Lege Artis Medicinae

Miles és a por

LENGYEL Dávid

2016. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(05-06)

Miles Davis, „a jazz Picassója”, idén májusban ünnepelné kilencvenedik születésnapját. Életművével bevonult a 20. századi zenetörténet legbefolyásosabb alkotói közé, személyisége és kalandos magánélete pedig az észak-amerikai fekete közösség történetének egyik kulcsemberévé tették. Karrierjének számos periódusa, csúcspontja és hullámvölgye volt, gyakorta megmutatkozó addiktív hajlammal.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A családorvos szerepe, lehetőségei az obstruktív alvási apnoe szindróma szűrésében, felismerésében

ANNUS János Kristóf, ÁDÁM Ágnes, BECZE Ádám, CSATLÓS Dalma, LÁSZLÓ Andrea, KALABAY László, SZAKÁCS ZOLTÁN

Az alvászavarok kórismézése és kezelése egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi családorvosi munkában. Kiemelt jelentő­ségű kórkép az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), részben relatív gyakorisága, részben az idő előrehaladtával egyre va­lószínűbben megjelenő súlyos következményei miatt is. Előfordulása a teljes né­pességben 2-4%-ra tehető. Lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Ez rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-ér rendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel meg­szakított horkolás fokozott nappali aluszékonysággal. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a terápiarezisztens és/vagy nondipper hypertonia, jellegzetes nocturnalis szívritmuszavarok, stroke, mentális hanyatlás vagy depresszió kóroki tényezője lehet. A kórkép jelentőségét mutatja, hogy kockázatának felmérése a magyar gépjárműve­zetők egészségi alkalmassági vizsgálatának része lett a legutóbbi jogszabály-módosítás alapján. A családorvos feladata, hogy a figyelmeztető tüneteket felismerje, a kezelésre szoruló és a potenciális szövődmények vonatkozásában nagy kockázatú betegeket azonosítsa, majd alvásdiagnosztikai egységbe irányítsa.

Lege Artis Medicinae

A Lolita-effektus, avagy „a festészet Homéroszának” megfiatalodása

GEREVICH József

A nagy barokk festő, Rubens, mintegy öt évvel halála előtt lefestette feleségét, kisfiát és saját magát. A képnek - keresetlen egyszerűséggel - azt a címet adta, hogy Rubens, felesége, Héléne Fourment és fiuk, Frans. A festmény tele van érzelemmel.

Lege Artis Medicinae

Végstádiumú AIDS-beteg intenzív osztályon - esetbemutatás rendhagyó tanulságokkal

ORTUTAY András, MARJANEK Zsuzsa, NAGY Károly, RÁCZ József, BARCS István

smeretlen hátterű 26 éves férfi került felvételre a váci Jávorszky Ödön Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályára. A beteg ápolásának 8. napján derült fény HIV-pozitivitására. Kistelepü­lésen élő intravénás kábítószer-használóként egyaránt ismeretlen volt a drogprevenciós rendszer és az STD gondozói hálózat számára. Végstádiumú AIDS-beteg létére nem ismert a fertőződés ideje, a kontakt személyek száma és kiléte, a fertőződés forrása és további epidemiológiai útja. Az esetismertetés kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet az AIDS-betegség különleges differenciáldiagnosztikai fontosságára, a potenciálisan fertőzött és fertőző betegek ellátása során a biztonsági előírások szerepére, a diagnosztizálatlan fertőzések járványügyi jelentőségére, valamint a drog-prevenciós szolgálatok széles körű elérhetőségének biztosítására.

Lege Artis Medicinae

Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság: Amerikai Egyesült Államok

KŐMÜVES Sándor

Jelenleg négy tagállam van az Amerikai Egyesült Államokban, ahol tagállami törvényi szabályozás létezik az öngyilkosságban való orvosi közreműködésre: Oregonban 1997-től, Washing tonban és Vermontban 2009-től, illetve Kaliforniában 2016-tól (a kaliforniai törvény 2016. június 9-én lépett hatályba).

Lege Artis Medicinae

Szemelvények a korszerű egészségügyi informatika tárgyköréből

LAKNER Géza

A technológiai fejlődés - a számítógépek számítási és tárolási kapacitásának jelentős növekedése - olyan számítási és adatintenzív alkalmazásokat tett lehetővé, amelyek akár egy évtized távlatából is legfeljebb csak elméleti lehetőségként merülhettek fel. Az orvosi informatikai módszerek egyes részterületeit tárgyalja a közlemény. Az orvostudományi kutatásban, a gyógy-szerfelfedezésben-gyógyszerfejlesztésben és az egészségügyi ellátásban ma már nél­kü­lözhetetlenné váltak az informatikai meg­oldások. Röviden bemutatásra kerül egy hazai fejlesztésű, a gyógyszerfejlesztésben és klinikai kutatásban dolgozó szak-emberek munkáját, felkészültségét támoga-tó, korszerű információforrás-mobilalkal-ma­zás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Hypertonia és Nephrologia

Sevelamer: régi-új foszfátkötő krónikus veseelégtelenségben

BERECZKI Csaba, TÚRI Sándor

A sevelamer HCl szájon keresztül adható nem fém- és nem kalciumalapú foszfátkötő, ioncserélő gyanta, amely nem szelektíven köti a foszfátanionokat a gyomor-bél traktusban. Magyarországon 2005 óta rendelhető szigorú szakmai irányelvek alapján a dializált (hemodialízis, peritonealis dialízis) betegek súlyos hyperphosphataemiájának kezelésére. A 17, prospektív és retrospektív vizsgálat alapján a sevelamer HCl hatékony foszfátkötő, legalább annyira hatékonyan csökkenti a szérumfoszforszintet, mint az egyéb kalcium- és nem kalciumalapú foszfátkötők. Előnye a jelenleg széles körben alkalmazott kalciumalapú foszfátkötőkkel szemben (Magyarországon kalcium-karbonát), hogy a szérumkalciumszint és a hypercalcaemiás epizódok száma szignifikánsan alacsonyabb. A sevelamerterápia során csökkent a dializált betegek cardiovascularis meszesedéseinek progressziója, valamint kedvező hatás észlelhető a koleszterin- és LDLkoleszterin- szintekben is. A sevelamer mellékhatásai közül kiemelendő az acidózis fokozódása, illetve a gastrointestinalis mellékhatások gyakori előfordulása. Ebben az évben már elérhetővé válik a sevelamer továbbfejlesztett formája, a sevelamer-karbonát, amely azonos hatékonyságú foszfátkötő és koleszterincsökkentő. Előnye a sav-bázis háztartásra gyakorolt kedvező hatása, valamint por formában is adható, amely előnyös a gyermekek és a nyelési zavarban szenvedő betegek számára. A hemodializált betegek túlélési adatainak elsődleges vizsgálata során (DCOR vizsgálat) nem volt különbség a kalciumalapú foszfátkötővel, valamint a sevelamerrel kezelt betegek összes és cardiovascularis halálozása között. A kisebb betegszámú RIND vizsgálatban azonban jobb túlélési adatokat mutattak ki azon újonnan dialíziskezelésbe vont betegek csoportjában, akik kezdettől sevelamerkezelést kaptak. A sevelamer más kalcium- és nem kalciumalapú foszfátkötőkkel azonos hatékonyságú és tolerálhatóságú foszfátcsökkentő-kezelés végstádiumú veseelégtelenségben, azonban további klinikai vizsgálatok szükségesek a sevelamerkezelés előnyeinek (halálozás, cardiovascularis meszesedés) igazolására. A hyperphosphataemia kezelése krónikus veseelégtelenségben igen nagy kihívást jelent még a XXI. évszázad első évtizedében is. Ez annak ellenére tény, hogy jelenleg a foszfátkötők három csoportja van klinikai forgalomban: a kalciumalapúak (kalcium-karbonát, kalcium-acetát), a sevelamer és a lanthanum. Melyik az optimális foszfátkötő? Kalciumalapú vagy nem kalciumalapú foszfátkötőt válasszunk? Az elmúlt évtizedben ezek a kérdések erőteljesen foglalkoztatják a dialízissel foglalkozó nefrológusokat.