Lege Artis Medicinae

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

DARVAI László, RIHMER Zoltán, BALCZÁR Lajos, CSERHÁTI Zoltán, TÚRI Gergő, BÉLTECZKI Zsuzsa, KALABAY László, TORZSA Péter

2017. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2017;27(06-07)

Az alkoholbetegség, a dohányzás, a depresszió, a szorongás, a cardiovascularis betegségek és a 2-es típusú diabetes egymással komplex és többirányú összefüggésben vannak. Nemcsak egymásnak, hanem - nagyrészt a depresszióval való kapcsolatuk miatt - az öngyilkosságnak is rizikófaktorai. A depressziós és szorongásos betegségek sikeres terápiájának hatása nemcsak az öngyilkosság, hanem az alkoholbetegség, a cardiovascularis morbiditás, mortalitás és a dohányzás csökkentésében is szerepet játszik, ezért a megfelelő specifikus kezeléseknek az adott szakterületen érvényesülő eredményén túl a hatás (ha kisebb mértékben is) egy másik orvosi diszciplína területén is jelentkezik. Másrészről viszont a dohányzás visszaszorítása a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőrák, az ischaemiás szívbetegségek stb. csökkenő mortalitása és morbiditása mellett a csökkenő suicid morbiditásban (suicid kísérletek), illetve mortalitásban, valamint a depresszió csökkenő morbiditásában is oki tényező lehet. Közleményünk célja, hogy tudatosítsuk ezen rejtett (egy másik szakterületen megbúvó) előnyöket az érintett szakmák és az egészségügyi finanszírozók, illetve döntéshozók számára is. A bemutatott adatok a pszichiátriai szakellátás finanszírozásának növelése mellett az alapellátás kompetenciájának az enyhe és középsúlyos (nem pszichotikus és nem suicidalis) depresszióra és szorongásos zavarokra való kiterjesztését is indokolják.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Paradigmaváltások korát éljük a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Hol helyezkednek el ebben az SGLT2-gátlók?

KIS János Tibor

A 2-es típusú cukorbetegség gondozásában paradigmaváltásnak vagyunk tanúi. A szénhidrátháztartás paramétereinek korrigálása helyett a cardiovascularis szövődmények megelőzésére kell koncentrálnunk. A nem inzulin készítmények előretörése szintén váltást jelent a korábbi gyakorlathoz ké­pest. A szerző az SGLT2-gátlók pozícióját vizsgálja meg a megváltozott terápiás gyakorlatban.

Lege Artis Medicinae

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

HORVÁTH Lajos, GÁSPÁR László Ervin, HORVÁTH Henrietta

A dolgozat az Érkezés című tudományos-fantasztikus film integratív jellegű elemzését célozza meg. Az alkotást megelőző sci-fik és azok értelmezési lehetőségei keretében is nehéz meghatározni a film pontos műfaját. Talán a Csillagok között című film tekinthető szemléletében a legközelebbi alkotásnak. A hirtelen megjelenő idegenekkel történő kommunikáció a film központi problémája. A kontextusfüggetlen nyelvtan és a kozmológiai időfelfogás segítségével vizsgáljuk a filmben felvetett helyzetet. Emberi nyelvek nyelvelsajátítási mechanizmusai, nyelvteoretika használható-e idegenek kapcsolatfelvétele során? Fizikai konstansok ismeretének használata csökkentené az alapvető félreértések elkerülésének esélyét?

Lege Artis Medicinae

A magyar betegség: a csömör

MAGYAR László András

A betegségek többféle okból tűnhetnek el a világ színpadáról. Megesik, hogy az orvostudománynak sikerül legyőznie őket, mint ahogy a fekete himlővel történt. Máskor a társadalmi környezet átalakulása tünteti el a kórt, mint az a bubópestis vagy a kolera esetében történt, legalábbis Európában. Ám megeshet az is, hogy a kór beleolvad egy másik betegségkategóriába, vagy éppen terminológiai okokból szűnik meg, azaz többé nem tekintik önálló névre jogosult tünetcsoportnak. Utóbbi módon enyészett el például a hisztéria, a melankólia, a nosztalgia, a szerelembetegség (hiereos) vagy az a csömör is, amelynek történetét alább próbálom bemutatni.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrant: hosszú távú túlélés jó életminőséggel előrehaladott, endokrinérzékeny emlőrákban

PINTÉR Tamás

BEVEZETÉS - A HER2-negatív, hormonreceptor-pozitív, előrehaladott, metasztatikus emlőrák kezelésében a fulvesztrant számos vizsgálat alapján hatékony. ESETISMERTETÉS - A 75 éves nőbeteg mintegy harminc évvel korábban mastectomián esett át, majd azt követően adjuváns kemoterápiában és radioterápiában részesült. Később, több ízben cutan metasztázisok eltávolítása történt, ami után hormonterápiát kezdtek, ezt azonban intolerancia miatt elhagyták. Utoljára hét évvel ezelőtt fedeztek fel és távolítottak el cutan meta-sztázist, amely ER-, illetve PR-pozitívnak, HER-negatívnak bizonyult. Öt évvel ezelőtt képalkotó vizsgálatokkal csontmetasztázisokat, szoliter tüdőgócot, PET-CT-vizsgálattal multiplex nyirokcsomóáttéteket találtak. Ekkor fulvesztrant- és biszfoszfonátkezelést kezdtünk meg. A képalkotó eljárásokkal végzett folyamatos kontroll alapján a ma-lignus folyamatok stabilizálódtak, a nyirok-csomó-metasztázisok eltűntek, a beteg ál-talános állapota jó, jelen mozgásszervi pa-naszai degeneratív eredetűek lehetnek. MEGBESZÉLÉS - A bemutatott eset alátámasztja, hogy hormonérzékeny, kedvező prognosztikai faktorokkal rendelkező em-lőrákban, lágyrész- és csontáttétek mellett a fulvesztrant- és ibandronatkezelés eredményes lehet, illetve hogy a parenteralis biszfoszfonát adagolása nem progrediáló csontmetasztázisok esetén háromhavonkénti gyakoriságra csökkenthető. Megfele-lően megválasztott esetekben az előrehaladott, áttétes emlőrák hormonterápiával krónikus betegséggé tehető, ami jó életminőségben eltöltött, hosszú távú túlélést jelenthet.

Lege Artis Medicinae

Pszichiátria és képalkotás Történeti áttekintés

HÁRDI István

A pszichiátria és képalkotás kérdését négy pontról közelíthetjük meg: a pszichiátriai betegek képi tevékenysége felől Opicinus Canistristől, Prinzhorntól - Morgenthaleren át - a mai gyakorlatig. A másik megközelítési mód a művésszé lett betegek és művészbetegek tevékenysége oldaláról: a beteg művészektől, az olyan betegektől, akik művésszé váltak, híresek lettek, Wölflitől és Navratil pácienseitől, Friedrich Schröder-Sonnensternen át az art brut képviselőiig.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes elôfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövôdményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzôk összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelônyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szû­ré­sével és idôben elkezdett kezelésével csökkenthetôk a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenôrzése.

Ideggyógyászati Szemle

[Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)]

CAGDAS Erdogan, NEDIM Ongun, SELIM Tümkaya, HAKAN Alkan, NEŞE Öztürk

[Célkitűzés - A krónikus betegségben, így például diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedők esetén gyakori a depresszió és a szorongás. A fájdalom erősebbnek tűnik azoknál a betegeknél, akiknél a fájdalomhoz depresszív tünetek csatlakoznak. Vizsgálatok szerint a pregabalin enyhíti a szorongást és a depressziót. Mindez felveti a kérdést: a pregabalin fájdalomcsillapító hatását analgetikus vagy hangulatjavító hatása eredményezi? A vizsgálat azt a célt tűzte ki, hogy kiderítse, a pregabalin diabeteses neuropathiás fájdalomban kifejtett pozitív hatása egyedül fájdalomcsillapító hatásának köszönhető-e, azaz kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom? Módszerek - A retrospektív vizsgálatban 46, olyan diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedő beteg pregabalinkezelés előtti és utáni NRS-pontszámait hasonlítottuk össze, akik HADS-pontszámai nem változtak a kezelés alatt. Eredmények - A pregabalinkezelés csökkentette az NRS-pontszámokat. Következtetés - A pregabalinkezelés során bekövetkező fájdalomcsökkenés független a pregabalin depresszióra és szorongásra gyakorolt hatásától.]

Ideggyógyászati Szemle

[Szorongás, depresszió és a házastársi kapcsolat minősége migrénbetegek körében]

DEMIR Fıgen Ulku, BOZKURT Oya

[Cél - A vizsgálat célja a migrénes betegek rohamfrekvenciájának és rohamkarakterisztikájának, továbbá a szoron­gásos vagy depresszív tünetek hatásának az értékelése, valamint a migrén és a házastársi kapcsolat minősége közötti kapcsolat feltárása volt. Módszer - Keresztmetszeti vizsgálatunkba harminc olyan migrénbeteget vontunk be, akiket 2018 júliusa és októ­bere között láttunk el kórházunk neurológiai ambulanciáján; a migrén diagnózist a Nemzetközi Fejfájástársaság 2013-as diagnosztikai kritériumai alapján állítottuk fel. Rögzítettük a betegek életkorát, nemét, fejfájásuk gyakoriságát és súlyosságát, depresszív jellegzetességeiket, szorongásos státuszukat és házasságukkal való elé­ge­dett­ségüket. A releváns paramétereket Beck-féle Depresszió Kérdőívvel (BDI), Spielberger-féle Szorongás Kérdőívvel (STAI), Maudsley-féle Házassági Kérdőívvel (MMQ) és vizuális analóg skálával (VAS) mértük fel. Eredmények - A migrénsúlyosság VAS szerinti közép­értéke 6,93 ± 1,41 volt, a migrénrohamok átlagos száma pedig 4,50 ± 4,24. BDI: 12,66 ± 8,98; MMQ-M-pont­szám: 19,80 ± 12,52; MMQ-S-pontszám: 13,20 ± 9,53; STAI-S: 39,93 ± 10,87; STAI-T: 45,73 ± 8,96 (valamennyi középérték). Nem találtunk szignifikáns összefüggést az életkor, a migrénes rohamok száma, a rohamok időtar­tama, a fejfájás intenzitása, valamint a BDI-, STAI- és MMQ-pontszámok között (p > 0,05). Pozitív összefüggést találtunk az MMQ-S-, valamint a BDI- és STAI-S-pont­számok között (p < 0,05). Következtetés - A vizsgálatunkban szereplő migrénbetegek több mint fele szenvedett enyhe, közepes vagy súlyos fokú depressziótól. Pozitív összefüggést találtunk a szexuális élettel való elégedetlenség, valamint a dep­ressziót és szorongást mérő skálák pontszámai között.]

Ideggyógyászati Szemle

[A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása]

KOLOZSVÁRI Róbert László, KOVÁCS György Zoltán, SZŐLLŐSI József Gergő, HARSÁNYI Szilvia, FRECSKA Ede, ÉGERHÁZI Anikó

[Az elkövetkező néhány évtizedben várható az Alzheimer-kór (AK) egyre gyakoribb előfordulása, mely még sürgetőbbé teszi, hogy a betegséget minél koraibb stádiumában ismerjük fel. A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory - TYM) egy önkitöltős, rövid kognitív szűrőteszt, mely az Alzheimer-kór felismerésére ajánlott. Célunk a Teszteld a memóriádat magyar változatának (TYM-HUN) validálása volt AK-ban. Hatvanéves és ennél idősebb személyeket vizsgáltunk a TYM-HUN teszttel, 50, Alzheimer-dementiában szenvedő beteget és 50 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. A TYM-HUN és a Mini Mental Teszt (MMSE) diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze Alzheimer-dementiában. Meghatároztuk a TYM-HUN szenzitivitását és specifitását is az AK felismerésében. Az AK-betegek átlagos MMSE-pontszáma 15,5/30, a TYM-HUN teszten 20,3/50 volt. Az egészséges kontrollcsoport tagjainak átlagos MMSE-pontszáma 27,3/30, a TYM-HUN-pontszáma 42,7/50 volt. A TYM-HUN teljes pontszáma szignifikánsan korrelált az MMSE pontszámával (Spearman’s rho, r=0,8830; p<0,001). A többváltozós logisztikus regressziós modell alapján a TYM egy pontszámmal való emelkedése 36%-kal csökkenti az AK valószínűségét. A TYM-HUN teszten 35/36 bizonyult optimális ponthatárnak az AK felismerésére, ahol a teszt szenzitivitása és specificitása is 94%. A TYM teszt alkalmas szűrőeszköz a memóriaprob- lémákra, nagyobb ponthatárokkal rendelkezik, mint az MMSE, valamint teljesíti a nem specializálódott szakmai személyzet elvárásait is a rövid kognitív szűrőteszttel szemben. A TYM-HUN használható az Alzheimer-kór felismerésére és jól alkalmazható szűrőteszt a magyar memóriaklinikák és az alapellátásban dolgozók számára is.]

Ideggyógyászati Szemle

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

SZATMÁRI Szabolcs, ORBÁN-KIS Károly, MIHÁLY István, LÁZÁR Alpár Sándor

A cukorbetegséggel élők száma folyamatosan nő, így a velük kapcsolatba kerülő neurológus vagy más szakemberek is egyre gyakrabban szembesülhetnek ezen betegek neuropszichiátriai zavaraival. Az utóbbi időben és jelenleg is számos kutatás foglalkozik nemcsak a cukorbetegség és az idegrendszer kölcsönhatásaival, az agy finomszerkezeti és funkcionális elváltozásaival, hanem az antidiabetikus kezelések kognitív vonatkozásaival is. A diabetes mellitus mindkét típusában megjelenhetnek a kognitív hanyatlás és a depresszió tünetei, és álmatlanság, szorongás, distressz szintén előfordulhatnak. Mindezek a diabetesszel és egymással kétirányú kapcsolatok révén további egészség- és életminőség-romlást eredményezhetnek, ezért is fontos, hogy minden résztvevő, aki a betegek ellátásában szerepet kap, időben tudomást szerezzen a fennálló zavarokról. A magasabb kockázat megállapítása és a szűrővizsgálatok szintén javíthatnák a diabetes prognózisát és a szövődmények megelőzését.