Az immunológia kezdetei Magyarországon 3. rész
KARASSZON Dénes, CSABA Béla
2003. JANUÁR 20.
Magyar Immunológia - 2003;2(01)
Horus
KARASSZON Dénes, CSABA Béla
2003. JANUÁR 20.
Magyar Immunológia - 2003;2(01)
Horus
Detre (eredetileg Deutsch) László - elsõ közleményeit még Deutsch, a késõbbieket Detre/Deutsch néven írta, s csak néhány évvel a névváltoztatás után tért rá a Detre vezetéknév kizárólagos használatára - patológusnak, illetve bakteriológusnak készült. Külföldi tanulmányútja során, amikor is Bécsben Weischselbaum intézetében Landsteinerrel dolgozott együtt, majd Párizsban Mecsnyikov mellé került, jegyezte el magát az immunológiával.
Magyar Immunológia
Nem differenciált collagenosis esetén a poliszisztémás autoimmun betegségnek csak a gyanúja merül fel, de nincsen meg az adott kórkép diagnosztizálásához szükséges tünetcsoport és autoantitest, illetve nincsenek meg a poliszisztémás autoimmun betegség diagnosztikai kritérium követelményei. Két poliszisztémás autoimmun betegségre jellemzõ klinikai tünet és egy nem szervspecifikus autoantitest jelenléte szükséges a nem differenciált collagenosis diagnózisának kimondásához. A szerzõk 1994- 1999 között 665 nem differenciált collagenosisos beteg sorsát követték. Megfigyelésük, hogy a láz és az anti-DNS pozitivitás szorosan összefüggött az SLE-be való átmenettel; az arthritis és az anti-RNP autoantitest jelenléte a kevert kötõszöveti betegséggel, a Raynaud-jelenség és az ANF nucleolaris pozitivitás a sclerodermával, a xerostomia/xerophthalmia és az anti-SSA/SSB-pozitivitás a primer Sjögrenszindrómával mutatott összefüggést. Polyarthritis és reumafaktor-pozitivitás egyidejű észlelésekor rheumatoid arthritisre kell gondolni. A nem differenciált collagenosis dinamikus állapot; cél, hogy minél korábban felismerjük egy poliszisztémás kórkép kialakulásának lehetõségét.
Magyar Immunológia
Az autoimmun és a lymphoproliferativ kórképek etiopatogenezisében és klinikumában a meglevõ különbségek mellett számos hasonlóság is megfigyelhetõ. Autoimmunitás és malignitás gyakran társulhat is egymással, például az autoimmun haemolyticus anaemia gyakran megjelenik a krónikus lymphoid leukaemiás betegek kórtörténetében, vagy a mérsékelt malignitású B-sejtes lymphomák a Sjögrenszindrómás betegeknél.
Magyar Immunológia
A Raynaud-jelenség észlelése esetén elõször kompressziós szindrómát, vibrációs hatást, arterialaesiót, hiperviszkozitást okozó kórképeket vagy a gyógyszerhatás következtében kialakuló Raynaud-jelenséget kell kizárni. Egyoldali Raynaud-jelenség hátterében pedig mindig organikus eltérést kell keresni. Ha a fenti kórképek nem állnak fenn, gondolnunk kell arra, hogy a Raynaud-jelenség a szisztémás autoimmun kórképek egyik gyakori tünete, e betegségek elsõ klinikai tünete is lehet. A Raynaudszindrómás betegek követése immunológiai szempontból indokolt, mivel e tünet jelentkezése esetén a késõbbiekben szisztémás autoimmun kórkép fejlõdhet ki. Ennek valószínűsége azonban igen kicsi, ha a betegnek más klinikai-laboratóriumi eltérése nincs, azaz primer Raynaud-szindrómája van. Az antinukleáris antitest pozitív vagy kapillármikroszkópiával sclerodermacapillaris rajzolatot mutató esetek mindenképpen gondos követést igényelnek, mivel ezen betegek egy része egy szisztémás autoimmun kórkép elõfázisában van. Leggyakrabban a sclerodermacsaládba tartozó kórkép kialakulása valószínű. Ha a Raynaud-jelenséget gyulladásos jelek kísérik, szintén valószínűleg kötõszöveti betegség kialakulása várható.
Magyar Immunológia
BEVEZETÉS - A vizsgálat célja a kéz mikrocirkulációjának megjelenítése a szerzõk által kidolgozott kézperfúziós szcintigráfiával, az eltérések és jellegzetességek megítélése primer és szekunder Raynaud-kórformában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A tanulmányba 84 beteget vontak be. Mindegyiküknél megfigyelhetõ volt az ujjak epizodikus ischaemiája, amely klasszikusan a háromfázisú színelváltozásban jelent meg. A kézperfúziós felvételeket elõször vizuálisan, majd az ujj/tenyér hányados (FPR) megadásával kvantitatívan is értékelték. A statisztikai összehasonlítást a klinikailag differenciált primer és szekunder csoport között végezték el. EREDMÉNYEK - Vizuális értékeléssel a szekunder csoportban észleltek több regionális perfúziózavart (51 beteg közül 37-nél), míg a primer kórformában 33 beteg közül mindössze két esetben (p<0,001). A teljes ujj/tenyér hányados viszont a primer Raynaudcsoportban bizonyult szignifikánsan kisebbnek (p<0,05). A nemek és a jobb, illetve a bal kéz között nem mutatkozott szignifikáns különbség az FPR-értékekben. KÖVETKEZTETÉSEK - A 99mTc-DTPA-val végzett kézperfúziós szcintigráfia nem invazív, költséghatékony diagnosztikus módszer; objektíven tükrözi a kéz mikrocirkulációjának globális és regionális eltéréseit. Ezenkívül olyan kvantitatív adatokat is szolgáltat, amelyekkel a kórlefolyás követése pontosabbá válhat.
Magyar Immunológia
A Klinikai Immunológiai Koordinációs Intézet és Szakmai Kollégium nevében kezdeményeztem ennek az egynapos munkaértekezletnek a megtartását, ahová a poliszisztémás autoimmun betegeket kezelõ, gondozó szakambulanciák munkacsoportjait hívtuk meg.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Hivatásunk
Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.
Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.
Lege Artis Medicinae
Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. részében a cardiovascularis kockázati tényezőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, a diabetes mellitusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot befolyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis kockázatot befolyásoló állapotokat részleteztük. Közleményünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt tekintjük át az ESC irányelvei alapján.
Lege Artis Medicinae
Az Egészségügyi Világszervezet 2018. június 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. változata. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás