Idegen test az appendixben
NYITRAI Anna1, KISS Imre1, KIS Éva1
2002. FEBRUÁR 20.
Magyar Radiológia - 2002;76(01)
Esetek röviden
NYITRAI Anna1, KISS Imre1, KIS Éva1
2002. FEBRUÁR 20.
Magyar Radiológia - 2002;76(01)
Esetek röviden
A16 éves fiú néhány napja fennálló alhasi panaszok miatt érkezett a sebészeti ügyeletre. A beutaló diagnózis appendicitis lehetőségét vetette fel.
Magyar Radiológia
Nagy örömmel vettem kézbe az orvosi szakirodalom egy újabb, szép, magyar nyelvű kiadványát. A szerkesztők a képalkotó diagnosztikában jól ismertek: Harkányi Zoltán és Morvay Zita eddigi munkásságukkal sokat tettek az ultrahang-diagnosztika hazai oktatásáért, fejlesztéséért.
Magyar Radiológia
A röntgendiagnosztikában - annak technikafüggése miatt - kiemelkedő jelentősége van a minőségbiztosítás fizikai-műszaki vonatkozásainak. Hazánk csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz e téren is elengedhetetlenné teszi több évtizedes lemaradásunk legalább részbeni felszámolását. A jogharmonizációt szolgáló, már hatályba lépett 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet tételesen is előírja a fizikai-műszaki minőségbiztosítást. Dolgozatunkban először az alapfogalmakat értelmezzük. Ez után röviden ismertetjük a röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás történetét és jelenlegi nemzetközi helyzetét. Bemutatjuk a hazai előzményeket és a jelenlegi hazai helyzetet, ezen belül a Nemzeti Páciensdózis-felmérő Program eddigi eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a hazai minőségbiztosítás kezdő lépéseihez a legnagyobb hatásfokú segítséget a témában élen járó országok tapasztalatainak figyelembevétele, értelemszerű alkalmazása jelentheti. Ezért részletesen ismertetjük egy angliai tanulmányút tapasztalatait, amelyek három orvosfizikai központ megismerése nyomán szűrődtek le. Az alábbiakra térünk ki: a minőségbiztosítás jogi előírásai, a mérések fajtái és szintjei, szervezési kérdések, a mérések eredményeinek gyakorlati értékelése (ezen belül a selejtezés kritériumai), páciensdózis-mérések, továbbá személyi dozimetria, mammográfiás kutatások, a röntgenosztályok felszereltsége, a mérőműszerek kalibrálása, az úgynevezett típusvizsgálat kérdései és a dolgozók sugárvédelmi képzése.
Magyar Radiológia
A Fővárosi Bíróságon (Budapest V., Markó u. 27.) 5149 szám alatt nyilvántartásba vett Pro- Radiológia Alapítványt az I. rész 1. pontban megjelölt alapítók a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. §-ai és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján jogi személyként működő közhasznú alapítvánnyá módosítják az alábbiak szerint:
Magyar Radiológia
A Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján Baranyai Tibor, az MRT volt elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akik többségükben a Senior Klub tagjai voltak. Valószínűleg a rossz időjárás okozta, hogy a vártnál kevesebb radiológus jelent meg az ülésen.
Magyar Radiológia
A US Public Health Service 1966. évi jelentése arról ír, hogy az 1950-1965 közötti időszakban a röntgendiagnosztika teljesítménye évente 7,2%-kal, a sugárterápiáé 2%-kal, a nukleáris medicináé 15%-kal növekedett.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Ideggyógyászati Szemle
Sclerosis multiplexes betegeknél vezető tünet a járászavar. A mozgáskorlátozottság értékelésére kezdetben a sclerosis multiplex klinikai vizsgálataiban használták az Expanded Disability Status Scale-t (EDSS), azonban alkalmazása a klinikai gyakorlatban is egyre jobban elterjedt. Az EDDS használata az új diagnosztikus kritériumok, az új kórforma-klasszifikáció és a terápia hatékonyságának követésére ma már elengedhetetlen. Az EDSS standardizált neurológiai vizsgálaton alapul, de azokra a tünetekre összpontosít, amelyek gyakran fordulnak elő sclerosis multiplexben. Hét funkcionális rendszert értékel a vizsgálat alapján: vizuális, agytörzs, piramispálya, cerebellaris, szenzoros, bél-/hólyagműködés és agyi funkcionális rendszert. A funkcionális rendszerekben adott pontszámok és a járástávolság felmérése alapján határozható meg a teljes EDSS-pontszám. Az újabb verziókban bevezették az „Ambulation score” fogalmát. A teszt ezen része az egyoldali vagy kétoldali támaszték szükségessége mellett a megtett maximális távolságot is méri. Az EDSS alapját képező standardizált neurológiai vizsgálat reprodukálhatóságának javítására szolgál a Neurostatus/EDSS tréning módszer. A járást felmérő tesztek közül a Timed-25 Foot Walk Test és az önkitöltős 12-Item Multiple Sclerosis Walking Scale alkalmas a járásteljesítmény rutinfelmérésére. A Timed-25 Foot Walk Testen észlelt több mint 20%-os növekedés tekinthető szignifikáns változásnak a járásban.
Hypertonia és Nephrologia
A hemodialízis katabol esemény, hatására csökken az egész test fehérjeszintézise, a betegek a dializátumban kezelésenként átlag 15-20 gramm fehérjének megfelelő aminosavat vesztenek, a vér-membrán kontaktus ugyanakkor gyulladásos aktivációt jelent. Egyes, elágazó szénláncú aminosavak nem csupán mint szubsztrátok, hanem mint a fehérje-anyagcsere független szabályozói is hiányoznak a fehérjeszintézishez. Kórosan fokozódik a nyugalmi energiafelhasználás is. A fehérje/ aminosav veszteséget és az extra energiaigényt a szervezet az izomfehérjék bontásából fedezi, amelyet a csökkent anabol folyamatok nem ellensúlyoznak, a dialízis napján a nitrogénegyensúly biztosan negatív.
A vizsgálat célja: Felmérni, hogy milyen ápolási akadályokba ütköznek a magyar ápolók az eltérő kultúrájú páciensek ellátása során. Anyag és módszer: Anonim online kérdőív az ápolási akadályok szubjektív vizsgálatára. Eredmények: Kutatási mintaként 122 válaszadó volt. Bizonyos kérdéseket csak az arra alkalmas 111 válaszadó töltötte ki. A vizsgálatból kiderült, hogy a válaszadók 56,76%-a (63 fő) még most is jelentős akadályként tekint a kommunikációra. Ezen kívül az ápolói ellátás során jelentősen nyilvánul meg az eltérő kultúrájú páciensek bizalmatlansága az ápolói személyzettel szemben. Következtetések: A magyar ápolók oktatásában növelni kell az idegen nyelvek oktatási óraszámát, vizsgálatokat és prezentációkat kell készíteni a multikulturális ápolástudomány területén, a gyakorlatban dolgozó ápolók számára kommunikációs tréningeket kell szervezni, illetve képzéseket kell nyújtani.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás