Kemoterápia okozta mellékhatások és kezelési lehetőségeik
DANK Magdolna
2013. FEBRUÁR 20.
Magyar Orvos - 2013;21(01-02)
Szakcikk
DANK Magdolna
2013. FEBRUÁR 20.
Magyar Orvos - 2013;21(01-02)
Szakcikk
Az onkológiai kezelés a daganatos alapbetegség tünetei mellett nehezen uralható mellékhatásokat okoz. Ezért a személyre szabott kezelési terv felállításán túl a daganatos beteg ellátásának legfontosabb része a mellékhatások megelőzése, kezelése, tüneti, palliatív vagy szupportív ellátása, amelynek feltétele a háziorvosok és az onkológiai osztályok együttműködése.
A hirtelen kialakuló idegi jellegű halláscsökkenés (sudden sensorineural hearing loss, SSNHL) fogalma alatt olyan ismeretlen etiológiájú halláscsökkenést értünk, mely az esetek döntő többségében egyoldali tünet, és amelynek kezdete óta még nem telt el több mint 72 óra. A legtöbb eset idiopátiás jellegű, a prognózis pedig a halláscsökkenés mértékétől függ (1).
A gazdasági válságok mélyen érintik a társadalom valamennyi rétegét, ezért a lehetséges és várható egészségügyi, és ezen belül is a legközvetlenebb pszichiátriai következményeket is vizsgálni kell. Jelen közleményben röviden áttekintjük a recessziónak - és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségnek - a depresszió incidenciájára és az öngyilkossági mortalitásra gyakorolt hatásáról szóló szakirodalmat, és röviden tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a két változó közötti összefüggést próbálják értelmezni.
Magyar Orvos
A hematológiai betegségek egy jelentős részének kezelése az utóbbi évtizedben forradalmi változáson ment keresztül. Ezzel kapcsolatban elegendő, ha a krónikus myeloid leukémiában adott tirozin-kinázgátló kezelésre és a CD20+ agresszív B-sejtes limfómában adott CD20-ellenes monoklonális ellenanyag-kezelésre, mint par excellence molekulárisan célzott kezelésekre utalok. Ez azt is jelenti, hogy a sokszor vigasztalan, hónapokig tartó kórházi kezelés helyett betegeink jelentős részét járóbeteg-ellátás, vagy ún. kúraszerű ellátás keretében látjuk el.
Az előrehaladott, áttétes melanoma kezelésében napjainkban jelentős változás zajlik, a sejtszintű proliferációs mechanizmusok és a génszintű szabályozás megismerése egyre újabb támadáspontú daganatellenes szerek megjelenését eredményezi. Ennek köszönhető az új immunterápiás szer, az ipilimumab és a célzott terápiaként használható vemurafenib kifejlesztése is.
A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika munkatársai oktató, kutató és gyógyító tevékenységüket európai minőségben terjesztik ki valamennyi férfiakat és nőket érintő urológiai megbetegedésre. Prof. dr. Nyirády Péterrel, a Klinika igazgatójával folytatott beszélgetésünkből kiderül, mit is jelent ez a mindennapi ellátás szintjén.
Lege Artis Medicinae
A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. április 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Magyarországon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Coronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Például a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).
Ideggyógyászati Szemle
[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkalmazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalomkontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton kezelni. ]
Ideggyógyászati Szemle
[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészségügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.
Hypertonia és Nephrologia
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késő őszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetően megváltoztatta az emberek életét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás