A deréktáji fájdalmak manuális és mozgásterápiája
ORMOS Gábor, MÉSZÁROS Angéla, WEINBERGER Éva
2011. SZEPTEMBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2011;21(08-09)
ORMOS Gábor, MÉSZÁROS Angéla, WEINBERGER Éva
2011. SZEPTEMBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2011;21(08-09)
A manuális terápia (MT) a manuális medicina (MM) szakterületének hétköznapi, szokásosan használt elnevezése. A manuális medicina, a Nemzetközi Manuális Medicina Szövetség (FIMM) definíciója szerint, a mozgásszervrendszer reverzíbilis - biomechanikai - funkciózavaraival foglalkozik, kézzel végzett technikák alkalmazásával, a szokásos - hagyományos - diagnosztikus és terápiás eljárásokat kiegészítve.
Lege Artis Medicinae
Kétszáz éve született „Hirhedett zenésze a világnak”, ahogy Vörösmarty Mihály köszöntötte a világhírű zeneszerzőt, zongoravirtuózt, tanítómestert, jótékonykodó adakozót, zenésztársait segítő, bátorító művészt, aki egyszersmind világjáró, ünnepelt alakja volt korának, és azóta sem tudunk napirendre térni afölött, honnan eredt zsenialitása, szorgalma.
Lege Artis Medicinae
Pontosan 10 évvel ezelőtt - a British Medical Journal 2001. május 5-i szerkesztőségi cikkében - tette fel Richard Smith azóta híressé vált kérdését: „Miért olyan boldogtalanok az orvosok?”
Lege Artis Medicinae
A fonalasgomba-infekciók jelentős problémát okoznak az immunológiailag károsodott betegek esetében. Az empirikus gombaellenes kezelés lényege, hogy a beteg klinikai észlelése során olyan adatokat, fizikális jeleket, tüneteket tudunk összegyűjteni, amelyek megalapozzák az invazív gombafertőzés klinikai gyanúját és ezért hatékony gombaellenes terápiát lehet indítani. Az invazív gombainfekciók korai diagnosztikájának javulásával az antifungális készítmények diagnosztika vezérelte alkalmazása újraértékelődött. Azonban még a mai napig sincs megegyezés a preemptív antifungális kezelést illetően. A kezelés nyújtotta előnyök és lehetséges mellékhatások értékelése után az adott centrumok döntenek a preemptív vagy az empirikus módszer előnyben részesítéséről.
Lege Artis Medicinae
Egy ismert piackutató cég felmérése alapján, bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, a megkérdezettek többsége mégis szkeptikus az elérhető egészségügyi hatást illetően. A válaszadók többsége a „csipszadó” elsődleges céljaként az állami adóbevételek növelését jelölte meg.
Lege Artis Medicinae
Az orvosi berkekben széleskörűen ismert Romics név nekem mintegy fél évszázada vésődött emlékezetembe. Romics László belgyógyászprofesszor testvérbátyámnak volt egyetemi csoporttársa, Romics Imre urológusprofesszorral pedig az 1970-es évek elején együtt dolgoztam a SOTE Kórélettani Intézetében. Azóta is ápoljuk barátságunkat, tehát jól ismerjük egymást. Talán ezért is érzem úgy, hogy hihetetlenül gazdag életútjának bemutatása egyetlen beszélgetés rezüméje által csaknem lehetetlen. Mégis örömmel fogadtam a lehetőséget, hogy a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának professzori szobájában, amely már csaknem másfél évtizede második otthona, a LAM olvasói számára interjút készíthettem 2011 elején.
LAM Extra Háziorvosoknak
A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.
Ideggyógyászati Szemle
A fájdalomérzékelés hátterében álló neuralis változások és a krónikus fájdalom szindrómák patomechanizmusának megértésében a funkcionális képalkotó vizsgálatok új utat nyitottak. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével az utóbbi húsz évben számos eredmény született a komplex fájdalomélmény különböző aspektusainak vizsgálatáról. Ezek a kutatások az akut fájdalominger hatására aktiválódó fájdalomszabályozó rendszer, a fájdalommátrix működésének és az azt befolyásoló külső és belső faktorok fájdalomhoz való hozzájárulásának megértésére irányultak. A fájdalomkutatás másik fontos területe a krónikus fájdalmak hátterében álló neuralis folyamatok vizsgálata, hiszen a betegségek patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott. Közleményünk célja betekintést nyújtani az fMRI-vizsgálatokkal végzett fájdalomkutatás módszerébe és az utóbbi években elért eredményeibe.
Lege Artis Medicinae
A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.
Az ápolói hivatás elméleti és gyakorlati összetevőkből álló komplex tevékenység, amelyben a szakmai ismeret az empátia, az etika, és kommunikáció mellett szükséges a modern technikai, műszaki ismeret, és manuális készség. A tudásátadás hagyományos módszerei, egyre kevésbé képesek kiszolgálni a megváltozott munkaerő-piaci igényeket. Az ápolók képzési rendszere ezekre a kihívásokra válaszolva az igényekhez alkalmazkodva megváltozott, illetve folyamatosan változik. A korszerű oktatás céljának középpontjába a képességek, készségek kialakítása, illetve ezek elsajátítását leginkább segítő szimulációs oktatás került. A szerző szeretné felhívni a figyelmet a megszerzett ápolói kompetenciák fenntartásának és fejlesztésének fontosságára, lehetőségeire valamint az ápolói kompetenciák szabályozatlanságára és felülvizsgálatának jelentőségére. Kulcsszavak: gyakorlati készségfejlesztés, kompetencia fenntartás, ápolói hatáskör
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - Validált objektív és szubjektív módszerekkel felmérni a lumbalis szimpatikus dúcok percutan neurolysisének fájdalomra gyakorolt hatásait és az ebből eredő életminőségi változásokat. Követni a beavatkozás mellékhatásait, szövődményeit. Anyag és módszer - Prospektív, nem randomizált, valós helyzetű, intervencionális, klinikai kohortvizsgálatunk időtartama hat hónap volt. A vizsgálatba bevont betegek érintett lábának terheléses ischaemiás fájdalmainak csökkentésére palliatív jellegű neurálterápiát végeztünk. A kezelés előtt, majd átlagosan 35 ± 2 nappal azt követően Vizuális Analóg Skála (VAS) alkalmazásával mértük az alsó végtagi fájdalmak intenzitásának változását és az ehhez köthető életminőségi változásokat 36-Item Short-Form Healthy Survey (SF-36) általános életminőséget meghatározó kérdőív segítségével követtük. Mértük a beteg végtag bőrhőmérsékletét és boka-kar indexét. A kezelés utáni eredményeket hasonlítottuk a kezelés előttiekhez. Összevetettük az objektív és a szubjektív mérések eredményeit. Követtük a fájdalomterápiás beavatkozás mellékhatásait és szövődményeit. A vizsgálatba bevont személyek mindegyikénél előre- haladott (Fontaine II/b stádiumú) alsó végtagi obliteratív verőérbetegség állt fenn, ami miatt a kezelés előtti ischaemiás fájdalmak VAS ≥ 7 erősségűek voltak és már semmilyen revascularisatiós intervenció nem volt kivitelezhető. Eredmények - Összesen 124 beteg (69 férfi, 55 nő) adata volt feldolgozható. A kezelés utáni időszakban a végtagi fájdalom intenzitása szignifikánsan csökkent (p = 0,001) és ebből adódóan az életminőségi mutatók is szignifikáns mértékű javulást igazoltak (p = 0,004). A neurálterápiás kezelés utáni ellenőrző vizsgálat során, a kezelés előtti értékekhez viszonyítva, mindegyik betegnél az érintett láb bőrhőmérséklete 27,6 °C-ról 31,2 °C-ig emelkedett (p ≤ 0,005), a boka-kar index átlagosan 0,67-ról 0,83-ra javult (p ≤ 0,005). Az objektív és szubjektív mérések változásai korreláltak egymással. A beavatkozáshoz köthető állapotromlás, súlyos mellékhatás vagy szövődmény nem volt észlelhető. Következtetés - A lumbalis szimpatikus dúcok percutan kémiai denerválása minimálisan invazív módszer, a betegek számára jól tolerálható, érdemi mellékhatások és szövődmények nélkül kivitelezhető, járóbeteg-ellátás formájában alkalmazható. Palliatív jellege ellenére hyperaemizáló hatása és a láb fájdalmainak csökkentése által javíthat a beteg életminőségén.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás