Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei, 1895-1905
NEMESI Zsuzsanna
2010. SZEPTEMBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2010;20(09)
Szellem és kultúra
NEMESI Zsuzsanna
2010. SZEPTEMBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2010;20(09)
Szellem és kultúra
A szecesszió a múlt század végén született, és máig a közönség által az egyik legközkedveltebb és legjobban ismert művészeti irányzat Európában.
Lege Artis Medicinae
Az inkretin hatásmechanizmusú készítmények a 2-es típusú diabeteses betegek ellátásának új és sokat ígérő lehetőségét adják. Hazánkban jelenleg két inkretinmimetikum és három inkretin hatásfokozó hatóanyag van forgalomban, a vegyületek és gyári kiszerelések száma is egyaránt növekszik. Számos közlemény jelent már meg e készítmények előnyeiről, de egymással való öszszehasonlításáról még alig. A szerző az elérhető adatok alapján kísérletet tesz az inkretin hatásmechanizmusú készítmények összevetésére, megpróbál segítséget nyújtani a klinikusoknak azok választásához.
Lege Artis Medicinae
Ez év februárjában Madridban, egy cardiovascularis prevencióval foglalkozó EU-ülésen a plenáris ülés elnökeként képviseltem hazánkat. Az EU-t jellemző és azon belül a Magyarországot érintő adatokat és megállapításokat, valamint a főbb következtetéseket összegzem az alábbiakban, kiemelve, hogy 2011-ben hazánk lesz az EU soros elnöke.
Lege Artis Medicinae
A szívgyógyászok vigyázó szeme 2010. augusztus utolsó és szeptember első napjaiban Stockholmra figyelt, hiszen itt tartották az Európai Kardiológusok Társasága éves kongresszusát. A kongresszus a pitvarfibrillációval kapcsolatos előadásoktól és véleményektől volt hangos, mivel ennek az igen elterjedt ritmuszavarnak a kezeléséről új ajánlás jelent meg.
Lege Artis Medicinae
A klinikai gyakorlatba több mint 60 éve kétfajta antikoaguláns került bevezetésre és sikeres felhasználásra: a heparinok és a kumarinok. A véralvadást mindkettő több ponton gátolja, hatásuk nem specifikus. A specifikus trombingátló hirudinszármazékokat, szűk indikációban, később vezették be. Az alvadási faktorok szerkezetének pontos megismerése és az ezen alapuló gyógyszerfejlesztés tette lehetővé a célzott, új antikoagulánsok kifejlesztését. Az ideális antikoagulánsokkal szemben támasztott főbb igények: érje el a kívánt hatásosságot és biztonságosan legyen alkalmazható, legyen kiszámítható a dózishatás viszony, alkalmazása ne igényeljen laboratóriumi ellenőrzést, lehessen szájon át is adagolni, legyen antidotuma, ne legyen gyógyszerés ételinterakció. Az új antikoagulánsok közül a következők kerülnek bemutatásra: a véralvadás megindulásának (iniciáció) gátlására a szövetifaktor- inaktiválók; a koaguláció propagációjának gátlására aktivált protein C; az aktivált FX gátlására szolgáló indirekt, antitrombint igénylő pentaszacharid, idrabiotaparinux és ultra kis molekulatömegű heparinok; a direkt, antitrombint nem igénylő, újonnan kifejlesztett molekulák közül a rivaroxaban és az apixaban; a fibrinképződés gátlására a direkt orális trombininhibitorok, közülük a dabigatran-etexilát.
Lege Artis Medicinae
Az arthritis psoriatica (AP) a psoriasishoz társuló, rendszerint szeronegativitással (azaz a rheumatoid faktor negativitásával) kísért, krónikus sokízületi gyulladás. A psoriasist mintegy 6- 39%-ban kísérő arthritis a szeronegatív spondylarthritisek (SNSA) csoportjába tartozik. Az SNSA-csoport tagjai (spondylarthritis ankylopoetica, enteropathiás arthritis, reaktív arthritis) közös klinikai tüneteket (gerincérintettség, sacroiliacalis érintettség, aszimmetrikus oligoarthritis, enthesitis, uveitis, családi halmozódás) mutatnak.
Lege Artis Medicinae
Európa nagy múzeumai alapításukat tekintve rendszerint két csoportra oszthatók. Az elsőbe az olyan uralkodói gyűjteményekből létrejött intézmények tartoznak, mint például a bécsi Kunsthistorisches Museum, a madridi Prado vagy éppen a szentpétervári Ermitázs, míg a másik csoportot azok a múzeumok alkotják, amelyek állami kezdeményezésből, valamely jelentős arisztokrata vagy polgári gyűjtemény - adományozás, hagyaték vagy vásárlás révén történt - megszerzése nyomán születtek. Köztudottan ezen utóbbi kategóriába sorolható a Magyar Nemzeti Múzeum...
Lege Artis Medicinae
Közismert, hogy a fiatal Gustav Mahler (1860–1911) három éven át - a csupán néhány évvel korábban elkészült – budapesti operaház igazgatója volt. Ezalatt a repertoár értékét és az előadások művészi színvonalát rendkívüli mértékben megemelte, mi több, egyszersmind a korábban veszteséges működést is nyereségessé tette. Első, rendkívül sikeres évadja után, ahogy az már nálunk szokás, támadások kereszt tüzébe került, s amikor Zichy Géza gróf, az újonnan kinevezett intendáns elérte, hogy művészeti kérdésekben ő mondhassa ki a végső szót, tíz évre kötött szerződését felbontva távozott Budapestről.
Lege Artis Medicinae
A 2019-es orvosi-élettani Nobel-díjat három kutatónak, William Kaelinnek, Sir Peter Ratcliffe-nek, illetve Gregg Semenzának ítélte a Svéd Királyi Akadémia Nobel Bizottsága. Felfedezéseik az élet talán legalapvetőbb jelenségét, a légzést érintették. Megdöbbentő lehet, hogy noha az oxigén központi szerepét az életfolyamatok fenntartásában már a modern biológia kezdetei óta érti az emberiség, az oxigénhiány következtében fellépő folyamatokról egészen a legutóbbi évtizedekig csak spekulációk voltak. A hypoxiára adott reakciókban központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak jelentőségét Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára foglalta össze.
Lege Artis Medicinae
„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.
Lege Artis Medicinae
A Magyarországon is egyre szaporodó „orvosperek” korában tanulságos és elgondolkodtató lehet végiggondolni, hogy e jogi felelősségnek milyen előképei léteznek az európai joggyakorlatban. Az európai közös jog alapját képező klasszikus római jogban egységes és általános orvosi felelősséget megállapító normákkal nem találkozhatunk. Ennek okait részben a római jog esetjogi szemléletében kereshetjük, hiszen a jogtudósok egy-egy adott problematikus ügy megoldására, és nem elvont magatartási normák megalkotására koncentráltak. Emellett kihatott a szabályokra az orvosok, valamint a betegek jogállásának heterogén mivolta is. Az orvosok legtöbbször idegen származású gyógyítók voltak, akik rendszerint rabszolgaként kerültek Rómába, majd szerencsés esetben elnyerték a szabadságot és a római polgárjogot, vagy esetleg szabad idegenként telepedtek le a város területén. Szakmai felelősségüket meghatározta a kezelendő beteg jogállása is, hiszen ha az orvos egy, jogilag lényegében dolognak minősülő rabszolgát próbált sikertelenül gyógyítani, a rabszolga tulajdonosa őt dologrongálásért perelhette be. A szabad jogállású betegeken elkövetett műhibákra vonatkozóan egyértelmű és részletes megállapításokat nem tehetünk, a források azonban azt világosan alátámasztják, hogy a szabad jogállású embert szándékosan megölő orvost a régi Rómában súlyosan büntették.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás