Magyar Immunológia - 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasók!

SZEKANECZ Zoltán

Az új év elsõ száma rendhagyó is egyben. Ennek apropója az, hogy évek óta nagy az igény az autoimmun-gyulladásos kórképekben szenvedõ betegek hazai kezelési és gondozási elveinek tisztázása, egy pontos betegregiszter létrehozása iránt.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Munkaértekezlet a poliszisztémás autoimmun betegeket gondozó szakambulanciákról Debrecen, 2002. október 11.

SZEGEDI Gyula

A Klinikai Immunológiai Koordinációs Intézet és Szakmai Kollégium nevében kezdeményeztem ennek az egynapos munkaértekezletnek a megtartását, ahová a poliszisztémás autoimmun betegeket kezelõ, gondozó szakambulanciák munkacsoportjait hívtuk meg.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

„Gondolatok a könyvtárban” - a munkaértekezlet után

SZEKANECZ Zoltán

A Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium és a Koordinációs Intézet nevében 2002. október 11-én Szegedi Gyula professzor úr munkaértekezletre hívta össze az ország klinikai immunológiai centrumainak a vezetõit. A megbeszélést a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) III. Sz. Belgyógyászati Klinika könyvtárában tartottuk.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Reflexió a „Gondolatok a könyvtárban” íráshoz

SZEGEDI Gyula

Dr. Szekanecz Zoltán munkatársam „Gondolatok a könyvtárban” című eszmefuttatása több olyan kérdést tár elénk, amire érdemes odafigyelni, érdemes reflektálni.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Nem differenciált collagenosis

BODOLAY Edit, SZEGEDI Gyula

Nem differenciált collagenosis esetén a poliszisztémás autoimmun betegségnek csak a gyanúja merül fel, de nincsen meg az adott kórkép diagnosztizálásához szükséges tünetcsoport és autoantitest, illetve nincsenek meg a poliszisztémás autoimmun betegség diagnosztikai kritérium követelményei. Két poliszisztémás autoimmun betegségre jellemzõ klinikai tünet és egy nem szervspecifikus autoantitest jelenléte szükséges a nem differenciált collagenosis diagnózisának kimondásához.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Korai arthritisek

SZEKANECZ Zoltán

A definitív autoimmun gyulladásos kórképek elõfutárai azok a nem differenciált formák, amelyek közül külön entitásnak tekinthetõ a nem differenciált polyarthritis (NDP), a nem differenciált collagenosis (NDC) és a korai rheumatoid arthritis (RA).

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

A Raynaud-szindróma jelentõsége a kötõszöveti megbetegedések korai diagnosztikájában

CZIRJÁK László, NAGY Zoltán

A Raynaud-jelenség észlelése esetén elõször kompressziós szindrómát, vibrációs hatást, arterialaesiót, hiperviszkozitást okozó kórképeket vagy a gyógyszerhatás következtében kialakuló Raynaud-jelenséget kell kizárni. Egyoldali Raynaud-jelenség hátterében pedig mindig organikus eltérést kell keresni.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

A kéz-mikrocirkuláció izotópos vizsgálatának jellegzetességei primer és szekunder Raynaud-szindrómában

GARAI Ildikó, GALUSKA László, VARGA József, SZŰCS Gabriella, CSIKI Zoltán

A vizsgálat célja a kéz mikrocirkulációjának megjelenítése a szerzõk által kidolgozott kézperfúziós szcintigráfiával, az eltérések és jellegzetességek megítélése primer és szekunder Raynaud-kórformában.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Autoimmunitás és extranodalis lymphoid infiltrátumok lymphoproliferativ kórképekben

VÁRÓCZY László

Az autoimmun és a lymphoproliferativ kórképek etiopatogenezisében és klinikumában a meglevõ különbségek mellett számos hasonlóság is megfigyelhetõ. Autoimmunitás és malignitás gyakran társulhat is egymással, például az autoimmun haemolyticus anaemia gyakran megjelenik a krónikus lymphoid leukaemiás betegek kórtörténetében, vagy a mérsékelt malignitású B-sejtes lymphomák a Sjögrenszindrómás betegeknél.

HUN 2003;2(01)

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Az immunológia kezdetei Magyarországon 3. rész

KARASSZON Dénes, CSABA Béla

Detre (eredetileg Deutsch) László - elsõ közleményeit még Deutsch, a késõbbieket Detre/Deutsch néven írta, s csak néhány évvel a névváltoztatás után tért rá a Detre vezetéknév kizárólagos használatára - patológusnak, illetve bakteriológusnak készült. Külföldi tanulmányútja során, amikor is Bécsben Weischselbaum intézetében Landsteinerrel dolgozott együtt, majd Párizsban Mecsnyikov mellé került, jegyezte el magát az immunológiával.

HUN 2003;2(01)