Magyar Orvos

Kemoterápia okozta mellékhatások és kezelési lehetőségeik

DANK Magdolna

2013. FEBRUÁR 20.

Magyar Orvos - 2013;21(01-02)

Az onkológiai kezelés a daganatos alapbetegség tünetei mellett nehezen uralható mellékhatásokat okoz. Ezért a személyre szabott kezelési terv felállításán túl a daganatos beteg ellátásának legfontosabb része a mellékhatások megelőzése, kezelése, tüneti, palliatív vagy szupportív ellátása, amelynek feltétele a háziorvosok és az onkológiai osztályok együttműködése.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

A felnőttkori hirtelen idegi jellegű hallás‑ csökkenés okai és kezelési lehetőségei

GERLINGER Imre

A hirtelen kialakuló idegi jellegű halláscsökkenés (sudden sensorineural hearing loss, SSNHL) fogalma alatt olyan ismeretlen etiológiájú halláscsökkenést értünk, mely az esetek döntő többségében egyoldali tünet, és amelynek kezdete óta még nem telt el több mint 72 óra. A legtöbb eset idiopátiás jellegű, a prognózis pedig a halláscsökkenés mértékétől függ (1).

Magyar Orvos

A metasztatikus melanoma gyógyszeres kezelése napjainkban

HOLLÓ Péter, FODOR Károly, KUZMANOVSZKI Daniella, SOMLAI Beáta

Az előrehaladott, áttétes melanoma kezelésében napjainkban jelentős változás zajlik, a sejtszintű proliferációs mechanizmusok és a génszintű szabályozás megismerése egyre újabb támadáspontú daganatellenes szerek megjelenését eredményezi. Ennek köszönhető az új immunterápiás szer, az ipilimumab és a célzott terápiaként használható vemurafenib kifejlesztése is.

Magyar Orvos

A gazdasági válság és a mentális egészség: fókuszban az öngyilkosság

RIHMER Zoltán, DÖME Péter

A gazdasági válságok mélyen érintik a társadalom valamennyi rétegét, ezért a lehetséges és várható egészségügyi, és ezen belül is a legközvetlenebb pszichiátriai következményeket is vizsgálni kell. Jelen közleményben röviden áttekintjük a recessziónak - és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségnek - a depresszió incidenciájára és az öngyilkossági mortalitásra gyakorolt hatásáról szóló szakirodalmat, és röviden tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a két változó közötti összefüggést próbálják értelmezni.

Magyar Orvos

A hematológiai betegségek korszerű kezeléséről - a súlyos citopéniák diagnosztikája és kezelése

DEMETER Judit

A hematológiai betegségek egy jelentős részének kezelése az utóbbi évtizedben forradalmi változáson ment keresztül. Ezzel kapcsolatban elegendő, ha a krónikus myeloid leukémiában adott tirozin-kinázgátló kezelésre és a CD20+ agresszív B-sejtes limfómában adott CD20-ellenes monoklonális ellenanyag-kezelésre, mint par excellence molekulárisan célzott kezelésekre utalok. Ez azt is jelenti, hogy a sokszor vigasztalan, hónapokig tartó kórházi kezelés helyett betegeink jelentős részét járóbeteg-ellátás, vagy ún. kúraszerű ellátás keretében látjuk el.

Magyar Orvos

Betegközpontú urológiai ellátás nemzetközi színvonalon

NYIRÁDY Péter

A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika munkatársai oktató, kutató és gyógyító tevékenységüket európai minőségben terjesztik ki valamennyi férfiakat és nőket érintő urológiai megbetegedésre. Prof. dr. Nyirády Péterrel, a Klinika igazgatójával folytatott beszélgetésünkből kiderül, mit is jelent ez a mindennapi ellátás szintjén.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertôzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzôtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzôtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekrôl nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késô ôszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetôen megváltoztatta az emberek életét.

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes elôfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövôdményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzôk összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelônyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szû­ré­sével és idôben elkezdett kezelésével csökkenthetôk a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenôrzése.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Lege Artis Medicinae

Esettanulmány a koronavírus-járvány kezelési lehetôségeirôl 2020 tavaszán a budapesti Olajág Idôsek Otthonában

PETRÓ Kata, PETKE Zsolt, RADNAI Zoltán, SZIRMAI Viktor

A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-világjárványban az idôsotthonokban élôk különösen veszélyeztetettek voltak. Jelen tanulmányban a szerzôk Budapesten, az Olajág Otthonok Vezér utcai telephelyén kialakult lokális járvány okait és a fertôzés megfékezésének lehetôségeit elemzik. Összefoglalják azokat az intézkedéseket, amelyek a betegek elkülönítése és kezelése során hatékonynak bizonyultak. A fertôzésben megbetegedettek számát, valamint a betegség lefolyását statisztikai adatokkal demonstrálják. A szerzôk kiemelten fontosnak tartják a tünetmentes, de fertôzött lakók felkutatását, a szûrôvizsgálatok gyors bevezetését, a protokollok szigorú betartását, a betegutak szabályozását és a fokozott, segítô kommunikáció alkalmazását.