Gondolat

Kezdetben volt a kert

2016. JANUÁR 20.

Ötven éve jelent meg Lesznai Anna, Kezdetben volt a kert című nagyregénye, mely egy gazdag, páratlanul színes életmű méltó lezárása, a magyar történelmi emlékezet megkerülhetetlen hagyatéka, egy letűnt világ mementója. Lesznai Anna (1885–1966) költő, író, képző- és iparművész, művésztanár.

„ Általános emberi szokás szerint megszülettem. …valamikor a középkorban kezdtem, elmaradt felvidéki faluban, mégpedig egy kastélynak nevezett kedves, öreg házban, amely már akkor is kacsalábon forgott elavult illúziók kellős közepén...”

A kislány a körtvélyesi mesevilágban, egy Zemplén megyei vidéki kúrián nő fel. Kilenc évvel idősebb bátyja, Iván kedvéért azonban, aki iskoláit a pesti piaristáknál folytatja, a család a téli hónapokra felköltözik Budapestre. Édesapja a Nemzeti Kaszinó egyetlen zsidó tagja, élénk szellemi és társasági életet élő szeretetreméltó gavallér, a körtvélyesi kúria mintájára, Budapesten is nagy házat visz. Itt azonban a vendégek már nemcsak a vidéki nemesség köréből kerülnek ki, hanem Iván radikális diákpajtásai is szívesen látottak. Köztük van Jászi Oszkár, Anna későbbi férje is, aki így ír visszaemlékezéseiben a lány apjáról:

„Gróf Andrássy Gyula bizalmas tanácsadója, , …mérsékelten liberális, gazdag ember, aki nyílt házat tartott Pesten, s bárki barátaink közül meghívás nélkül felmehetett hozzájuk vacsorázni. Örömét lelte benne, hogy házában a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű emberek találkoztak, és ott elvitatkoztak irodalmi és politikai kérdésekről. Konzervatív liberalizmusa az extrémek ellen fordult, de szívesen látott vendég volt minden jó modorú ember a legfiatalabb korosztályokból; fiatal barátainak a magyar nemzeti küzdelem értelmét és jelentőségét magyarázta Andrássy Gyula és Apponyi Albert szellemében. Persze, bennünket a „dzsungliban” nem győzött meg, csak fokozta ellenállásunkat az ország uraival szemben. Szellemes, briliáns, bőkezű háziurunk ezeket az informális társas estéit valószínűleg a Kipling akkor nagyon divatos könyve mintájára nevezte el, s a dzsunglival azt akarta kifejezni, hogy egy csomó, össze nem tartozó, különös és eredeti példány verődött ott össze.”

Ebbe a szellemi közegbe nevelődött bele Lesznai Anna, akkor még Moscovitz Amália (Leszna a Körtvélyes közelében megbúvó falucska, művésznevét innen kölcsönözte). E mondatnak nem kéne éppenséggel zárójelben háttérben maradnia, hiszen Lesznai Anna lírája, mely átszövi irodalmi és képzőművészeti alkotásait – mind innen táplálkozik, otthona földjéről. A legelső művészeti ággal is itt ismerkedett meg. Nyaranta kubikosok érkeztek Mezőkövesdről a birtokra, akik magukkal hoztak egy-két asszonyt, hogy főzzenek rájuk. Ezektől a parasztasszonyoktól tanult a fiatal lány hímezni. Tőlük tanulta meg azt, hogyan válnak a formák szimbólummá, a szimbólum varázslattá.

„Mert ha egy virágot rajzoltam, ami nekik nem tetszett, elnevezték kutyás mintának, és a virágból kutyát csináltak. És ez nagyon jó kutya volt.”

Innen indul mágikus világlátásának fonala, amelynek van egy még mélyebb gyökere; a mese. Talán a mese az alap. Kiindulópontja, éltető ereje, értelmet adó motívuma művészetének. Hímzésein az ornamensek, illusztrációinak erős stilizáltsága, nagyregényének áradó mesemondó képessége, a kert mint lételem, mint mágikus mikrokozmosz – mind-mind az emberiség legősibb állapota felé irányít minket, a mesekertbe, ahol a titkokat meg lehet fejteni.



„A liszkai kertben csupa olyan fa meg virág terem, ami beleavatkozik az ember életébe… A centifóliák nálunk nagyobbak, mint a két öklöm. Szüntelenül forognak, mint az égitest. Ha rájuk hajlunk, könnyen magunkba szippantanak, és nehéz kimenekülni útvesztőjükből. Megesik, hogy elnyelnek egy egész darab világot: akkor üresség támad körülöttünk, és az űrben mindenféle varázs fenyeget…”

De már korán megjelenik a félelem a körtvélyesi kertben (regényében Liszka):

„Nálunk, Liszkán olyan, mintha ezer éve volnánk egy tündérkertben, ahol mindig vasárnap van. De ha egy gonosz boszorka ránk eresztené a hétfőt, akkor el muszájna menekülni innét.”

Lesznai Anna anyagi és szellemi javakban gazdag családba született, ahol akadálytalanul bontakozhatott ki tehetsége. Körtvélyesen megfordult Rippl-Rónai, sőt le is festette a kastélyt, Pesten Ferenczy Károlytól és Hollósy Simontól tanult festeni.

Első verseit unokabátyja, Hatvany Lajos viszi el a Nyugatba – míg ő Párizsban festői tanulmányokat folytat, első kötetének megjelenését Ady méltatja. Fiatalon bekerül a magyar progresszió legjelentősebb társadalmi és művészeti mozgalmaiba, barátságot köt Balázs Bélával, Lukács Györggyel, Kaffka Margittal, bejáratos a Huszadik Század, a Vasárnapi kör és a Nyolcak társaságába. A fényes kezdetet – élete, munkássága szorosan összekapcsolódva a huszadik század sorsával –hosszú, megpróbáltatásokkal teli élet követi, két világháború, két emigráció, s a második hazátlanság fájdalmát már nem enyhíti semmi.

De nyolcvanévesen útra kel, hazalátogat, és megéri, hogy megjelenik 1966-ban Budapesten nemzedékeken átívelő családregénye, a Kezdetben volt a kert.

Bánsági Kinga
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Mandala, a „macskasági embermagánregény”

LÓRÁNTH Ida

A hazai észt kulturális hét utolsó előtti napján a fővárosban mutatta be Tönu Önnepalu író legújabb, a Gondolat Kiadó által karácsony előtt megjelentetett regényét, a Mandalát. A rendezvényen a szerző mellett ott ült a regény műfordítója Lengyel Tóth Krisztina is, aki a hazájában már a bestseller lista élén álló könyvéről és annak megszületési körülményeiről faggatta az írót.

Gondolat

Egy szeretett test története

Szántó Piroska közel nyolcvan éves volt, amikor összeállította Akt című kötetét, amelyben visszaemlékezései olvashatóak rajzokkal kísérve. Szimpatikus őszinteséggel, eszméi, szerelme és barátai iránti odaadással, de a sok évtizedes történések tanulságaként megszülető iróniával meséli el festészetének, magánéletének és politikai-közéleti aktivitásának alakulását.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.