CSÁSZÁR Albert
2011. OKTÓBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2011;21(10)
A cardiovascularis prevenció során a legújabb állásfoglalások szerint 1,8 mmol/l vagy ez alatti LDL-koleszterin-szint elérése a cél a nagy és a kiemelkedően nagy kockázatú csoportban. A nemzetközi ajánlások szerint a maximálisan tolerálható statindózist kell alkalmaznunk szemben bármiféle kombinációs kezeléssel. Az esetek jelentős részében a nagyobb adagok mellett számolni lehet a mellékhatások fokozódásával is, amely a májenzim és a CKparaméterek vonatkozásában ritka. Az egyik 2011-es metaanalízis szerint vált egyértelművé, hogy a nagyobb statindózisok a kis-közepesekhez mérten mintegy 12%-kal fokozni képesek az újonnan kialakult diabetes előfordulását. Ez a feltehetően osztályhatás azonban az állásfoglalások szerint nem jelentős, és messze alulmúlja a cardiovascularis események visszaszorításában elért előnyöket, így a statinkezelés létjogosultságát egyértelműen nem kérdőjelezik meg. A megfigyelt összefüggés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy statinkezelés során a nem diabeteses betegek körében évente történjen vércukorkontroll, szükség esetén orális glükóztolerancia-teszt az esetlegesen kialakult diabetes felfedezése céljából.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A vakság jelentős betegségterhet jelent világszerte és hazánkban is. Kutatásunk célja, hogy megbecsüljük a 60 év felettiek látásvesztésével járó egészségügyi és nem egészségügyi kiadások mértékét Magyarországon, hogy az eredmények további elemzések számára hasznosíthatók legyenek. MÓDSZEREK - A betegségteher meghatározásához szükséges adatokat szakirodalmi és statisztikai adatokból, valamint szakértői becslés segítségével nyertük. Az időskori vakság társadalmi terhét egészségügyi és nem egészségügyi költségekre, ezen belül közkiadásra és magánkiadásra bontottuk. A közvetlenül felmerülő költségek (szociális támogatás, szociális ellátás, életvitelt segítő eszközök, egészségügyi költségek) mellett a közvetett módon jelentkező költségeket és elmaradt bevételeket (például alacsony munkavállalás, mindennapi tevékenységhez nyújtott segítség) is számszerűsítettük. EREDMÉNYEK - Az időskori vakság Magyarországon a 2009-es évre vonatkozóan hozzávetőlegesen 6,84 milliárd Ft társadalmi teherrel bírt, amely a hazai GDP 0,03%-a. A 6051 időskorú vakra jutó legnagyobb többletterhet a szociális támogatások, valamint a mindennapi tevékenységekhez nyújtott segítség jelentették; előbbi 2,57 milliárd Ft, míg utóbbi 2,04 milliárd Ft volt. A közszférára eső teher az összes teher 55%-a volt, amely azt is jelenti, hogy a lakosság a terhek majdnem felét viseli. A szociális támogatások jelentették a közösségi terhek 67%-át. KÖVETKEZTETÉS - Az időskori vakság jelentős gazdasági teherrel bíró betegség, amelyet tovább súlyosbít a tanulmány által nem mért, többletmortalitásban és életminőség- romlásban kifejezhető egészségtőkeveszteség. Az időskori vakság kialakulásának megelőzése, kezelése és a vakok társadalmi integrációja társadalmi, szociális és egészségpolitikai szempontból is lényeges feladat.
Lege Artis Medicinae
A percutan coronariaintervenció (PCI) a coronaria és a cardialis status optimalizálását, azaz a rövid és hosszú távú kimenetelt hivatott javítani. Nagy nyugati regiszterek alapján ismert, hogy a coronariabeavatkozások során 77-85%-ban történik stentbeültetés, ami évente több százezer új stentes beteget jelent. Ezen betegek döntő része a stentbeültetést követően kettős thrombocytaaggregáció- gátlót, azaz acetilszalicilsavat és thienopyridint - leggyakrabban clopidogrelt - kell szedjen. Komoly terápiás dilemmát jelent, amikor ezeknek a betegeknek valamilyen nem szívsebészeti műtétre van szükségük. Egyrészt a lehető legalacsonyabb vérveszteséggel kellene a műtétet kivitelezni, ami a stent miatt meghatározott ideig el nem hagyható thrombocytaaggregáció-gátló kezelés felfüggesztésével lenne optimális, másrészt a stenttrombózist el kell kerülni, ami csak a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés folytatásával érhető el. Referátumunk célja, hogy összefoglalja az aktuális szakmai ajánlásokat és a jelenlegi tudásunk szerinti rizikóbecslést a coronariastentes betegek perioperatív ellátásában. Az első részben a thrombocytaaggregáció- gátló szereket, hatásmechanizmusaikat, a stentek típusait, illetve a stent típusától függő, szigorúan betartandó minimális terápiás időtartamot foglaljuk öszsze.
Lege Artis Medicinae
Nemes Marcell (1866-1930) korábban szénkereskedőként és bányavállalkozóként tevékenykedett, majd a XX. század eleji magyarországi műgyűjtés egyik legjelentősebb alakja lett, akit később a művészetek önzetlen patrónusaként tartott számon a nemzetközi műkincskereskedelem.
Lege Artis Medicinae
Nehéz feladatra vállalkozott négy évvel ezelőtt, amikor felkérték, hogy az aktív reumaosztályt rövid idő alatt szervezze át rehabilitációs osztállyá, s legalább hetven ággyal számoljon. Kollégáiból csakhamar - négy osztályos orvossal, tizenkét nővérrel, a gyógytornászokkal és a masszőrökkel - olyan csapatot épített, akik a mozgásszervek gyógyítása mellett a lélek egyenetlenségein is igyekeznek simítani.
Lege Artis Medicinae
Tompa Mihály 1857-es Boldog sziget című verse szembesít minket életünk egyik alapvető kérdésével. A természetes nyugalom és rend megálmodott helye a Boldogok szigete mint képzet a nyugati kultúra jellegzetessége, bár a keleti vallási tradíciók is egytől egyig hordoznak ’boldog’ helyről szóló elemeket.
Hypertonia és Nephrologia
Mind az ACE-gátlók, mind az ARB-k hatékony, bevált gyógyszerei a szív-ér rendszeri betegségeknek, illetve a hypertoniának. A két gyógyszercsoport egymással szembeni hatékonysága/biztonságossága régóta vita tárgyát képezi. Egy nagy metaanalízis szerzői összehasonlították az ACE-gátlók és az ARB-k hatékonyságát és biztonságosságát szívelégtelenségben nem szenvedő betegekben, 106 randomizált tanulmány 254 301 betege alapján. A metaanalízisbe placebokontrollált, aktív kontrollos, illetve az ACE-gátlókat az ARB-kkel direkt módon összehasonlító tanulmányok is bekerültek. A placebokontrollos tanulmányok alapján az ACE-gátlók csökkentik az összmortalitást, a cardiovascularis halálozást és a nem halálos infarktusok számát, szemben az ARB-kkel. Úgy tűnhet, az ACE-gátlók tehát hatékonyabbak. Ez azonban csak a 2000 előtt befejezett klinikai vizsgálatokra igaz. A 2000 utáni tanulmányokban már nem volt különbség az ACE-gátlók, illetve az ARB-k okozta kimenetelben, mint ahogyan a két gyógyszercsoportot direkt módon összehasonlító tanulmányokban sem találtak különbséget közöttük. A cikk ennek hátterét vizsgálja és magyarázza el.
LAM Extra Háziorvosoknak
A cardiovascularis prevenció során a legújabb állásfoglalások szerint 1,8 mmol/l vagy ez alatti LDL-koleszterin-szint elérése a cél a nagy és a kiemelkedően nagy kockázatú csoportban. A nemzetközi ajánlások szerint a maximálisan tolerálható statindózist kell alkalmaznunk szemben bármiféle kombinációs kezeléssel. Az esetek jelentős részében a nagyobb adagok mellett számolni lehet a mellékhatások fokozódásával is, amely a májenzim és a CKparaméterek vonatkozásában ritka. Az egyik 2011-es metaanalízis szerint vált egyértelművé, hogy a nagyobb statindózisok a kis-közepesekhez mérten mintegy 12%-kal fokozni képesek az újonnan kialakult diabetes előfordulását. Ez a feltehetően osztályhatás azonban az állásfoglalások szerint nem jelentős, és messze alulmúlja a cardiovascularis események visszaszorításában elért előnyöket, így a statinkezelés létjogosultságát egyértelműen nem kérdőjelezik meg. A megfigyelt összefüggés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy statinkezelés során a nem diabeteses betegek körében évente történjen vércukorkontroll, szükség esetén orális glükóztolerancia-teszt az esetlegesen kialakult diabetes felfedezése céljából.
Klinikai Onkológia
Világszerte az emlő rosszindulatú daganata a leggyakrabban előforduló malignus elváltozás nőknél, amelynek előfordulása növekvő tendenciát mutat. A nagy beteganyagon alapuló, genetikai elváltozásokat és a klasszikus klinikopatológiai paramétereket egyesítő metaanalízisek fontos eszközt nyújtanak a betegség létrejöttének, lefolyásának és a kezelésre adott válasz előrejelzésének a modellezésében. A klinikai, patológiai és molekuláris technológiák fejlődésével egyre nő a rendelkezésre álló adatmennyiség, amely lehetővé teszi innovatív elemzőrendszerek fejlesztését a hatékonyabb prognosztikus és prediktív biomarkerek azonosítására irányuló kutatások során. Jelen összefoglaló célja a rosszindulatú emlőtumorok kialakulásának kockázati becslésére (Gail-modell, Claus-modell, BRCApro, IBIS, BOADICEA), valamint a terápia hatékonyságának, illetve a betegek várható túlélésének előrejelzésére (PREDICT, Magee) alkalmas klinikai és/vagy genetikai paramétereken alapuló metaanalízisek bemutatása. Összefoglalónk utolsó részében olyan bioinformatikai rendszereket mutatunk be (KMplot, ROCplot), amelyek nagyszámú betegmintához való viszonyítás alapján új biomarkerek azonosítását, illetve független beteganyagban való igazolását teszik elérhetővé.
LAM Extra Háziorvosoknak
A béta-receptor-blokkolók a legtöbbet használt gyógyszerek közé tartoznak a cardiovascularis farmakoterápiában. A 90-es évek közepén elsőként választandó vérnyomáscsökkentők voltak az essentialis hypertonia kezelésében. Később, az újabb szerek megjelenésével bővült az első vonalbeli kezelésként alkalmazható gyógyszerek sora. Az elmúlt évek nagy hypertoniavizsgálatai, amelyek a konvencionális (béta-blokkoló és/ vagy diuretikum) és az újabb gyógyszeres kezelést (kalciumantagonista, angiotenzinkonvertázgátló, angiotenzinreceptor-blokkoló) hasonlították össze, egyre több kétséget ébresztettek a béta- blokkolók preventív hatásait illetően. Végül 13 tanulmány metaanalízise egyértelműen igazolta, hogy szívbetegségben nem szenvedő hypertoniások esetében a béta-blokkoló kevésbé előnyös, mint az egyéb típusú szerek. Ugyanakkor a hypertonia mellett az egyéb indikációkban (ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, aritmiák) a béta-blokkolók változatlanul a terápia egyik igen fontos pillérét jelentik.
Hypertonia és Nephrologia
A D3-vitamin napfény hatására a bőrben képződik, majd a májban, illetve a vesében válik aktív metabolittá (kalcitriol; 1,25-dihidroxi-D3-vitamin). A kalcitriol a receptorához kötődve aktiválja a D-vitaminhoz kötött folyamatokat. A klasszikus Dvitamin- receptor-agonista kezelés krónikus veseelégtelenséghez társuló hyperparathyreosisban szupprimálja a mellékpajzsmirigyet, befolyásolja a kalcium-foszfát szintet a bélrendszeri felszívódás és a csontból való kijutás révén. Számos D-vitamin-receptoragonistát fejlesztettek ki, amelyeket a klinikai gyakorlatban a hyperparathyreosis, az osteoporosis kezelésére és a psoriasis gyógyítására alkalmaztak. A szekunder hyperparathyreosis súlyos szövődménye a krónikus veseelégtelenségnek, amely komplex formában jelentkezik. Csökken az 1,25-dihidroxi-D-vitamin koncentrációja, következményesen a D-vitamin-receptor-aktiváció, jelentősen megváltozik a kalcium- és foszfátszint, mellékpajzsmirigy-hyperplasia alakul ki, megnő a parathormon- kiválasztás mértéke. A szekunder hyperparathyreosis kezelésére három gyógyszercsoportot fejlesztettek ki (nem szelektív és szelektív D-vitamin receptor-agonisták, kalcimimetikumok). Megfigyeléses vizsgálatokban kimutatták, hogy a hemodializált betegekben a teljes halálozás csökkent a D-vitamin-receptor-agonista adásának hatására. A túlélés esélyének növekedése a D-vitamin-receptor-agonisták nem klasszikus hatásához köthető. A D-vitamin-receptor-agonisták ezenkívül gyulladáscsökkentő, antithromboticus és antiproteinuriás hatással rendelkeznek, csökkentik a vascularis kalcifikáció mértékét, a simaizomsejtek proliferációját. Negatív korreláció mutatható ki a reninszinttel. Az epidemiológiai, preklinikai és klinikai adatok alapján is igazolódott, hogy a D-vitaminreceptor- aktivitás csökkenése emelkedő cardiovascularis kockázattal jár, a D-vitaminreceptor- agonisták pedig jelentősen csökkenthetik a cardialis károsodást. Az agonisták közül kiemelkedő a receptorszelektív parikalcitol.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás