Hírvilág

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

2014. JANUÁR 11.

Az E-vitamin túlszárnyalja a memantint enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-betegségben.
A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.
A memantinról és az E-vitaminról is tudjuk, hogy előnyösek közepesen súlyos és súlyos Alzheimer-betegségben. Enyhe Alzheimer-betegségben azonban nem észleltek egyértelmű előnyt memantin adásakor, illetve normális kognitív funkciók vagy enyhe károsodás esetén az E-vitamin nem befolyásolta az állapot progresszióját Alzheimer-betegségbe. A szerzők több mint 600 veterán (97%-uk férfi, 86%-uk fehér bőrű) részvételével vizsgálták az E-vitamin és a memantin hatásait, akik esetében enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-betegséget diagnosztizáltak (a Mini Mental State Examination szerinti pontszámuk 12–26), és emiatt már kaptak stabil dózisban acetilkolin-inhibitort (donepezil 65%, galantamin 32%, rivastigmin 3%). A résztvevők véletlen besorolás szerint kaptak 2000 NE E-vitamint, 20 mg memnatint, 2000 NE E-vitamint plusz 20 mg memantint vagy placebót naponta. Az értékelés elsődleges végpontját az Alzheimer’s Disease Cooperative Study–Activities of Daily Living (ADCS-ADL) szerint mért funkcionális hanyatlás jelentette. Másodlagos szempontként értékelték a kogníció és a viselkedés mérőszámait.
Az átlagosan 2,27 éves követés során az E-vitaminnal kezelt csoportban statisztikailag szignifikánsan, 19%-kal lassúbbnak találták a funkcionális hanyatlást (3,15 egység az ADCS-ADL kérdőívvel) a placebocsoporthoz képest. A memantin nem fejtett ki szignifikáns előnyös hatást egyik előre kiválasztott értékelési szempontra sem. A másodlagos végpontokban nem észleltek szignifikáns előnyt egyik csoportban sem. Az E-vitaminnal kezelt csoportban nem tapasztalták a halálozás vagy a nemkívánatos események arányának a növekedését a többi csoporthoz képest.
A nagy dózisú E-vitamin (naponta 2000 NE) biztonságosságával kapcsolatos eredmények ebben a válogatott betegcsoportban (fehér bőrű, férfi veteránok enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-betegséggel) biztatóak. Sajnos nehezen értelmezhető az E-vitamin hatására lassuló funkcionális hanyatlás klinikai jelentősége, mivel az E-vitaminnal és memantinnal kezelt csoportban nem észleltek hatást, és az eredményeket nem támasztották alá a számos kognitív, viselkedési és funkcionális területre vonatkozó másodlagos mérőszámok. Továbbra is azt fogjuk még tanácsolni az enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek, hogy ne szedjenek napi 400 NE-nél több E-vitamint naponta, és hogy tartózkodjanak a memantin elkezdésétől a betegség későbbi stádiumáig.

Szemlézte:
dr. Lipták Judit
2014. január 9.

Forrás: Dysken MW et al. Effect of vitamin E and memantine on functional decline in Alzheimer disease: The TEAM-AD VA cooperative randomized trial. JAMA 2014 Jan 1; 311:33. (http://dx.doi.org/10.1001/jama.2013.282834)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Egészségpolitika

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Hírvilág

Az agysejtek nem szeretik az ecstasyt

Képalkotó vizsgálatokkal többféle agykárosodásra utaló jelt találtak az ecstasyra nemrég rászokott alanyokban a rászokás előtt végzett felvételekhez és a kontrollcsoporthoz képest.

Agykutatás

Nagyfejűek előnyben?

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak.