Lege Artis Medicinae

Máshol a lényeg

ANDRÁS László

1992. JÚLIUS 29.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(07)

Az egészségügyben dolgozók, az egészségügyi sajtó figyelmét hónapok óta lekötik a kártyák körüli történések, a bérkövetelések – és az, hogy nem teljesülnek –, a táppénzbevétel szabályainak megváltozása, az orvosazonosító bélyegzők bevezetése és a reform még ki tudja, milyen fontos történései. Mind eközben kevés figyelem jut az egészségügyi ellátás anyagi hátterét adó, finanszírozó, tartalmi kérdéseken kívül minderről döntő társadalombiztosítás átalakítására. Most látott napvilágot a hír, amely szerint a Társadalombiztosítási Alap az elmúlt évet 22 milliárd forint hiánnyal zárta. Az ideit gyakorlatilag az állami költség vetés garanciája nélkül kezdtük. Hogyan fejezzük be?

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio laboratóriumi diagnózisa

HORVÁTH Andrea Rita, MUSZBEK László

A disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) egy dinamikus, gyorsan változó folyamat, melyben a klinikai és laboratóriumi tüneteket számos tényező befolyásolhatja. Fontos kihangsúlyozni, hogy nincs egyetlen DIC-specifikus laboratóriumi teszt sem, ha nem több meghatározás együttes értékelése, adott esetben a paraméterek változásának követése szükséges a consumptios coagulopathia diagnosztikájában. A DIC laboratóriumi tesztjei három csoportba sorolhatók: 1., Az alaptesztek segítségével - protrombin idő, aktivált parciális tromboplasztin idő, trombin idő, thrombocytaszám, fibrin monomerek kimutatása – az esetek túlnyomó többsége diagnosztizálható; 2., A kiegészítő tesztek – fibrin degradátumok, fragmentocyták kimutatása, antitrombin III meghatározása – a diagnózis megerősítésére szolgálnak; 3., A speciális módszerek - alvadási faktorok meghatározása, reptiláz idő, aktivációs peptidek, trombin-antitrombin III komplexek kimutatása – differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén nyújthatnak segítséget, ill. hozzájárulhatnak az esetek tudományos feldolgozásához, ezáltal a DIC mechanizmusának jobb megértéséhez. Összefoglalónkban kritikusan elemezzük a DIC laboratóriumi diagnosztikájában alkalmazott módszereket.

Lege Artis Medicinae

A prosztaciklin szerepe a gyomornyálkahártya működésében

BÁLINT Gábor Sándor

Patkányok gyomornyálkahártyáján a kívülről bevitt (exogen) prosztaciklin többfázisú hatással rendelkezik, melynek időbeni lefolyása a következő: 1. a sejten belüli, úgynevezett „második jelzőrendszer”-re gyakorolt hatás, 2. a calmodulin-rendszer aktiválása, 3. nukleinsav - DNS, RNS – mennyiségi változások, 4. a fehérjeszintézis befolyásolása, s mindezek eredőjeként, 5. új sejtek képződése. Ugyanakkor a nyálkahártyában normális (élettani) körülmények között is jelenlévően dogen prosztaciklin természetes védőhatást fejt ki a különböző károsító tényezőkkel szemben, s mint ilyen, igyekszik fenntartani a nyálkahártya élettani (természetes) integritását.

Lege Artis Medicinae

Miért késik a primer Sjögren-szindróma felismerése?

SZEGEDI Gyula, ZEHER Margit

A primer Sjögren-szindróma a rheumatoid arthritis után a második leggyakoribb autoimmun betegség. Jellegzetes megnyilvánulásai, a keratoconjunctivitissicca és a sialoadenitis chronica évek alatt alakulnak ki, és sokszor hosszú ideig csak egyik vagy másik tünetet figyelhetjük meg. A betegség ritkábban arthritissel vagy a nyálmirigyek recidiváló duzzanatával kezdődik. A primer Sjögren-szindróma felismerése elsősorban a vezető tünetek diagnosztizálásával lehetséges. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek egy részében a kórkép felismerése éveket késik. A szerzők segítséget kívánnak nyújtani azzal, hogy ismertetik a primer Sjögren-szindróma jellegzetes tüneteit, valamint a diagnózis megállapításához használható klinikai és immunszerológiai vizsgálómódszereket.

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio diagnózisának és kezelésének klinikai alapelvei

SAS Géza

A vérnek az ereken belüli alvadását az érfal, az alvadási rendszer inhibitorai és a keringés akadályozzák meg ép viszonyok között. Különböző patológiás történések hatására a vér alvadási tényezők diffúz aktiválódása disszeminált alvadék-képződésre (DIC) vezethet, és az erek elzáródása az érintett szervekben ischaemiát okoz, másrészt a véralvadási tényezők felhasználódása miatt véralvadási zavar következik be. A fibrinolitikus rendszer aktiválódása az előbbi folyamatot javítja, a másikat súlyosbítja. A DIC megelőzésében és kezelésében is elsődleges az alapbetegség hatásos gyógyítása. A DIC diagnosztikájában a klinikai tünetek gondos elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok nyújtanak segítséget. A kezelés során heparin adására csak szűk korlátok közt kerülhet sor, ha a DIC hiperkoagulációs-consumptios formájával állunk szemben és a beteg aktuálisan nem vérzik. Az utóbbi években előtérbe került az anti trombin-koncentrátum adása, amely elősegíti az alvadásgátló rendszer restitúcióját anélkül, hogy a vérzékenységet fokozná. Antifibrinolitikus kezelésre (Gordox) csak ritkán, excesszív fibrinolízis-fokozódás esetén van szükség.

Lege Artis Medicinae

Szövetbank: lehetőség és kihívás

CSÖNGE Lajos

A szövetbanki technika lehetővé tette a különböző módon konzervált kollagén alapú szövetek (bőr, csont, duramater, fascialata) széles skálájának előállítását. Az allogén és xenogén graftok klinikai alkalmazásával kitűnő klinikai eredmények érhetők el. A szerző összefoglalja az amerikai és európai szövetbankok tevékenységét és bemutatja e disciplina legfontosabb graftfeldolgozási szempontjait (antigenitás, sterilitás, konzerválás és tárolás).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Az orvosi munka gazdasági értéke – objektíven az orvosi jövedelmekről

BALÁZS Péter

Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fi­zikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az or­vost mesteremberként fizették, míg az or­vos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mu­­­tatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippok­ra­tész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyar­or­szá­gon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára be­vezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első meg­ráz­kódtatás után olyan 100 év követ­ke­zett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rend­szer­váltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „műkö­dési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magán­finanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fo­kozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal el­lentétben, az általános orvosi diplomákra épü­lő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a lég­üres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.

Hivatásunk

Ezt fél gőzzel nem lehet csinálni!

KUN J. Viktória

Sosem gondolta, hogy valaha az egészségügyben fog dolgozni, nem is készült ápolónőnek. Nővére jegyzeteiből, tankönyveiből kapott kedvet és azóta szinte már egyenes volt az út az egészségügyi pályára. Betti ma már el sem tudná képzelni máshol az életét. Hisz abban, hogy a hozzájuk érkező beteg mindegy, hogy honnan és menynyire súlyos állapotban érkezik, mert minden tőlük telhető segítséget meg fognak adni neki. Szívvel és a legnagyobb szakmai felkészültséggel. Az év elhivatott fiatal szakdolgozója 2018 egyik jelöltje volt Gránási Bettina, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Akut Stroke Osztályának ápolója.

Hivatásunk

„Amit ez a szakma ad, azt sehol máshol nem kapnánk meg!”

KUN J. Viktória

Szabó Hajnalka még csak 28 éves, de már egy éve részlegvezető főnővér. Ráadásul az egészségügy egyik legkeményebb területén, a hematológiai osztályon. Amikor belépett, azonnal tudta: itt csakis olyan kollégák dolgozhatnak, akik tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett és mindent megtesznek a betegekért. Amikor elődje távozott, a vezetők számára nem volt kérdés, hogy ő legyen az utódja.

Lege Artis Medicinae

Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?

BALÁZS Péter

Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.

Lege Artis Medicinae

Ugyanarról máshol, más hangnemben

ANDRÁS László

Köszönetre és elismerésre méltó gesztus, hogy a Népjóléti Minisztérium és az OTF vezető munkatársai néhány nappal az 1992/6-os, háziorvoslásról szóló rendelet megjelenése után ismertették, majd megvitatták azt a LAM Klubban megjelent kollégáikkal. Természetes, hogy mindezt csak a rendelet megjelenése után tették. Nem illette őket hasonló elismerés és köszönet, amikor ugyanezt a gesztust megtették a parlament Szociális és Egészségügyi Bizottságában országgyűlési képviselő ként helyet foglaló kollégáiknak.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.