Magyar Radiológia - 2002;76(01)

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás kérdései egy angliai tanulmányút tükrében

PORUBSZKY Tamás, GICZI Ferenc, BALLAY László, PELLET Sándor

A röntgendiagnosztikában - annak technikafüggése miatt - kiemelkedő jelentősége van a minőségbiztosítás fizikai-műszaki vonatkozásainak. Hazánk csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz e téren is elengedhetetlenné teszi több évtizedes lemaradásunk legalább részbeni felszámolását. A jogharmonizációt szolgáló, már hatályba lépett 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet tételesen is előírja a fizikai-műszaki minőségbiztosítást. Dolgozatunkban először az alapfogalmakat értelmezzük. Ez után röviden ismertetjük a röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás történetét és jelenlegi nemzetközi helyzetét. Bemutatjuk a hazai előzményeket és a jelenlegi hazai helyzetet, ezen belül a Nemzeti Páciensdózis-felmérő Program eddigi eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a hazai minőségbiztosítás kezdő lépéseihez a legnagyobb hatásfokú segítséget a témában élen járó országok tapasztalatainak figyelembevétele, értelemszerű alkalmazása jelentheti. Ezért részletesen ismertetjük egy angliai tanulmányút tapasztalatait, amelyek három orvosfizikai központ megismerése nyomán szűrődtek le. Az alábbiakra térünk ki: a minőségbiztosítás jogi előírásai, a mérések fajtái és szintjei, szervezési kérdések, a mérések eredményeinek gyakorlati értékelése (ezen belül a selejtezés kritériumai), páciensdózis-mérések, továbbá személyi dozimetria, mammográfiás kutatások, a röntgenosztályok felszereltsége, a mérőműszerek kalibrálása, az úgynevezett típusvizsgálat kérdései és a dolgozók sugárvédelmi képzése.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A medencesérülések diagnosztikája

NÉMETH Katalin

Medencesérülések, -törések leggyakrabban közlekedési balesetek és magasból esés kapcsán keletkeznek. A súlyos, sokszor sokkos állapotban lévő betegek kezelésének alappillére a pontos diagnosztika, amelyben az asszisztenseknek is nagy szerepük van. A közlemény célja, hogy röviden összefoglalja a medencesérülések diagnosztikai lehetőségeit, áttekintve a legfontosabb anatómiai, patológiai ismereteket, a sérülés típusait, a szövődményeket és a választandó vizsgálóeljárások nyújtotta lehetőségeket. A hagyományos röntgenvizsgálati típusfelvételek mellett a szerző hangsúlyozza a CTvizsgálat előnyeit és a helyszíni ultrahangvizsgálat jelentőségét a szövődmények felismerésében.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Idegen test az appendixben

NYITRAI Anna, KISS Imre, KIS Éva

A16 éves fiú néhány napja fennálló alhasi panaszok miatt érkezett a sebészeti ügyeletre. A beutaló diagnózis appendicitis lehetőségét vetette fel.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A Magyar Radiológusok Társaságának internetes oldalai

BÁGYI Péter, URBÁN László

A Magyar Radiológusok Társaságának webszervere 1997 óta a DEOEC Radiológiai Klinikán üzemel, nagy kapacitású, gyors egyetemi hálózatra telepítve, tűzfal mögött.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Hibák és tévedések I.

LACZAY András

Az American Journal of Roentgenology köteteiben rendszeresen találhatunk beszámolókat az USA-ban történt radiológiai vonatkozású műhibákról, az azokkal kapcsolatos jogvitákról és tárgyalásokról. Ezek nemrégiben számunkra még érdekességszámba mentek.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Sub pondere crescit palma Dr. Laczay András

LOMBAY Béla

Az első találkozások - sokak szerint - meghatározók. Ez, úgy tűnik, Laczay András esetében igaz, hiszen a hetvenes évek közepén, kezdő gyermekradiológus koromban, egy pécsi gyermekradiológiai tanfolyamon tartott előadása hagyott bennem még ma is élő emléket.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

UltraSzonográfia

LOMBAY Béla

Nagy örömmel vettem kézbe az orvosi szakirodalom egy újabb, szép, magyar nyelvű kiadványát. A szerkesztők a képalkotó diagnosztikában jól ismertek: Harkányi Zoltán és Morvay Zita eddigi munkásságukkal sokat tettek az ultrahang-diagnosztika hazai oktatásáért, fejlesztéséért.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A Pro-Radiológia Közhasznú Alapítvány alapító okirata

A Fővárosi Bíróságon (Budapest V., Markó u. 27.) 5149 szám alatt nyilvántartásba vett Pro- Radiológia Alapítványt az I. rész 1. pontban megjelölt alapítók a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. §-ai és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján jogi személyként működő közhasznú alapítvánnyá módosítják az alábbiak szerint:

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

„Hasznos igazságok kellenek, nem elvont fogalmak”

SZÁNTÓ Dezső

A US Public Health Service 1966. évi jelentése arról ír, hogy az 1950-1965 közötti időszakban a röntgendiagnosztika teljesítménye évente 7,2%-kal, a sugárterápiáé 2%-kal, a nukleáris medicináé 15%-kal növekedett.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Az MRT Senior Klubjának és Ifjúsági Bizottságának tudományos ülése

BARKOVICS Mária

A Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján Baranyai Tibor, az MRT volt elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akik többségükben a Senior Klub tagjai voltak. Valószínűleg a rossz időjárás okozta, hogy a vártnál kevesebb radiológus jelent meg az ülésen.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Újra a Six Sigmáról

Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam a 2001. júniusi számukban megjelent, minőségbiztosítással foglalkozó közleményt. Érdeklődésemet a módszer annyira felcsigázta, hogy gyorsan utánanéztem.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A gyermekkori légfegyversérülések gyakorisága és diagnosztikája

MAKRA József, LOMBAY Béla, RIVASZ-TÓTH Gyula

BEVEZETÉS - Egyre több gyermek kap kis energiájú légfegyvert ajándékba. A kis kaliberű (0,17, 0,22), sűrített levegővel működésbe hozott lövedék áthatoló ereje általában nem nagy, mégis okozhat életveszélyes sérüléseket. Célunk az volt, hogy harminc év (1971-2000) anyagát feldolgozva áttekintsük a sérülések gyakoriságának változását és a diagnosztikus lehetőségek javulását. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 30 év alatt 52 gyermeket (39 fiú és 13 leány) kezeltünk légfegyversérülés miatt osztályunkon. Átlagéletkoruk 9 év volt (2-14 év). Az első tizennégy évben csak konvencionális röntgenvizsgálati lehetőséggel rendelkeztünk (natív felvétel és átvilágítás), majd 1984-től ultrahang-, 1986-tól pedig CT-vizsgálatokra is lehetőség volt. EREDMÉNYEK - Az első 10 évben 12 sérültet, a másodikban 18, míg a harmadikban 22 beteget kezeltünk. A sérülések az alábbi anatómiai régiók szerint oszlottak meg: felső-alsó végtag 23, koponya 10, nyak öt, mellkas kilenc, has öt. A gyermekek többsége felületes sérülést szenvedett, és a hagyományos, különböző irányú röntgenvizsgálat elegendőnek bizonyult. Súlyosabb komplikáció 10 esetben fordult elő (csonttörés egy, lágyrész-gennyedés négy, pneumothorax, haemothorax négy, bélperforáció egy beteg). Ezekben az esetekben ultrahang-, illetve CT-vizsgálat is segített a pontos diagnózis felállításában. KÖVETKEZTETÉS - Súlyos tévedés, hogy a légfegyver játékszer a gyermek számára. Az a szülő, aki fegyvert ad gyermeke kezébe, maga veszélyezteti a gyermek testi épségét. A vizsgált időszakban, főként az utolsó 10 évben több és - a technika fejlődése következtében - súlyosabb sérülés történt. Az ultrahang- és CT-vizsgálatnak esetenként fontos szerepe van a diagnózis felállításában, azonban a legértékesebb alapvizsgálat továbbra is a hagyományos röntgenfelvétel maradt.