Lege Artis Medicinae

Pszichiátria vagy alternatíva?

ZÖRGŐ Szilvia

2018. JANUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2018;28(01-02)

Orvoslás és társadalom

Globalizálódó világunk plurális egészségügyi piacán a mentális zavarok kezelésében is egyre nagyobb teret hódít a komplementer és alternatív medicina (KAM). Az egészségügyi piac mellett egy „világképpiacról” is beszélhetünk, ahol egészség- és betegségképek versengenek egymással, és a beteg ezek között igyekszik kiigazodni. Az információtermelés miliőjében a „té­nyek” egyre szubjektívebb megítélés alá esnek ily módon kiemelten fontos témákká váltak azok a mechanizmusok, melyek által az egyén megvizsgálja az egészségügyi kérdésekkel is kapcsolatos információforrásokat, valamint a bizalom építésében, el­vesztésében és a döntéshozatalban játszanak szerepet. Az információ tengerében való orientáció nagymértékben függ globális tren­dektől, társadalmi (omszintű) jelenségektől, és az egyénben kialakuló azon kulturális diszpozícióktól vagy preferenciáktól, me­lyek a terápiaválasztásra is erős befolyást gyakorolnak. Ilyen például a „holisztikus” és/vagy a „természetes” preferenciája, illetve a beavatás iránti vágy, melyek hatással vannak az egyén információfeldolgozására és döntéseire, abban az esetben is, amikor mérlegeli, hogy pszichiáterhez vagy KAM-specialistához forduljon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A dementia arcai

FULLAJTÁR Máté, HIDASI Zoltán

A dementia tünetegyüttesként, szindrómaként definiálható. Klinikai szempontok alapján a kognitív és a viselkedési és pszichés tüneteket különíthetjük el a külön­böző eredetű dementiaszindrómákban. A dementia gyakorisága az életkor előre-haladtával folyamatosan növekszik, ami je­lentős kihívást okoz a fejlett országok egész­ségügyi rendszerének. A dementiákkal kapcsolatos célkitűzésként a korai diagnózisalkotás, a progressziót lassító terápia időben történő elkezdése fogalmazható meg. Ugyanakkor a betegek és a hozzátartozók, valamint a kezelőszemélyzet képzése és pszichés támogatása is nélkülözhetetlen. A jövőbeli hatékonyabb terápiák alkalmazásához a tünetek hátterében álló pato­mechanizmusok pontosabb megismerése szükséges. A szerzők áttekintik az enyhe kognitív za­var és a dementiaszindrómák legfontosabb típusait, a klinikai és a diagnosztikai krité-riumokat és a terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a korai diagnózisalkotásra és megelőzésre.

Lege Artis Medicinae

Az önmagunkkal törődés - Az egészség esztétikája

KELEMEN Gábor

Azt az elvet, hogy az egészségünkért vállalt felelősség az emberi lét egyik elemi megnyilvánulása, a 20. század filozófusai közül Michel Foucault képviselte a leghatározottabban. Ez az élete utolsó öt évét átszövő motívum filozófiai keretet nyújthat a felnőtt ember egészségét - részben esztétikai és etikai - aktivitásként felfogó kutatások számára.

Lege Artis Medicinae

A bélflóra szerepe a mentális egészségben

FRECSKA Ede, MÓRÉ Csaba

Az utóbbi évtizedben a Humán Mikrobiom Projekt vizsgálatai alapján számos olyan felismerés született, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az emberi szervezet különböző helyein található mikrobaközösségeknek - nem utolsó- sorban a bélflóra organizmusainak - alapvető szerepük van az élettani homeosztázis fenntartásában. A kapott ismeretek a mentális egészség vonatkozásában is rendkívül relevánsak. A közlemény a pszichiáter szemszögéből foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek remélhetőleg a nem is olyan távoli jövőben segítenek megérteni a neuropszichiátriai betegségek etiopatológiájának pontosabb felderítését, le­hetővé tesznek hatékonyabb terápiás be-avatkozásokat, és fontos szerepük várható a prevencióban, az egészséges életvitel fenntartásában.

Lege Artis Medicinae

Klasszikus módszerek modern megközelítésben. Érzelmek felismerésének tréningje biblioterápiás technikák alkalmazásával

SZABÓ József, SIPOS Mária

HÁTTÉR - A mentalizáció pszichopatológiai jelentősége közismert ténynek számít. A mentalizációs készség deficitje figyelhető meg például szkizofréniában, depresz­szióban, dementiában, autizmusban és egyes személyiségzavarokban is. A segítő kapcsolatok hatótényezőivel, a segítő személyiségével foglalkozó kutatásokban is egyre inkább előtérbe került a mentalizáció és az érzelmek felismerésének képessége a korábban széles körben elterjedt empátiás készséggel szemben, valószínűleg a kognitív idegtudományok egzakt módszereivel történő könnyebb megközelítés miatt. MÓDSZER - Vizsgálatunkban azt szerettük volna bebizonyítani, hogy az érzelmek felismerésének képessége fejleszthető, akár szkizofréniában szenvedő betegek esetében is. Számukra állítottunk össze egy nyolcüléses tréninget. A biblioterápiás alapra helyezett módszer lényege, hogy az ekmani alapemóciók mindegyikéhez vá­lasztottunk egy-egy irodalmi alkotást, amelyről az adott emóció markáns ábrázolását vélelmeztük. Ezek közös olvasása után egy validált alapemóciókat megjelenítő arcképsorozatból kellett a résztvevőknek kiválasztani a szereplők érzelmi állapotát tükröző fotókat. Ezután saját életükből osztottak meg történeteket, amelyek során hasonló érzelmeket éltek át. Módszerünk eredményességét a Reading the Mind in the Eyes (RMET) teszttel mértük. EREDMÉNYEK - A tréning előtti és utáni értékek egymintás t-próbában szignifikáns különbséget mutattak (p=0,000608 <0,05). Annak bizonyítására, hogy a detektált változások nem csupán a kezelés során alkalmazott más módszerek következményei, fekvőbeteg-ellátásban hasonló betegség miatt kezelt, de ilyen tréningben nem ré­szesülő kontrollcsoporton is elvégeztük ugyanazokat a tesztvizsgálatokat. A kontrollcsoport első és két héttel későbbi RMET-értékei között nem mutattunk ki szignifikáns eltérést (p=0,467). A vizsgálati és a kontrollcsoport egyénenkénti változásainak (RMET-) mértékét kétmintás t-próbában vetettük össze, ugyancsak szignifikáns különbséget detektálhattunk: p=0,000786 <0,005. MEGBESZÉLÉS - A szkizofréniában tapasztalható mentalizációs deficit tehát mérsékelhető, amellyel közvetve betegeink kommunikációs és adaptációs készségeit fejleszthetjük, vagy rosszabb esetben ezek romlását mérsékelhetjük.

Lege Artis Medicinae

A gyermek-felnőtt átmenet modern felfogása - tranzíció krónikus betegségekben

MAJOR János, ÁDÁM Szilvia

Az adolescens kor a jelentős testi, pszichés és szociális változások és a felnőtté válás időszaka, amely azonban fokozott vulnerabilitással is társul. A tizenévesek 15-20%-a szorul folyamatos egészségügyi gondozásra, és kerül hosszabb távon felnőttellátásba, ugyanakkor a serdülőkor sérülékenysége krónikus betegség esetén fokozottan érvényesül. A krónikus állapottal élő adolescens és fiatal felnőtt egyének átadása felnőttellátásba különböző formában történhet. A transzfer a fiatal egyszerű átadását jelenti. A tranzíció az átadás egy célzott, tervszerű folyamata, amelynek során a beteg gyermekközpontúból a felnőttközpontú egészségügyi ellátás rendszerébe kerül. A tranzíciós ellátás holisztikus szemléletben zajlik és tekintetbe veszi a gyermek aktuális állapotát, az orvosi, pszichoszociális, továbbtanulási tényezőket. A tranzícióban a beteg és a családja mellett a gyermekgyógyász és felnőttspecialista, valamint az ellátásért felelős multidiszciplináris team, pszichológus is részt vesz. A tranzíció a nemzetközi irodalom alapján javítja az adherenciát, növeli a gyermekek önállóságát, valamint betegségéről alkotott ismereteit és segíti a felnőttellátáshoz való alkalmazkodást. A közleményben a szerzők a különböző szakterületek legújabb tranzíciós ismereteit foglalják össze, amely segítheti a közös munkát a társszakmák specialistái között.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Lipótmezei emlék. 1. rész

RIHMER Zoltán

„Mit jelentett számodra a Lipótmező?” Ismerőseim és barátaim gyakran kérdezték ezt tőlem az utóbbi évtizedben, vagyis, hogy milyen szerepet játszott életemben volt munkahelyem, az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet, vagy ahogyan sokan ismerték, a Lipótmező. Nehéz erre röviden válaszolni, de az biztos, hogy az ott eltöltött három és fél évtized mind szakmai, mind magánéletem tekintetében meghatározó jelentőségű volt. Mivel betegségem miatt közel tíz éve eltiltottak a dohányzástól, és többé nem vehetem számba a pipámat, úgy döntöttem, hogy számba veszem azon kedves emlékeimet, amelyek a Lipóton eltöltött 35 évem során orvosilag és emberileg is a legnagyobb benyomást tették rám.

Ideggyógyászati Szemle

Nyomozás a nyomelemek mentális világában

JANKA Zoltán

A nyomelemek az élő szervezetben kis mennyiségben (nyomokban) fordulnak elő és az életműködések számára többnyire nélkülözhetetlenek. Emberben esszenciális nyomelem a cink (Zn), fluor (F), jód (I), kobalt (Co), króm (Cr), mangán (Mn), molibdén (Mo), réz (Cu), szelén (Se), vas (Fe), illetve kérdésesen a bór (B) és vanádium (V). A mentális funkciók a biopszichoszociális holisztikus koncepció értelmében biológiai alappal rendelkeznek, így bizonyos biokémiai folyamatok nyomelemdeficit miatti zavarai mentális következményekkel járhatnak. Tudományos vizsgálatok jelzik a nyomelemek hiányának feltételezett szerepét pszichiátriai betegségekben, így depresszióban (Zn, Cr, Se, Fe, Co, I), premenstruális diszfóriában (Cr), szkizofréniában (Zn, Se), kognitív károsodásban/dementiában (B, Zn, Fe, Mn, Co, V), mentális retardációban (I, Mo, Cu), falásos evészavarban (Cr), autizmusban (Zn, Mn, Cu, Co) és figyelemzavar/hiperaktivitásban (Fe). Ugyanakkor, egyes nyomelemek (Cu, Mn, Co, Cr, Fe, V) túlzott jelenléte és szöveti lerakódása (krónikus expozíció, genetikai hiba) szintén mentális zavarokhoz vezethet, változatos tüneti képpel (depresszió, szorongás, pszichózis, kognitív diszfunkció, insomnia). A bipoláris hangulatzavar kezelésében hatékony lítium (Li) hivatalosan nem számít nyomelemnek. A táplálkozásból adódóan (ivóvíz, étel) a szervezet szérum-Li-szintje körülbelül ezredrésze a terápiásan alkalmazottnak. Mindazonáltal az intracelluláris Li-szint kisebb a membrán nátrium-Li ellentranszport mechanizmus miatt, ami a Li-ot a sejtből kihozza. A Li nyomelem lehetősége mégis felmerült, mivel tanulmányok szerint ilyen kis koncentrációban is lehet hatása, ugyanis bizonyos földrajzi területeken az ivóvíz Li-tartalma fordított korrelációt mutat a suicid rátával.

Lege Artis Medicinae

A végtelen kísérlet - Pozitivista gondolatok Bánfalvi Attila A hittelenség hite című írása kapcsán

BRYS Zoltán

Bánfalvi Attila álláspontjával ellentétben írásomban amellett próbálok érvelni, hogy egy szűk érvényességi tartományban a kísérletes- pozitivista ismeretalkotási módszertan biztosabb, fejlődőképesebb és hasznosabb tudást nyújt, mint egyes, a komplementer és alternatív medicina (complementary and alternative medicine, CAM) területére sorolható iskolák ismeretalkotási eljárásai.

Nővér

Ápoló hallgatók komplementer medicinával kapcsolatos attitűdje, tudása és tapasztalata

SÁRVÁRY Andrea, HAJDUNÉ DEMCSÁK Lívia, RADÓ Sándorné, SÁRVÁRY Attila

A vizsgálat célja: A komplementer és alternatív medicinával kapcsolatos attitűd, tudás és tapasztalat felmérése ápoló hallgatók körében. Vizsgálati módszer és minta: A felmérés 171 (57 nappali és 114 levelező tagozatos) ápoló hallgató bevonásával saját fejlesztésű önkitöltős kérdőív alkalmazásával készült keresztmetszeti kutatás. Eredmények: A hallgatók attitűdje a komplementer medicinával kapcsolatosan pozitív. A legismertebb terápiák a következők: masszázs, gyógynövény-terápia, akupunktúra, homeopátia, relaxáció és meditáció. A gyógynövény-terápiát, a masszázst és a homeopátiát próbálták már ki a legtöbben, és többségük hatékonynak találta. A nappali tagozatos hallgatók elsősorban az internetről, míg a levelezős hallgatók különböző képzésformák keretén belül szerezték ismereteiket az alternatív gyógymódokról. A hallgatók többsége szerint szükséges és hasznos lenne az alternatív medicina egészségügyi ellátásba és felsőoktatásba történő integrációja. Következtetések: Az alternatív gyógymódok felsőoktatásba történő integrációjával az ápoló hallgatók megbízható ismeretekre tehetnének szert, mely munkájukat hatékonyabbá tehetné.

A gén X környezet