Szavakon innen és túl
VAS József Pál1
2006. MÁRCIUS 21.
Lege Artis Medicinae - 2006;16(03)
Szellem és kultúra
VAS József Pál1
2006. MÁRCIUS 21.
Lege Artis Medicinae - 2006;16(03)
Szellem és kultúra
Évezrednyi tapasztalat szerint az orvos tekintete és szava gyógyít. Ezért lett etikai előírás a megnyugtató, empátiás magatartás. A gyakorlatban azonban nem könnyű a beteg lelkével is, testi állapotával is foglalkozni, így egyszerűbb úgy tekinteni a lélekre, mintha az a testtől függetlenül létezne. Bizonyára azért alakulhatott ki ilyesfajta szemlélet, mert a lélektan hosszú időn keresztül képtelen volt test és lélek működését egységben látni.
Lege Artis Medicinae
A magyar reumatológiai szakirodalom könyv formájában megjelent művei közül a legújabb a 2005-ben Gömör Béla által szerkesztett Klinikai reumatológia.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A nők között a karcsúságideál által uralt területen nagy az evészavarok kockázata. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atlétaideálon alapszik. Vizsgálatunk fókuszában annak tanulmányozása állt, hogy az atlétaideál hangsúlyozott szerepe a férfiakra jellemző egyes foglalkozásokban kockázati tényezőként jelenik-e meg a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés tekintetében. Ez előrevetítheti az izomdiszmorfia megjelenését egyes populációkban. MÓDSZER - Katonai és általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő férfiak testi és evési attitűdjeit, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk 1232 egyetemi hallgató körében, kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokon túl, a testépítéssel kapcsolatos kérdések mellett a vizsgálatban részt vevők kitöltötték az Evészavar- kérdőívet. EREDMÉNYEK - Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömegindexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9-23,5 kg/m2). A katonai felsőoktatásban részt vevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az Evészavarkérdőív több alskálájában szignifikáns eltérést találtunk a mintákon belüli és a minták közötti többszörösen kombinált csoportbontásban. KÖVETKEZTETÉSEK - A pszichológiai profil szerint a katonai felsőoktatásban tanulók inkább védőfaktorokkal rendelkeznek az evészavarok hátterében álló pszichopatológiai háttértényezők tekintetében.
Lege Artis Medicinae
Az orális antikoagulánsok (kumarinok) széles körben használt gyógyszerkészítmények. Jelentőségük a vénás és artériás thromboemboliák megelőzésében folyamatosan nőtt az elmúlt 20 évben. A kumarinok K-vitamin-antagonisták, a májsejtekben a K-vitamin-függő alvadási fehérjék szintézisét bénítják. A hidroxikumarin felezési ideje hosszabb, mint az acenokumariné, ezért különösen alkalmas tartós orális antikoagulálásra. A hidroxikumarinnal kezelt betegeknél a szer hatásának ellenőrzésére szolgáló laboratóriumi paraméter, az INR-érték stabilabb. A kumarinok legfontosabb indikációi: a vénás thromboembolia szekunder prevenciója és az artériás embolisatio, mindenekelőtt az emboliás stroke megelőzése cardiovascularis kórképekben. A közlemény összefoglalja a tartós orális antikoaguláns terápia legfontosabb klinikai kérdéseit, beleértve az indikációt, kontraindikációt, az adagolás és a laboratóriumi kontroll mindennapos gondjait, és kiemelten tárgyalja a hidroxikumarin szerepét.
Lege Artis Medicinae
Az asthma bronchiale nem gyógyítható, de hatásosan kezelhető betegség. Az inhalációs kortikoszteroidok, majd az elhúzódó hatástartamú β2- receptor-agonista aeroszolok megváltoztatták a betegség klinikai képét: a krónikus légzési panaszok jelentősen enyhültek. Ma a farmakoterápia a teljes tünetmentesség elérését célozza, amely az inhalációs kortikoszteroidok és az elhúzódó hatástartamú β2-receptor-agonisták kombinációját tartalmazó aeroszolok alkalmazásával valósítható meg.
Lege Artis Medicinae
Kezelés: Az angiotenzinreceptor-blokkoló valsartan napi 80 mg adagban per os, vagy valamelyik ACE-gátló (captopril 25-50 mg, enalapril 10-20 mg, ramipril 10-20 mg naponta). Valamennyi vizsgált betegen a terápia megindítása előtt percutan coronariaintervenció (PCI) történt, B2/C laesio kezelésére.
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- járvány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és hatékony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egészségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neurológiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.
Lege Artis Medicinae
A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neuropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szövődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció káros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.
Lege Artis Medicinae
A legmagasabb Covid-19-halálozást jelentő első 15 európai ország közül 11 posztszocialista ország (73%), és a 16–46. helyen lévő 31 ország közül csak 9 (29%) posztszocialista. A Covid-19-pandémia kezdetétől regisztrált legnagyobb többlethalálozást mutató 17 európai ország kivétel nélkül mind volt szocialista ország (100%), az első 20 közül pedig 19 (95%) az. A magas és alacsony Covid-19-halálozású országok között húzódó választóvonal a korábbi vasfüggöny lefutásának felel meg. Mindezeken túl, az adatot szolgáltató 43 európai országból a legalacsonyabb vakcinációs rátát jelentő 18 ország kivétel nélkül (100%) posztszocialista ország. Feltételezhető, hogy az európai Covid-19-halálozásbeli különbségek legfontosabb oka a volt szocialista országok lakosainak tradicionálisan előnytelen fizikai és mentális állapota, de a kérdés további, elmélyültebb vizsgálatokat igényel.
Hypertonia és Nephrologia
A cardiovascularis gyógyszereket a szív- és érrendszert érintő betegségek kezelésére, illetve azok elsődleges és másodlagos megelőzésére használjuk. Mint minden gyógyszernek, ezeknek a gyógyszereknek is lehet a terápiás hatásukon túl egyéb farmakológiai hatásuk. Különösen fontosak azok a hatások, amelyek a globális vagy a szív anyagcseréjét érintik, kedvező vagy kedvezőtlen befolyást gyakorolnak rá. Az elsődleges szívanyagcsere-betegségeken kívül a legtöbb szív- és érrendszeri betegséget erősen befolyásolja a páciens anyagcserestátusza és magához a betegséghez való alkalmazkodása. A globális és cardiovascularis anyagcserét befolyásoló gyógyszerek a felismert fő hatásmechanizmusuk mellett különös érdeklődésre tarthatnak számot, mind a potenciális jótékony, mind a káros hatások miatt, különösen hosszú távon, hiszen ezeket a gyógyszereket leginkább életük végéig szedniük kell betegeinknek. Ezeket a hatásokat a szív- és érrendszeri betegeket kezelő orvosoknak ismerniük kell, és terápiás döntéseiket ezen ismereteknek a birtokában kell meghozniuk. Ez a cikk ezt a döntéshozatalt hivatott segíteni, a fő cardiovascularis gyógyszerek metabolikus hatásainak áttekintésével.
Lege Artis Medicinae
Az utóbbi években a nemzetközi és hazai ajánlásokban az életmód-terápia kiegészítéseként a metformin a 2-es típusú cukorbetegek első vonalbeli gyógyszeres kezelésének preferált készítményeként szerepel, ellenjavallat hiányában. A nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók igazoltan lassítják a krónikus vesebetegség progresszióját, csökkentik a veseelégtelenség kialakulását, egyúttal csökkentik a pangásos szívelégtelenség miatti kórházi felvételi igényt és a szív- és érrendszeri halálozást a 2-es típusú cukorbetegekben, ez utóbbit főleg szekunder prevencióban. Jelenleg úgy tűnik, hogy a nagy cardiovascularis eseményeket és a renoprotektív hatást illetően a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók nem egységesek. Ezzel szemben a szívelégtelenség miatti hospitalizációs igényre gyakorolt kedvező hatás csoporthatásnak tekinthető. Az összefoglaló közleményben a szerzők áttekintik a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlókkal kapcsolatos újabb adatokat, és ezen készítmények lehetséges szerepét a közeljövőben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás