Magyar Orvos

Jogi képzés szakdolgozóknak

LÓRÁNTH Ida

2013. MÁRCIUS 20.

Magyar Orvos - 2013;21(03)

Az utóbbi egy-két évtized statisztikái szerint világszerte gyarapodott az úgynevezett orvos perek száma. Azok során egyes betegek, vagy betegcsoportok kórházakat, gyógyító intézményeket, más esetben egy-egy orvost, vagy a szakszemélyzet valamely tagját citálják a bíróság elé, hogy ott vélt, vagy valós sérelmeikre a törvény erejével találjanak megoldást.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

A krónikus obstruktív tüdőbetegség diagnosztikájáról és kezeléséről

BÖSZÖRMÉNYI Nagy György

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (a továbbiakban, a „chronic obstructive pulmonary disease” elnevezésből származtatott rövidítés: COPD) a krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés drága.

Magyar Orvos

Szexuális úton terjedő betegségek a mindennapi orvosi gyakorlatban

PÓNYAI Katinka

A nemi úton terjedő betegségek (sexually transmitted infections - STI) mai napig, mind a fejlett, mind a fejlődőben lévő országok számára egyre nagyobb kihívást jelentenek. Mindez érthetetlennek tűnik, hiszen az antibiotikus és antivirális gyógyszerarzenál lehetővé tenné a fertőzések megszűnését, másrészt, a terjedés megállításához nem lenne szükség másra, mint a fertőző állapotban lévők izolálására, gyógyítása, és a fertőzőforrás felkutatása.

Magyar Orvos

Növénytársítással a betegség ellen

LÓRÁNTH Ida

A táplálkozástudomány viszonylag fiatal ága az élelmiszer-szinergiakutatás. Az ezzel foglalkozó szakemberek bizonyos, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek együttes, egymást erősítő hatásait vizsgálják. Bár még a kutatómunka kezdetén tartanak, már eddig is több tucat élelmiszerről bebizonyították; azok egyszerre való elfogyasztása pozitívan hat az egészségi állapotra.

Magyar Orvos

Fénnyel célzott agysejtek

LÓRÁNTH Ida

Napjainkban tanúi lehetünk egy vadonatúj tudományág, az optogenetika megszületésének. Noha eredményeit egyelőre csupán állatkísérletek igazolják, a tudományos élet képviselői közül többen úgy vélik, hogy a módszer felfedezői akár a 2020-as Nobel-díj boldog várományosai is lehetnek.

Magyar Orvos

Generalizált lágyrész-betegségek - Fibromyalgia-szindróma

KELEMEN Judit

A fibromyalgiát önálló kórképként csak 1992-ben, az úgynevezett koppenhágai nyilatkozatot követően ismerte el a WHO. A BNO 10. revíziója az „M 79.0” (közelebbről meg nem határozott reuma) szám alá sorolta.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A kórházban dolgozó szülésznők munkaérték preferencia vizsgálata

GEBRINÉ ÉLES Krisztina, SÁRVÁRY Andrea, SÁRVÁRY Attila, TAKÁCS Péter, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja: A szülésznők munkaérték struktúrájának feltárása, iskolai végzettség és életkor szerinti eltérések vizsgálata az értékkörök fontosságának megítélésében. Anyag és módszer: Keresztmetszeti vizsgálat a Super-féle munkaérték preferencia kérdőívvel 13 magyarországi kórházban. A kérdőívet 370 szülésznőnek osztottuk ki, 224 volt értékelhető. Elemzés során átlagértéket, szórást számoltunk, főkomponens analízist, varianciaanalízist, LSD (Least Significant Difference) post-hoc analízist végeztünk. Eredmények: A szülésznők által leginkább preferált munkaértékek az altruizmus, anyagiak, és hierarchia. Főkomponens elemzéssel a munkakörülmények és önmegvalósítás komponensét különítettük el. Szignifikáns eltérés az önmegvalósítás komponens esetében volt (p=0,019). LSD post-hoc analízis során az OKJ végzettségű szülésznők véleménye szignifikánsan tért el a BSc (p=0,014) és az egyéb (p=0,033) végzettségűekétől. Következtetések: A szülésznők körében az iskolai végzettség befolyásolja a munkával kapcsolatos értékek megítélését. Ezt érdemes figyelembe venni a szülésznőképzés során, mivel a magasabb szintű képzés olyan szakmai kompetenciákat alapozhat meg, amelyek más munkavállalói nézőpont tudatos felvállalását teszik lehetővé az egészségügyi ellátásban.

Lege Artis Medicinae

A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus kockázatbecslése az amerikai jogi gyakorlatban

KÓRÁSZ Krisztián

A közlemény az irodalom áttekintése által a gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus kockázatbecslésének amerikai gyakorlatába enged betekintést. Az egészségügyi világszervezet meghatározása szerint szexuális bántalmazásnak minősül minden olyan cselekmény, melynek során valamely szexuális aktivitásba bevonnak egy gyermeket, ha a gyerek életkoránál, fejlettségénél fogva nem tekinthető felkészültnek. A jelenlegi gyakorlat egyes problémái­nak és azok lehetséges megoldásainak bemutatására is kísérletet tesz a szerző.

Nővér

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, MÁTÉ Orsolya, BETLEHEM József, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

Újabb viták az eutanáziáról és a palliatív terápiáról

HEGEDÛS Katalin

Az élet végével kapcsolatos etikai és jogi döntések mind a szakmai, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak. Azokban az országokban is, ahol az eutanázia nem engedélyezett, időről időre vannak szenvedő betegek, akik a nyilvánosság bevonásával próbálják keresztülvinni akaratukat, hogy részesítsék őket kegyes halálban.

Nővér

Az egészségügyi szakképzés, ápolóképzés helyzete a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában

KONCZNÉ KISS Krisztina

A szerző célja annak vizsgálata, hogy a felmérésben résztvevő egészségügyi szakközépiskola tanulói hogyan vélekednek a továbbtanulásról, a külföldi munkavállalásról. Vizsgálja továbbá, hogy mennyire vonzó az ápoló képzés a tanulók számára, valamint hatással van e a szakválasztásra a tanulói ösztöndíjprogram. Fel kívánja mérni, hogy az ápolás foglalkozási hierarchiában elfoglalt helye, valamint a presztízs dimenziói mennyire befolyásolják az ápolás társadalmi megbecsültségét. Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, prospektív kutatás a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola 12. évfolyamán tanuló érettségi előtt álló (n=), és a 14.-15. évfolyamot végző szakképzős (n=) diákok körében kérdőíves felmérés útján történt. Az adatok SPSS program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása a statisztikai matematika (gyakoriság, korrelációs együttható) segítségével történt. Eredmények: Az érettségi előtt álló tanulók 58%-a vállalna az iskolában ápoló képzést, ha havonta tanulói ösztöndíjban részesülhetne. A szakképzős tanulók 83%-a a megszerzett végzettsége szerinti munkakörben szeretne elhelyezkedni, 63% továbbtanulni, 35 % a vizsgát követően azonnal dolgozni szeretne. A diákok több mint 80%-át vonzza a külföldi munkavállalás lehetősége. Véleményük szerint az ápolás társadalmi megítélése alacsonyabb a többi foglalkozáshoz viszonyítva. Következtetések: Az ápolóképzést a tanulók az ápolás alacsony presztízse és a kevés fizetés miatt nem választaná, viszont az ösztöndíjrendszer, mint motiváló erő pozitívan hat továbbtanulási szándékukra. Az anyagi megbecsülés hiánya miatt a migráció gondolata viszont sokukban felmerül.