Magyar Radiológia

UltraSzonográfia

LOMBAY Béla

2002. FEBRUÁR 20.

Magyar Radiológia - 2002;76(01)

Nagy örömmel vettem kézbe az orvosi szakirodalom egy újabb, szép, magyar nyelvű kiadványát. A szerkesztők a képalkotó diagnosztikában jól ismertek: Harkányi Zoltán és Morvay Zita eddigi munkásságukkal sokat tettek az ultrahang-diagnosztika hazai oktatásáért, fejlesztéséért.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Idegen test az appendixben

NYITRAI Anna, KISS Imre, KIS Éva

A16 éves fiú néhány napja fennálló alhasi panaszok miatt érkezett a sebészeti ügyeletre. A beutaló diagnózis appendicitis lehetőségét vetette fel.

Magyar Radiológia

A Pro-Radiológia Közhasznú Alapítvány alapító okirata

A Fővárosi Bíróságon (Budapest V., Markó u. 27.) 5149 szám alatt nyilvántartásba vett Pro- Radiológia Alapítványt az I. rész 1. pontban megjelölt alapítók a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. §-ai és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján jogi személyként működő közhasznú alapítvánnyá módosítják az alábbiak szerint:

Magyar Radiológia

Az MRT Senior Klubjának és Ifjúsági Bizottságának tudományos ülése

BARKOVICS Mária

A Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján Baranyai Tibor, az MRT volt elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akik többségükben a Senior Klub tagjai voltak. Valószínűleg a rossz időjárás okozta, hogy a vártnál kevesebb radiológus jelent meg az ülésen.

Magyar Radiológia

„Hasznos igazságok kellenek, nem elvont fogalmak”

SZÁNTÓ Dezső

A US Public Health Service 1966. évi jelentése arról ír, hogy az 1950-1965 közötti időszakban a röntgendiagnosztika teljesítménye évente 7,2%-kal, a sugárterápiáé 2%-kal, a nukleáris medicináé 15%-kal növekedett.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológusok Társaságának internetes oldalai

BÁGYI Péter, URBÁN László

A Magyar Radiológusok Társaságának webszervere 1997 óta a DEOEC Radiológiai Klinikán üzemel, nagy kapacitású, gyors egyetemi hálózatra telepítve, tűzfal mögött.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Ultrahang-diagnosztika - Merre tovább?

LOMBAY Béla

Az ultrahang-diagnosztika csaknem minden klinikai szakmát érint, oktatása, megfelelő használata egyre nehezebben kezelhető kérdés. A beszélgetés aktualitását az Ultraszonográfia című monográfia második, bővített kiadásának megjelenése adta. Ennek kapcsán az új könyvről, az ultrahang oktatásáról és az ultrahang-diagnosztika fejlődésének további lehetőségeiről Lombay Béla kérdezte a könyv szerkesztőjét, Harkányi Zoltánt.

Ideggyógyászati Szemle

A perifériás idegek vizsgálata nagy felbontású ultraszonográfiával vascularis neuropathiában

JOSEF Böhm

A nagy frekvenciájú, nagy felbontású szonográfia új képalkotó módszer a perifériás idegek morfológiai vizsgálatára. Vascularis neuropathiában a fájdalom vagy az axonopathia gyakran megnehezíti az idegsérülés helyének meghatározását elektrofiziológiás vizsgálatokkal. Kevés adat van a tudományos irodalomban arra, hogy az ultraszonográfia mennyire képes vascularis neuropathiában az idegsérülés helyének a meghatározására. Az ultraszonográfia két mononeuritis multiplex és két distalis szimmetrikus vascularis neuropathia esetében segített a diagnózis felállításában. Alkalmas lehet esetenként fokális morfológiai idegsérülés kimutatására, ha az axonopathia miatt elektrofiziológiailag nem lehet meghatározni a károsodás helyét.

Magyar Radiológia

A perifériás idegek vizsgálata nagy felbontású ultraszonográfiával

JOSEF Böhm

A magas frekvenciájú, nagy felbontású ultrahangvizsgálat fontos, még ritkán alkalmazott módszer a perifériás idegek betegségeinek morfológiai vizsgálatára. A felszínhez közel eső idegeket 12-17 MHz-es lineáris vizsgálófejekkel az MR-énél jobb axiális felbontóképességgel ábrázolhatjuk. Az ultraszonográfia elsősorban a felső végtag felszínhez közel eső idegeinek vizsgálatában számít első számú, modern képalkotó metódusnak. Az idegszonográfia fő indikációi az alagútszindrómák, sérülések, tumorok, neuropathiák és az ultrahangvezérléssel történő intervenciók. A kéztőalagút- és sulcus ulnaris szindróma diagnózisában szenzitivitása hasonló az elektrofiziológiáéhoz. Az elektrofiziológia és a szonográfia együtt jelentősen megnövelik a diagnosztikai pontosságot e két leggyakoribb alagútszindrómában. A szonográfia adatokat nyújt az idegműtétek tervezéséhez és alkalmas a posztoperatív szövődmények kimutatására. Idegsérüléseknél a szonográfia esetenként az elektrofiziológiai vizsgálatnál korábban és pontosabban mutatja ki a műtétet igénylő sérüléseket. A vizsgálati technika javulásával, a szonográfiai indikációk tudatossá válásával a szonográfia mindinkább szerepet kap a perifériás idegek rutinvizsgálatában.