Lege Artis Medicinae

Megtévesztő tumormarkerek tüdődaganatokban

CIFRA János, BOGNER Barna, HELF László, SZÉKELYI Katalin, KÁLMÁN Endre, SÁPI Zoltán

2010. DECEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(12)

A tüdőrák az összes daganatos halálozás között első helyen áll a fejlett ipari országokban, így hazánkban is a 40-70 év közötti korosztály vezető kóroka. Kezelése főként a kezdeti stádiumban eredményes, ezért fontos ezeknek a daganatoknak a korai felismerése. A daganatok laboratóriumi diagnosztikájában elterjedt a tumormarkerek használata, azonban ezek szervspecifikussága eltérő lehet. A hCG-szint emelkedését hagyományosan a choriocarcinomákkal, a CA 19- 9 antigént a gastrointestinalis rákokkal hozzák összefüggésbe. Tüdőrákokban extrém ritka hCG és CA 19-9 termelődése. A tüdőrákok egy része különféle tumormarkereket termel, amelyek megnehezíthetik a primer tumor azonosítását, amennyiben a laboratóriumi leletet értékelő orvos nem kellően óvatos. Erre a tényre szeretnénk felhívni a figyelmet két esetünk bemutatásával.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Korai vascularis öregedés (EVA) szindróma - hogyan határozható meg? (angol nyelven)

NILSSON M. Peter

A korai vascularis öregedésre, azaz az érfali struktúra jelentős megváltozására az elasztikus rostok korai pusztulása, a szerveket ellátó kapillárishálózat ritkulása mellett az endothelfunkció károsodása is jellemző. Genetikai, patofiziológiai és terápiás vizsgálata az utóbbi évek angiológiai kutatásainak fókuszában áll.

Lege Artis Medicinae

Lecturis Salutem! Köszöntünk, Kedves Olvasó!

KAPÓCS Gábor

Éppen 20 éve, hogy útjára bocsátottuk a LAM „Próbaszámát”, amelyből az évek során több tudományos és egészségügyi véleményformáló fórum született.

Lege Artis Medicinae

A LAM szerkesztőbizottságának, tanácsadó testületének tagjai és a szerkesztőség munkatársai 1990-2010 között

Lege Artis Medicinae

Az asthma genomikai háttere

SZALAI Csaba

Az asthma genomikai szempontból a multifaktoriális betegségek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a betegség iránti hajlamot több (feltételezések szerint több száz) gén kölcsönhatása eredményezi, ráadásul a betegség megjelenéséhez nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szükségesek. Az elmúlt években a betegségek genomikai hátterének kutatásában előtérbe kerültek a prekoncepció vagy hipotézis nélküli vizsgálatok, amelyek nem igénylik a betegség patomechanizmusának előzetes ismeretét, így lehetővé teszik új anyagcsereutak felfedezését. Ebben a közleményben a szerző bemutatja az elmúlt néhány évben két ilyen módszerrel, a pozicionális klónozással és a teljesgenom-aszszociációs vizsgálattal az asthmával kapcsolatba hozott géneket. A gondos tervezés, a vizsgálatokba bevont nagy populációk, a robusztus genomikai és bioinformatikai módszerek valószínűsítik, hogy az így azonosított gének valóban fontos szerepet játszanak a betegségben, és a jövőben terápiás célpontként is szóba jöhetnek.

Teljes cikk PDF-ben

Lege Artis Medicinae

Búcsú a rosiglitazontól: merre tovább?

TAMÁS GYULA, KERÉNYI ZSUZSA

Az Európai Gyógyszerügynökség javasolta az Európai Bizottságnak a rosiglitazon hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények (Avandia, Avandamet, Avaglim) forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztését. Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár körlevelében felhívta a családorvosok figyelmét a rosiglitazontartalmú készítmények cseréjéhez szükséges javaslat (belgyógyász, endokrinológus, diabetológus) mielőbbi bekérésére, hogy a betegek további kezelése zavartalan legyen. Az összefoglaló közlemény az ADA-EASD és a Magyar Diabetes Társaság hatályos ajánlásai figyelembevételével áttekinti a szóba jövő lehetőségeket. Elsőként inzulin adása a választandó kezelési forma. Adhatunk pioglitazont is, de a glitazon-gyógyszercsalád mellékhatásai (pangásos szívelégtelenség, csonttörések) ebben az esetben is jelentkezhetnek. További alternatívát jelentenek az inkretinelven működő készítmények: az inkretinmimetikumok (exenatid, liraglutid) és az inkretin hatását fokozó szerek (sitagliptin, vildagliptin, saxagliptin). Kedvező hatásprofiljuk mellett hiányoznak a hosszú távú cardiovascularis kimeneteli vizsgálatok és bizonyítékok.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Tüdőtumort utánzó actinomycosis

CSERNI Gábor, BORI Rita, BOROSS Gábor, FRANK Emil, LÓRÁND Katalin, SERÉNYI Péter, LENGYEL Mária, KOVÁCS Károly, HALÁSZ Mátyás

BEVEZETÉS - A tüdőrák nagy mortalitású, de korai felismerés esetén mégis sikeres kezeléssel kecsegtető betegség; elkülönítő diagnosztikája szerteágazó. ESETISMERTETÉS - Az 53 éves, tüdőgyulladás szövődményeként mellkasi empyemával sikeresen kezelt férfinál CT-vizsgálattal és bronchoszkópiával tüdőtumor gyanúját vetették fel. A hörgőkefével vett citológiai minta bizonytalan eredményt adott, malignitás gyanúját vetette fel, de azt nem erősítette meg; a szövettani minta gyulladást igazolt. Jobb alsó lobectomiát követően a kórszövettani diagnózis actinomycosis lett. Az esetismertetés kapcsán a mellkasi actinomycosis pseudotumorosus megjelenésével foglalkozunk. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalom tanúsága szerint a tüdő- és a mellkasi actinomycosis ritka, de tumort utánzó volta miatt differenciáldiagnosztikai szempontból is lényeges betegség.

Hypertonia és Nephrologia

Rapidan progrediáló glomerulonephritis megtévesztő esete

VÁRADY Tímea Eszter, BRAUNITZER Henrik, ARÁNYI József, DOLGOS Szilveszter

Az egyre csökkenő incidenciájú poststreptococcalis glomerulonephritis (PSGN) helyett egyre gyakrabban találkozhatunk infekcióhoz társult glomerulonephritissel (IRGN). Mind a kórkép etiológiájában, mind lefolyásában és prognózisában jelentős különbségek mutatkoznak a PSGN-hez képest. Külön figyelmet érdemel az IRGN egy morfológiai variánsa, amely aktuálisan zajló Staphylococcus aureus-infekció mellett jelentkezik, alsó végtagi purpurás bőrelváltozásokkal, IgA-domináns glomerulonephritissel, amely kísértetiesen hasonlíthat Henoch–Schönlein-purpurára (HSP). Rendkívül fontos azonban megkülönböztetni a HSP-t és a Staphylococcus-fertőzés okozta IgA-domináns glomerulonephritist egymástól, mert a HSP immunszuppresszáns, míg a Staphylococcus-fertőzéssel összefüggő glomerulonephritis antibiotikus terápiát igényel. Esetünkkel erre a differenciáldiagnosztikai nehézségre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

Prevencióval a tüdőrák okozta halálozás visszaszorításáért

KOVÁCS GÁBOR, OSTOROS Gyula, PATAKI Géza

A tüdőrák gyógykezelése nem megoldott, ezért megnőtt a prevenció jelentősége. A primer prevenció a gyakorlatban a dohányzás mérséklését jelenti felvilágosítás vagy leszoktatás útján. Vitatott kérdés a szekunder prevenció, vagyis a tüdőrák szűrésének a realitása. Kezdik átértékelni a korábbi, elutasító álláspontot. Újabb vizsgálatokat folytatnak a tüdőrák hatékony szűrése érdekében. Jelenleg a rizikócsoportnál végzett, alacsony sugárterheléssel járó spirál-CT-vizsgálatokat részesítik előnyben, emellett vizsgálják az immuncitokémiai vizsgálatokkal kiegészített köpetcitológia hatékonyságát. A rizikócsoport meghatározásánál az életkor, a dohányzási anamnézis, a FEV1-csökkenés, illetve bizonyos tumormarkerek megléte képezi a vizsgálat tárgyát. Magyarországon a hagyományos tüdőszűrés eszközeivel (ernyőfényképszűrés) a tüdőrákos betegek egyharmadát szűrik ki. Reálisnak látszik az a célkitűzés, hogy hatékonyabb szervezéssel, a rizikócsoport szűrésével (40 évesnél idősebbek, 20-nál nagyobb csomagévindexű dohányosok, FEV1-csökkenés>15%, családi anamnézis pozitív, igazolt azbesztexpozíció) a nem kissejtes tüdőrákos betegek 60-70%-át emeljék ki szűréssel.

Lege Artis Medicinae

A postcholecystectomiás szindróma és az Oddi-sphincter-diszfunkció

MADÁCSY László

A cholecystectomiát követően visszatérő, epekövességre jellemző, jobb bordaív alatti hasi fájdalmak - postcholecystectomiás szindróma - gyakran utalnak az Oddi-sphincter működészavarára. A klinikai kép, a laboratóriumi jelek és az ERCPvizsgálat alapján az Oddi-sphincter működészavara három alcsoportba sorolható: definitív, valószínű és lehetséges Oddi-sphincter-diszfunkció. A postcholecystectomiás szindróma tüneteivel jelentkező, nem szelektált betegek szisztematikus kivizsgálása során az Oddi-sphincter-diszfunkció incidenciáját 9-11%-nak, az organikus megbetegedés kizárásával szelektált esetekben pedig 51-68%-nak találták. Az első kivizsgálás során alapvetően fontos minden organikus kórforma kizárása. Az anamnézis, a fizikális vizsgálat, a komplett nagylabor- és tumormarkerek, a hasi ultrahangvizsgálat és a felső pánendoszkópia mellett ERCP vagy MRCP végzése is szükséges. Jelenleg az endoszkópos Oddi-sphinctermanometria az egyetlen olyan rendelkezésre álló módszer, amely lehetővé teszi a sphincter motoros működésének direkt mérését, ezért arany standard eljárásnak tekinthető. Az Oddi-sphincter- diszfunkció jellegzetes tünete az epeürülés dinamikájának zavara, ennek regisztrálásában alapvető a kvantitatív koleszcintigráfia; e vizsgálat eredménye jelentősen befolyásolja a további diagnosztikus és terápiás lépéseket. A definitív sphincter-diszfunkcióban szenvedő betegeken manometria végzése nem indokolt, azonnali ERCP és endoszkópos sphincterotomia (EST) a teendő. A valószínű sphincterdiszfunkciós betegeknél endoszkópos manometria szükséges; ha a manometria nem hozzáférhető, akkor kóros koleszcintigráfiás vizsgálati eredmény esetén is elvégezhető az EST. A lehetséges sphincterdiszfunkciósok csoportjánál a várakozás és a gyógyszeres kezelés a követendő taktika, pozitív provokációs teszt (Nardi vagy Debray) esetén mérlegelhető a manometria és az EST elvégzése. A gyógyszeres kezelésnél a hagyományos görcsoldók mellett a nitrogén-monoxid-felszabadítók, kalciumcsatorna-blokkolók, foszfodiészterázgátlók, β2-receptor-agonisták és kolinerg bénítók jönnek szóba.