegség igazolására, azonban együttes értékelésük a parenchymás károsodás tekintetében jó negatív prediktív képességet mutat, és így a máj statusának komplex követésében hasznos eljárásnak tekinthető.

Magyar Radiológia

Az Európai Radiológus Társaság Oktatási Bizottságának értekezlete Bécs, 2007. március 9.

HARKÁNYI Zoltán

Az Európai Radiológus Kongresszus keretében többórás oktatási értekezletet tartottak, amelyen a tagországok társaságainak delegáltjai, valamint a tagszervezetek képviselői vettek részt. A Magyar Radiológusok Társaságát én képviselhettem.

Magyar Radiológia

A Radiológiai Szakmai Kollégium feladatai, 2006-2007. évi tevékenysége és tervei

PALKÓ András

A szakmai kollégiumok tagjainak többségét az adott szakma képviselői választják meg elektoraik útján, így kötelességünk, hogy munkánkról időről időre beszámoljunk kollégáinknak. A kollégiumok a mindenkori egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó szervei, egy sor egyéb együttműködési kötelezettséggel más hivatalok (OTH, ÁNTSZ, OEP stb.) felé.

Magyar Radiológia

Multiszegmentális spondylodiscitis tuberculosa Helicobacter pylorival fertőzött betegen

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - Prospektív randomizált vizsgálat bizonyította, hogy a tüneteket nem okozó, idült Helicobacter pyloriinfekció egyes esetekben általános érgyulladással és az endothelium diszfunkciójával társul. ESETISMERTETÉS - A 71 éves nőbetegnél - akinek a testmagassága a panaszok jelentkezése óta eltelt hat hónap alatt kilenc centiméterrel csökkent - a primer bronchoadenitis tuberculosa és a szekunder hematogén gümőkóros spondylodiscitis mellett a bizonytalan hasi panaszok hátterében Helicobacter pylori-fertőzést igazoltak. A diagnózisok felállításához légzésfunkciós vizsgálatokat, bronchoszkópiát, a pozitív ureáz-gyorsteszt miatt endoszkópát, s az ennek során nyert biopsziás anyag citológiai, mikrobiológiai értékelését, valamint csontszcintigramot végeztek. A háti és ágyéki gerinc síkfilmfelvételein kilenc csigolya ék-, hal- és tömbdeformitását látták. A laboratóriumi leletek közül a C-reaktív protein és a C3 komplement tartósan magas szérumszintjei akut, reaktív gyulladás gyanúját keltették. MR-vizsgálatot a tervezett gyógyszeres kezelés hatásának felmérésére terveztek, de még ezt megelőzően a beteg kórházi tartózkodásának nyolcadik napján heveny myocardialis infarctus következtében meghalt. A boncolás során igazolódott a tüdő- és csigolyatuberkulózis, továbbá az aortocoronalis és spinalis érgyulladás; az epispinalis szövetek érintetlenek voltak. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalom, betegük kórtörténete és a sectiós lelet alapján a szerzők nem tartják kizártnak, hogy az idült Helicobacter pylori-infekció elősegítette, majd kialakulását követően súlyosbította a spondylodiscitis tuberculosa lefolyását.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Nekrotizáló enterocolitis a neonatológiában: a röntgenés ultrahangvizsgálat szerepének összehasonlítása

JENEI Mónika, VÁRKONYI Ildikó, NYITRAI Anna, SZABÓ Miklós, BOKODI Géza, KIS Éva

BEVEZETÉS - A szerzők a hasi ultrahangvizsgálat jelentőségét vizsgálták koraszülöttek és újszülöttek nekrotizáló enterocolitisének (NEC) diagnosztikájában. Összehasonlították a jelenlegi diagnosztikai standard, a natív hasi röntgenfelvétel és a hasi ultrahangvizsgálat érzékenységét ebben a kórképben. Az objektívebb összehasonlításhoz az irodalomból átvett röntgenscore-rendszer mellé létrehoztak egy ultrahangpontskálát. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 2006. június és 2009. október között 76 - mind klinikailag, mind radiológiailag igazolt -, NEC-ben szenvedő beteg közül 46-nak volt 24 órán belül összehasonlítható röntgen- és ultrahangvizsgálata. A szerzők egy 10 pontos ultrahangscore-rendszert alkalmaztak, amely súlyossági sorrendbe rendezi a NEC ultrahangtüneteit, és törekedtek rá, hogy az összhangban legyen az irodalomból átvett röntgenpontrendszerrel. A leleteket egyenként pontozták, majd megvizsgálták a két pontsor eloszlását, és ezek egymáshoz való viszonyát. A további vizsgálathoz a pontok alapján súlyossági csoportokat hoztak létre (enyhe, közepes, súlyos és nagyon súlyos kategória). A csoportok grafikus ábrázolása után megvizsgálták a két képalkotó módszer leleteinek pontozása alapján képzett csoportok egymáshoz való viszonyát. EREDMÉNYEK - Vizsgálatuk szerint mind a röntgen-, mind az ultrahangvizsgálat egyaránt alkalmas a NEC diagnosztikájára. Ezt statisztikailag is igazolták. A súlyossági csoportok vizsgálatánál bebizonyították, hogy a két képalkotó módszer eltér a harmadik és negyedik, azaz a súlyos és nagyon súlyos csoportok megítélésében. A két képalkotó módszer által kialakított súlyossági csoportok eloszlása különböző (p<0,01), és a harmadik és negyedik csoportok aránya az ultrahang-, illetve a röntgenvizsgálat esetén eltérő (p=0,003). KÖVETKEZTETÉSEK - A hasi ultrahangvizsgálat a natív hasi röntgenfelvétellel megegyezően alkalmas képalkotó eljárás a nekrotizáló enterocolitis diagnosztikájára, és ebben igen jól kiegészítik egymást. Míg az enyhébb állapotokban a betegség súlyosságát a két módszerrel azonosnak találták, az ultrahang a súlyos esetek érzékenyebb elkülönítését teszi lehetővé. Igen szenzitív a perforáció detektálásában, és így szerepe lehet a műtéti indikáció felállításában is.

Magyar Radiológia

Ritka gyermekkori pancreasterime

TORDAS Adél, PALOTAI Andrea, KISS Imre, KIS Éva

BEVEZETÉS - A malignus gyermekkori pancreastumorok igen ritkák, közülük is extrém ritkán fordul elő a malignus haemangiopericytoma. ESETISMERTETÉS - Egy három hónapos csecsemőnél szűrő jellegű hasi ultrahangvizsgálattal észleltük a mellékvese- pancreas régióból kiinduló térfoglaló terimét. További képalkotó vizsgálatokat követő műtét során in toto eltávolítás történt, és a szövettani vizsgálat malignus haemangiopericytomát igazolt. A gyermek öt hónapos adjuváns kemoterápiát kapott, amely sikeresnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - A nonrhabdomyosarcoma-csoportba tartozó malignus haemangiopericytoma két altípusra osztható fel: az infantilis típus az egy év alatti gyermekek betegsége, az adult típus az ennél idősebb korosztályé. A gyermekkori típus harmada congenitalis, leggyakrabban a retroperitoneumban, a kismedencében, a végtagokon és a fej-nyak régióban fordul elő. Kezelése műtét és adjuváns kemoterápia. Prognózisa igen kedvező, a 10 éves túlélés 80%. Differenciáldiagnosztikai szempontból szóba jönnek a régió egyéb tumorai, így a mellékveséből, veséből, gyomorból kiinduló kórfolyamatok, illetve a pancreas egyéb térfoglaló folyamatai.

Magyar Radiológia

A gyermekkori légfegyversérülések gyakorisága és diagnosztikája

MAKRA József, LOMBAY Béla, RIVASZ-TÓTH Gyula

BEVEZETÉS - Egyre több gyermek kap kis energiájú légfegyvert ajándékba. A kis kaliberű (0,17, 0,22), sűrített levegővel működésbe hozott lövedék áthatoló ereje általában nem nagy, mégis okozhat életveszélyes sérüléseket. Célunk az volt, hogy harminc év (1971-2000) anyagát feldolgozva áttekintsük a sérülések gyakoriságának változását és a diagnosztikus lehetőségek javulását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 30 év alatt 52 gyermeket (39 fiú és 13 leány) kezeltünk légfegyversérülés miatt osztályunkon. Átlagéletkoruk 9 év volt (2-14 év). Az első tizennégy évben csak konvencionális röntgenvizsgálati lehetőséggel rendelkeztünk (natív felvétel és átvilágítás), majd 1984-től ultrahang-, 1986-tól pedig CT-vizsgálatokra is lehetőség volt. EREDMÉNYEK - Az első 10 évben 12 sérültet, a másodikban 18, míg a harmadikban 22 beteget kezeltünk. A sérülések az alábbi anatómiai régiók szerint oszlottak meg: felső-alsó végtag 23, koponya 10, nyak öt, mellkas kilenc, has öt. A gyermekek többsége felületes sérülést szenvedett, és a hagyományos, különböző irányú röntgenvizsgálat elegendőnek bizonyult. Súlyosabb komplikáció 10 esetben fordult elő (csonttörés egy, lágyrész-gennyedés négy, pneumothorax, haemothorax négy, bélperforáció egy beteg). Ezekben az esetekben ultrahang-, illetve CT-vizsgálat is segített a pontos diagnózis felállításában. KÖVETKEZTETÉS - Súlyos tévedés, hogy a légfegyver játékszer a gyermek számára. Az a szülő, aki fegyvert ad gyermeke kezébe, maga veszélyezteti a gyermek testi épségét. A vizsgált időszakban, főként az utolsó 10 évben több és - a technika fejlődése következtében - súlyosabb sérülés történt. Az ultrahang- és CT-vizsgálatnak esetenként fontos szerepe van a diagnózis felállításában, azonban a legértékesebb alapvizsgálat továbbra is a hagyományos röntgenfelvétel maradt.

Magyar Radiológia

Tompa hasi trauma okozta pancreasruptura diagnosztikai nehézségei

WENINGER Csaba, ROSTÁS Tamás, MORÓ Zsuzsanna, GERSEI Emma

BEVEZETÉS - Tompa hasi trauma okozta, a teljes pancreasparenchymára kiterjedő szakadás négy esetét vizsgáltuk, és összegeztük az eredményekből fakadó tanulságokat. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Négy év alatt négy betegnél állapítottunk meg pancreasrupturát. A betegeket spirál-CT-vel vizsgáltuk. Két gyermek (7,5 és 13 év), valamint két felnőtt férfi (40 és 35 év) szenvedett el tompa hasi trauma kapcsán hasnyálmirigy-sérülést. EREDMÉNYEK - Az ultrahangvizsgálat nem mutatta ki a hasnyálmirigy sérülését, de a szabad hasi folyadékot és egyéb szervek társuló sérülését jól ábrázolta. Csak egy esetben szerepelt az első CT-vizsgálat után a radiológiai leletben a pancreasruptura diagnózisa, két esetben az első vizsgálat nem mutatta ki a sérülést, csak a második hasi CT-vizsgálat után született meg a diagnózis. A negyedik esetben, a trauma után több héttel, az ultrahangvizsgálathoz hasonlóan a CT-leletben pseudocysta diagnózisa szerepelt, és csak a felvételek ismételt áttekintésekor ismertük fel a hasnyálmirigy károsodását. KÖVETKEZTETÉS - A pancreassérülés diagnózisa nehéz, de nagyon fontos, mert ellátása sebészi beavatkozást igényel. A szakirodalomban a spirál-CT-vizsgálatot tartják alkalmasnak a hasnyálmirigy-sérülések kimutatására. A radiológusnak hasi sérült vizsgálatakor gondolnia kell e szerv traumás károsodására is, ismernie kell a pancreasruptura radiológiai jeleit.

Magyar Radiológia

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A legfrissebb szakirodalmi közleményeket (2003. július-2004. december) tekintették át a következő témakörökben: a korai pancreasdaganatok általános etiológiai, klinikopatológiai, diagnosztikai és terápiás kérdései, a különböző vizsgálatok lehetőségei (hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, multislice komputertomográfia, mágneses rezonancia, mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfia, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia, endoszkópos és intraductalis ultrahang, endoszkópos ultrahanggal vezérelt citológia, percutan biopszia, pozitronemissziós tomográfia, pozitronemissziós tomográfia - komputertomográfia, speciális hasnyálmirigy- daganatok. A hasnyálmirigy diagnosztikai módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt a kivizsgálási algoritmus folytonos átalakulásban van, az új diagnosztikai és terápiás eljárások is bekerülnek a napi rutinba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.